Palacsintaevésből jó vagyok.Otthon a normál méretűből hat a kezdő adagom. Elvégre ez könnyű takarmány, csak az utolsó adag laktató. Lekváros, kakaós, citromos túrós és a csokis mákos a kedvencem. Ismerem a gofriszerű, amerikai műlepényeket, de a magyaros palacsinta a legfinomabb. Ismerem a gyártási praktikákat, tej, liszt és szódavíz, hogy dús legyen és ne tapadjon.
Örömmel jelentem, hogy felfedeztem – merő véletlenségből – egy Miskolc belvárosi palacsintázót. Mivel kaptam egy üveg friss göncruszkai baracklekvárt, eldöntöttem, ma palacsintázok. Ebben a kurva melegben viszont jobbnak láttam ha egy palacsintázót keresek. Üde színfolt, a Kazinczy Ferenc utcai arab gíroszosok során a most megnyílt Talon. A sorban ez az utolsó zsírégetőnek nem mondható hely. Ahol azonnal , előtted sütik az óriás palacsintát. Hogy mindennel kérheted azt nem érdemes felsorolni. A lényeg, hogy a mogyorókrémes csokitól a túrós banánig mindennel megtömik. A tény, hogy minden egyes remekmű négy normál palacsintával egyenértékű.
