Az LMP is támogatta, hogy négy új bírával egészüljön ki az eddig csonkán működő Alkotmánybíróság. Az ellenzéki riválisok nagy perpatvart csaptak. A Jobbik fanyalgott, a DK kollaborációt kiáltott, a szocialisták szerint az AB illegitim. Schiffer András úgy véli, pártja az ország érdekeit nézi.
– Korábban azt mondta, 2010 előtt is érték nyomásgyakorlási kísérletek a testületet.
– De visszaverték, elsősorban Sólyom Lászlónak köszönhetően hamar erős tartása lett a testületnek, amihez a pártpolitikából érkező jelöltek is igazodtak. Bihari Mihály a szocialista frakcióból ült át, mégsem az MSZP érdekeit szolgálta. A 2010 után kinevezett egypárti bírák között is van ilyen, Stumpf István is ezt az identitást vitte tovább. A két korszakot nem lehet egybemosni, sohasem volt még kétharmada egyetlen pártnak, ráadásul úgy, hogy a személyzeti ügyekben lényegében egyetlen ember dönt.
– Most önök is kellettek a kétharmadhoz. Mire jó ez a konszenzus?
– Nem igényel különösebb indoklást, miért előnyös, ha működnek a demokratikus intézmények. Megvédi az embereket és a demokráciát az önkényuralmi kísérletektől, ha a jogalkotónak van ellensúlya, sőt áttételes önvédelmet biztosít a közpénzellopással, a korrupcióval szemben is. Gondoljunk csak Paks II. titkosítására, vagy az információszabadságot érintő trükközésekre. Az Alkotmánybíróság az elmúlt években is bizonyította, ebben a tekintetben hatékony ellensúlyát tudja képezni a végrehajtó hatalomnak. Másrészt a parlamenti matematikából és az alkotmányos szabályokból következik, hogy a különböző frakcióknak megállapodásra kell jutniuk, ez minta a társadalom számára is arra vonatkozóan, hogy igenis léteznek olyan kérdések hazánkban, amelyeknél együttműködésre vagyunk ítélve.
– Ellenzéki össztüzet kaptak.
– Őszintén szólva, ha Gyurcsány Ferenc kollaboránsnak bélyegez valakit, az már dicséretszámba megy. A Jobbik eddig azt nézte, egy konkrét döntés a nemzet javát szolgálja-e az ő felfogásuk szerint. Így szavaztak meg még akkor is, mikor a Fidesz többsége adott volt, kétharmados törvényeket. Hozzájárultak például, hogy a testületbe kerüljön olyan bíró, aki a hatalommal harmonikusan együtt kíván működni.
– Ami a politikai zsákmányszerzés gyanúját is felveti.
– A Jobbik most egyértelműen erre ment rá. A szocialisták is próbálkoztak, de amikor Gyurcsány Ferenc rájuk szólt, hirtelen meghátráltak és a teljesen agyatlan destruktív hozzáállást választották.
– Ön visszavonult, ám most a DK sajtótájékoztatóján is felbukkant. Hiányzik a küzdőtér?
– Dehogy! Mióta leadtam a mandátumomat, nem jártam az Országházban. A megállapodást az LMP részéről én hoztam tető alá tavasszal, követtem a kiteljesedését, amúgy is segítem szakmailag a frakció munkáját. Hozzám kötődik az ügy, úgy véltem, az egyenes út az, ha bemegyek és adom az arcom a történethez.
– Az LMP és a DK viszonya elég neuralgikus.
– A DK olyan politikai kultúrát testesít meg, amely összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. Ezt jól szemlélteti, hogy milyen gyűlöletcsoportok masíroznak virtuálisan a közösségi oldalakon ennek a pártnak a logója alatt.
– Őket tartja a legszélsőségesebbnek?
– Így van. Napjainkban ez nem feltétlenül a rasszizmus szinonimája, azt a szervezetet sorolom ide, amelyik képtelen a racionális párbeszédre. Nem az a probléma, hogy a különböző pártok nem értenek egyet, ez a demokrácia hajtóereje, de a szélsőségesek képtelenek arra, hogy ütköztessék a véleményüket, nézeteik sincsenek, vak hitek mozgatják őket, és egyszerűen meg akarnak semmisíteni mindenkit, aki az útjukat keresztezi.
– Az egyik jelöltnél az illető vallásosságába is belekötöttek. Mit gondol erről?
– A mélyen vallásost pejoratív jelzőként használták, amikor a DK segítségével pár médium igyekezett úgy beállítani Schanda Balázst, mintha a pedofíliát relativizálná. A professzor 2013-as cikke történetesen arról szólt, hogy az egyházon belül zéró toleranciát, valamint a világi szabályoktól szigorúbb elévülést kell alkalmazni a pedofíliával szemben, és amúgy valóban kifejtette, nincs arra bizonyíték, hogy a katolikus papság köre erősebben érintett a kérdésben, mint például a pedagógusok. Keresztény közéleti személyként védte saját közösségét az előítéletektől. Ehhez joga van, függetlenül attól, ki mit gondol az állítás igazságtartalmáról. Ilyen szövegkörnyezet után úgy bemutatni a szerzőt, mint aki a pedofíliát relativizálja, gazemberség! Beleállni egy olyan propagandába, ami a római katolikus papsággal kapcsolatos előítéletekre gyúr rá, és így korbácsol föl alantas indulatokat, nem különb, mint amikor antiszemita vagy cigányellenes hangulatra hajazva próbálnak valakik politikai tőkét kovácsolni.
– Ön nemzeti baloldalban gondolkodik…
– A XXI. századi baloldal szükségszerűen nemzeti. A globális tőke mozgása amellett, hogy kizsákmányolja a természetet, a munkavállalót, a természetes közösségek, így a nemzet kereteit is feszegeti. Napjainkban, ha egy mozgalom a kizsákmányolással szemben fel akar lépni, akkor a nemzeti keretek megmaradásáért is küzdenie kell. Egyszerűen azért, mert a tőke soha és sehol nem előzheti meg az embert, a természetet.
– A hazai baloldal nem ilyen.
– Trendforduló zajlik a világban, ez alól a magyar politika sem tud kitérni. Kelet-Európában a hagyományos kategóriák teljesen összekeveredtek a kommunizmus évtizedei miatt. Idővel a posztkommunista térségben is letisztulnak a fogalmak, de ehhez egy generációváltás is szükséges.
Juhári Andrea
