Tolcsva képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott az idén száz esztendős tolcsvai születésű Kovács Béla Kolozs tanár úrnak ma délután a település Szirmay-Waldbott kastély könyvtárában. Az ünnepségen részt vett Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkára valamint Franciaország budapesti nagykövete. Az ünnepséget megtisztelte Eric Fournier Franciaország budapesti nagykövete, aki már korábban Franciaország lovagi becsületrendjével tüntette ki a szép korú tanárt. Kovács Béla Kolozs, Balog Zoltántól vette át a pedagógusoknak járó legmagasabb elismerést az Apáczai Csere János díjat.
Csoma Ernő polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket majd Balog Zoltán méltatta Kovács Béla Kolozs életútját, érdemeit. Az ezt követő fogadáson Novák Katalin államtitkár mondott köszöntőt.
S egy cikk Béla bácsiról :
- április 17. hétfő 12:01
Magyar Kurír – Százéves Kovács Béla Kolozs, a gödöllői premontrei iskola egykori szerzetes tanára
Kovács Béla Kolozs 1917. április 17-én született Tolcsván, húsvéthétfőn tölti be századik életévét. A francia Becsületrend birtokosára, a premontrei öregdiákok szeretett egykori tanárára és cserkészvezetőjére Polcz Iván, a gödöllői premontrei diákszövetség tagja emlékezik.
Az elemi iskola elvégzése után Kovács Béla Kolozs anyai nagybátyja, Stuhlmann Patrik premontrei igazgató révén került a gödöllői premontrei gimnáziumba. Hetedikes korában francia nyelvű műsort adtak az iskolába látogató a belga Noots Hubert rendi generális tiszteletére, aki felfigyelt az ekkor már szerzetesnek készülő diák jó kiejtésére. Felajánlotta neki, ha a francia szakot választja, szívesen kiküldi francia nyelvterületre. Ezt az ajánlatot a fiatal diák örömmel fogadta, így egy évet töltött a svájci Saint-Maurice-ban.
Teológiai és egyetemi tanulmányait befejezve 1941-ben, Rozsnyón szentelték pappá, és elkezdett tanítani a rend gödöllői iskolájában. Élete szorosan összefonódott az iskola történetével, ahol 1938-tól francia tagozat működött. Kovács Béla Kolozs fáradhatatlan cserkészparancsnok is volt, emlékezetes táborokat szervezett.
1944 áprilisától tábori lelkészként szolgált Kárpátalján és a Felvidéken. 1945 húsvétján szovjet hadifogságba esett, csak 1947-ben térhetett vissza Gödöllőre. Rendfőnöke örömmel fogadta és kinevezte az időközben létrejött rendi francia általános iskola igazgatójává. Beindult újra a cserkészélet is.
Az egyházi iskolákat 1948 nyarán államosították. Erre a drámai eseményre Kovács Béla Kolozs így emlékszik vissza: „…ott álltunk kiakolbólítva abból a feladatkörből, ami engem a gimnáziumhoz és az internátushoz kötött évtizedeken át, hiszen 1926-ban kerültem az iskolába és 1948-at írtunk az államosításkor. Emlékszem, hogy ekkor Tolcsván voltam otthon kis vakáción és a breviáriumot imádkoztam. Édesanyám jött oda hozzám és megsimogatta a fejemet, tudta, hogy nagyon nehéz időszak ez számomra.”
Miután a szerzetestanári hivatását nem folytathatta, Vidákovics Aladár premontrei vikárius javaslatára a Váci Egyházmegyében vállalt hitoktatói és lelkipásztori munkát először Csongrádon, 1953-tól pedig Kiskundorozsmán. Mivel nagyon vágyott arra, hogy taníthasson, egyházi felmentést kért a papi szolgálat alól. Kinevezték általános iskolai tanárnak Székkutasra. Két évet töltött ott, közben megszervezte a gyerekek többnapos kirándulásait Egerbe, a Bükkbe, Tokaj-Hegyaljára. Diákjai akkor láttak életükben először hegyeket.
Az ötvenes évek közepén megnősült. A csongrádi kápláni évek alatt megismerkedett egy szintén Tolcsva környékéről származó idős házaspárral, akikkel együtt élt fiatalon megözvegyült, akkor huszonhét éves tanítónő lányuk, két kislányával együtt. A fiatalasszony férje internáló táborban halt meg. Az asszony franciatanári szakra készült, Kovács Béla Kolozs ehhez igyekezett baráti segítséget nyújtani. Igaz szerelem alakult ki közöttük. Végül is 1956-ban polgári házasságot kötöttek. Pár évvel később egyházjogilag is rendeződött a házasságuk, amit a Vatikán engedélyével Ijjas József kalocsai érsek áldott meg.
