Azt hiszem, ez a kép ritkaságszámba megy. Kerényi László barátomnak köszönhetem, aki különös érzékenységgel fedezi fel az egyszerű hétköznapok megismételhetetlen pillanatait. Dr. Erdő Péter bíboros a magyar katolikus egyházfő köszönti a zsidó újév alkalmából rendezett fogadáson dr. Frőlich Róbertet a Mazsihisz főrabbiját. A két nagy történelmi egyház vezetői fontosnak tartják ezt a szívélyes baráti kapcsolatot.
S most elárulom, ez alkalommal bíboros úr elfogadta a felkérést, hogy a Russmédia lapjaiba megírja a karácsonyi köszöntőt. Hagyományosan. Elmondta, hogy évtizedek óta csak a mi lapcsoportunknak ír ünnepi köszöntőket. Az úgynevezett zsidó”karácsony” a Chanukka alkalmából , amely a naptár szerint csaknem egy időben van a kereszténység legnagyobb ünnepével az országos főrabbi írja a megemlékezést. Megjegyzem, szokás szerint más keresztény felekezetek szellemi vezetők írásai is helyet kapnak a lapjaink ünnepi számaiban. A teljes békesség, a szellemi harmónia jegyében. Ilyenkor akár az az abszurd gondolat is feltámadhat, hogy elkapkodhattuk az egyház és az állam különválását.
Csak úgy visszaemlékezésül. Az Isten szabadságra ment című könyvemben van egy érdekes részlet. Valós, igaz, drága édesanyám sokszor elmondta, hogy nagyapám a hernádvécsei szeszüzem tulajdonos , s szatócs esténkét a báró úr kastélyában kártyázott. Három felekezet lelkipásztorával. a katolikus, a református és a zsidó pappal. A jegyző, a tanító és a szomszéd falu patikusa minden másnap együtt forgatta az ördög bibliáját. Nyertek, veszítettek, szórakoztak. Szerintem csak nyertek. Egy soha vissza nem térő békés világot.
