Mióta gyalogkakukk lettem, napi hat kilométert döngetem a miskolci aszfalt, mindent észre veszek. Például a nénikét aki a Népkerttel szemközti buszmegállóban üldögél. Kora reggeltől késő estig. Nem kéreget csak magányosan nézegeti a forgalmat. Ma leesett a palackja, felvettem odaadtam, s kiderült beszélni is alig bír. Korábban azt láttam, hogy könyörgött az arra járóknak, segítsék fel a székében, mert lecsúszott. Egy fiatal hölgy eleget is tett ennek.
Jut eszembe Ferike. Egymásköz Ferenc Ferdinándnak hívjuk. Tetszik tudni az a hajléktalan fiatalember aki visszavitte a talált tárcát Anitának a Petneházi bérházakhoz. Benne voltak az iratai, Ferike gondolta megörül majd az elveszettnek hítt papíroknak. Hát nem ez történt. Lekevert egy nagy pofont a becsületes megtalálónak, aki már pénzmentesen lelte meg a a tárcát a Szinva teraszon. Ferikének megint peche van. Valahol az Avason kialakított magának egy búvóhelyet amelyet a hét végén kiraboltak. Mindenét elvitték. Egy szál gatyája és pólója maradt. Aki tud segítsen a fiún.
S az