1956 végén, már házas emberként átkerült Szatymazra. Két fiúgyermeke született. Az idő múltával visszahozták a nyugati nyelvek oktatását a gimnáziumokba. Kovács Béla Kolozs 1962-tól a szegedi Radnóti Miklós, majd a Ságvári Endre Gimnáziumban tanított francia nyelvet. Számos franciaországi csereüdültetést és kulturális kapcsolatot szervezett. Hatvanöt éves korában, 1982-ben ment nyugdíjba, 2005 óta özvegy.
Szegedi aktív és nyugdíjas évei alatt rendszeresen segítségére volt francia, latin és teológiai tudásával Udvardy József, majd Gyulay Endre megyéspüspököknek, sok évig egyházközségi képviselő-testületi elnöke volt a lakóhelye szerinti szegedi plébániának, valamint latintanára a helyi hittudományi főiskola kispapjainak.
A francia–magyar kapcsolatok elmélyítéséért a francia Becsületrend parancsnoki fokozatával tüntetették ki kilencvenedik születésnapja alkalmából. Az elismerést a francia nagykövet Szegeden adta át. Az ünnepi eseményen szegedi kollégái és tanítványai mellett a gödöllői premontrei és öregdiák barátai is jelen voltak. Itt elmondott beszédében így fogalmazott: „Nagyon szerettem a pályámat, mind a kettőt, a papit is, a tanárit is. Tudom azt, hogy gyarlóságból nem úgy sikerült minden, ahogy azt szerettem volna, tudom azt, hogy pályám során voltak tanítványaim között is olyanok, akiket megsértettem, vagy megbántottam türelmetlenségből. Esténként, amikor áttekintem elmúlt napomat, imámba foglalom mindazokat, akikkel kapcsolatban álltam, iskolatársaimat, rendtársaimat, régi tanítványaimat, és azt kérem tőletek is, idősebbektől és fiatalabbaktól, hogy egy-egy fohásszal emlékezzetek meg ti is rólam.”
- április 24.
SZTE Hírek – 100. születésnapja alkalmából tanítványok és diplomaták köszöntötték Kovács Béla francia-latin-magyar szakos középiskolai tanárt
Levélben írt köszöntőt a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter, énekelt és zenélt a francia nagykövet, verset mondott a klinikai orvos, emlékeit idézte az államtitkárként közismert egykori tanítvány, méltatta tanárát a pedagógussá lett egykori diák… Így ünnepelték háromszáznál is többen Kovács Bélát, a szegedi egyetem gyakorló gimnáziuma legendás francia-latin-magyar szakos tanárát 100. születésnapja alkalmából.
– Kedves tanárunk, Kovács Béla tiszteletére, 100. születésnapja alkalmából szervezzünk rendhagyó ünnepséget! Az ötletet a Szegedi Tudományegyetem több egysége – így például az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, az SZTE Frankofon Egyetem Központ –, illetve az Alliance Francaise de Szeged is támogatta – árulta el Pálfi György. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Embertani Tanszékét vezető egyetemi docensen kívül Csernus Sándor, az SZTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszék egyetemi docense, valamint Dlusztus Imre borszakíró ötlete nyomán szerveződő rendezvényen, 2017. április 21-én, pénteken az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola dísztermében háromszáznál is többen – egykori tanítványok és kollégák, frankofon diplomaták is – köszöntötték a 100 éves Kovács Bélát.
Egy évszázados életút
„Kovács Béla Tolcsván, 1917. április 18-án született. Középiskolai tanulmányait Gödöllőn, a Premontrei Gimnáziumban (1926-34) végezte; felsőfokú tanulmányait a premontrei kanonokrend Teológiai Főiskoláján folytatta (1934-38), ahonnan közben egy évig Svájcban végzett tanulmányokat (1936-37); latin-francia szakos tanári oklevelét Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte (1940-41)” – idézte az életrajzot Pálfi György.
„Oktató munkáját a Gödöllői Premontrei Gimnáziumban, mint szakvizsgás óraadó kezdte meg (1940-41), majd kinevezett oktatóként folytatta (1941-48) Kovács Béla. Közben katonai szolgálatra kellett mennie (1944. április), melyet szovjet hadifogság követett (1945. március 30-1947). Ezt követően Csongrádon volt egyházi szolgálatban 1954-ig. Oktatómunkáját a közoktatásban a Székkutasi Általános Iskolában (1954. szeptember – 1956. július), majd Szatymazon folytatta (1956. aug.-1962. aug.). Közben elvégezte az ELTE magyar szakát (1958).”
„Szatymazról érkezett Szegedre a Radnóti Miklós Gimnáziumba (1962-68), ahonnan később a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumába került szakvezető tanárként (1968-82) Kovács tanár úr, aki mindkét intézményben elsősorban a francia nyelvet oktatta, s nagy szerepe volt abban, hogy a francia tagozatok mindkét középiskolában folyamatosan a legeredményesebb és a legsikeresebb osztályok közé tartoztak, így növelve az intézmények és Szeged város oktatási potenciáljának hírnevét. Kovács Béla tanítványai az OKTV rendszeres és rendkívül eredményes résztvevői voltak, rendre szerepeltek első tíz hely valamelyikén (nem ritkán első helyén: így 1979, 80, 81-ben) sőt, volt olyan különleges esztendő (1980), amikor négy Kovács Béla tanítvány is került az első tízbe.”
„Kovács Béla nagyon sokat tett a francia nyelv- és kultúra megismertetéséért és a magyar-francia kapcsolatok ápolásáért. A francia nyelvi és civilizációs felkészültséget, amelyet tanítványainak adott, sokan használták fel későbbi életükben – olyanok is, akik nem ezen a konkrét területen találták meg hivatásukat. A francia nyelv és kultúra fejlesztésében betöltött szerepét a francia állam két alkalommal ismerte el kitüntetéssel, előbb az Akadémiai Pálma rend lovagi fokozatát kapta meg (1985), majd ugyanennek a kitüntetésnek a legmagasabb (parancsnoki) fokozatát vehette át (2009)” – idézte Kovács Béla legfontosabb életfordulóit az egykori tanítvány, a 100. születésnapi ünnep moderátora, Pálfi György.
A 100. születésnap alkalmából szervezett iskolai ünnepségen Szeged önkormányzata nevében a kulturális bizottság elnöke, Kozma József (SZTE TTIK Geometria Tanszék), valamint a szegedi Radnóti-gimnázium igazgatója, Gál Béla is köszöntötte Kovács Bélát. A gödöllői Premontrei Gimnázium és Öregdiákok küldötte is méltatta az évszázados életutat.
100 éves bor a 100. szülinapra
– „Ha egy ajtó bezárul előttünk, akkor egy másik kinyílik” – mondják. Tanítványok nemzedékeinek személyes példájával mutatta meg Kovács Béla, miként lehet „nyitott ajtókat” keresni, és azokon belépni egy új világba – fogalmazott Dobi János, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola igazgatója köszöntőjében. Arra is emlékeztetett: a szegedi Radnóti-gimnáziumból érkezett az egyetemi gyakorló gimnáziumba Kovács Béla. Így a legendás francia nyelvtanár személye is összeköti Szeged két gimnáziumának históriáját. Az igazgató szerint, ha egy szóval kellene jellemezni Kovács Béla életét, akkor ez a szó: a TELJESSÉG, mert életében, hivatástudatában, hitben úgy dolgozott, hogy mindenre figyelt, miközben világa középpontjába a diákot, a tanítványt helyezte.
100 éves bort nyújtott át a szülőfalu, Tolcsva község nevében a település alpolgármestere, Pogácsás László a 100 éves ünnepeltnek.
– „Ahány nyelv, annyi élet” – mondják. A frankofon kultúrával lettek gazdagabbak Kovács Béla tanítványai – vélekedett Dlusztus Imre borszakíró, aki kilenc osztálytársával egyetemben vett részt a volt francia tanáruk, Kovács Béla 100. születésnapja alkalmából szervezett ünnepségen. A szegedi egyetem egykor „Ságvárinak” nevezett gyakorló gimnáziumában franciául tanuló Dlusztus Imre ötlete nyomán a tolcsvai származású Kovács Béla a világ egyetlen 100 pontos borásza, Áts Károly Tokaj-hegyaljai borából kapott szülinapi ajándékot. – Az alkalmi címkével ellátott több mint kétszáz palackra személyes üzenetet írhattak a tanítványok – árulta el a borszakíró. – Én „csak” annyit írtam Béla bácsinak, ajánlásként, csupa nagybetűvel: A TANÁRNAK…
Franciául és magyarul, váltakozva beszéltek a hozzászólók Kovács Béla 100. születésnapi ünnepségén. Az igazságügyi miniszter, Trócsányi László az SZTE Állam és Jogtudományi Kar professzora levélben köszöntötte az ünnepeltet. A méltató sorokat az SZTE FrankofonEgyetem Központ nevében Kruzslicz Péter (SZTE ÁJTK) olvasta fel.
Eric Fournier budapesti francia nagykövet is ecsetelte Kovács Bélának a francia kultúra magyarországi népszerűsítése, a francia nyelv oktatása érdekében tett erőfeszítéseit és érdemeit. Nem csak meleg szavakkal, de meglepetés-koncerttel is ajándékozott a diplomata: énekelve és zenélve adott ízelítőt a francia sanzon és dzsessz örökérvényűségéből. Kovács Béla 100. születésnapi ünnepe a francia kultúra dicséretévé növekedett.
Francia bordalt adott elő a Vox Nova kórus. Verlaine költeményét szavalta el Novák Zoltán, az SZTE Általános Orvostudományi Kar gyermekgyógyász oktatója. A Pálfi Zsombor-Kuzma Levente páros „zenés slam” produkciója után dalra fakadt a tanárát ünneplő közönség is: felcsendült a „Ma Normanie…”
Tanítványok emlékei
Az általános műveltséget gyarapító tanárt köszöntötte 100. születésnapja alkalmából Orbán Viktor. Magyarország miniszterelnökének levelét és jó kívánságait az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin tolmácsolta – a családi és diákkori emlékek felidézését követően. Ugyanis az EMMI külkapcsolataival is foglakozó államtitkár számára Kovács Béla távoli rokon is, nem csupán a szigorúságáról is emlékezetes francia nyelvtanár alakja. Ady-verset, Mécs László-sorokat idézve köszönte a köszöntőket Kovács Béla. A 100 gyertyával díszített tortát tanítványaival beszélgetve kóstolgatta.
Egy kiváló pedagógus munkájának messzire kiterjedő hatását igazolták a pedagógus Kovács Bélát köszöntő volt „radnótis” és egykori „ságváris” diákok történetei.
– Már általános iskolásként is tanított a „kis Ságváriban” Béla bácsi, mikor a francia nyelvet számunkra megalapozó Nemes Gábor tanár úr Franciaországban épp ösztöndíjas volt. Később a gimnáziumban is tanárom lett Kovács Béla, akitől azt a tudást, azt az igényességet, lendületet láttam, amit később a pedagógus pályámon is mintaként követtem – válaszolta a 100. szülinapra készült tortának egy szeletét falatozva, kérdésünkre válaszolva PignitzkyBeáta, az SZTE gyakorló gimnáziuma magyar-francia szakos tanára.
– Béla bácsi tanórán kívüli tevékenységének is sokat köszönhetek: franciaországi csere utazásokon vehettünk részt, UNESCO-szakkört tartott, ahol felkészített minket a nyelvvizsgára azokban az években, amikor még ez a lehetőség rendkívülinek számított. Bátorított minket, több diákot is indított az OKTV-re. De az is újdonságnak számított akkoriban, hogy a beszélt nyelv elemeit igyekezett átadni. A lépésről lépésére felépítetett, az olvasmányokra, szókincsbővítésre és nyelvtani ismeretekre, az írásbeli és a szóbeli készségekre alapozó nyelvtanítás módszerét is tőle tanultam, majd adtam tovább – más tanítványaival egyetemben. Hozzám hasonlóan francia nyelvtanár lett például Könczöl Lívia, aki Béla bácsival közös tanítványunk, vagy Béla bácsi unokája, a szegedi Deák gimnáziumban tanító Piros Éva is.
– Meghatározó, markáns tanár egyéniség Béla bácsi, ő indított el a pályámon – mosolygott a tanítványaival beszélgető ünnepeltre Veressné Farkas Ildikó. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Romanisztika Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi tanszék adjunktusa emlékeit idézve említette: Franciaország földrajzát is számon kérte, például a térképen is meg kellett mutatni, melyik folyó vagy város hol található. – Mert Béla bácsi a nyelvtanítást összekapcsolta a civilizáció és a kultúra átadásával. Számára sem közhely, hogy „a nyelv nem létezik kultúra nélkül.” – idézte az összefüggést az egyetemi oktató. – Anyanyelvünk ismeretének az elmélyítésében is segít, ha megismerjük egy másik nemzet kultúráját és kommunikációs szokásait. Egy másik nyelv ismerete segít kitörni a provincializmusból, a szellemi nyitottságot szolgálja, a kíváncsiság kielégítésének eszköze lehet – érvelt Farkas Ildikó. Az SZTE oktatójának a tapasztalatai szerint tanítványaik diplomázás után szinte azonnal munkát találnak, pályájuk igazolja: egyetemi szinten is érdemes franciául tanulni.
Kerényi László frissiben készült képei a ritka eseményről.
