Jelzem, hogy a szantograf.hu portál úgynevezett értékesítési hatékonysága jeles. Sehol máshol nem hirdettem meg a felső képen is látható cuccokat és a garázsvásár pozitív szaldóval zárult. A felső képen látható kerékpárnak és a Videoton hifitoronynak még nincs gazdája. Lehet, hogy sokra tartottam s ezért. Ma már viszont engedek az árból. Kell a hely.
Ugyanakkor a portál olvasottságát is rendszeresen nézem, elemzem. S tessenek elhinni, hogy arra jöttem rá, hogy ami a nyomtatott médiában is viszi a lapot az az online portálon is arat. Morbid, tragikus és megrendítő, de az Olvasók a nagybetűs információra éhezők figyelmesen nézegetik a gyászhíreket. Van egy kor , a szépkor határán,környékén amikor már minden halálhír a figyelmünk középpontjába kerül. Ha ismerjük ha nem elolvassuk.
Számomra két körzeti orvos gyászhíre valósággal felizzította a látogatottságot. Mindkettőnek egy férfinek és egy hölgynek nagyon nagy lehetett az ismertsége mert egyenként 60-80 ezren fejezték a ki a részvétüket. Konkrétabban, egy másik hasonló hír – dr. Rabbin László barátom, volt miskolci orvos , Terézvárosi alpolgármester hirtelen halála is felkeltette az Olvasók érdeklődését. Még az óceánon túl is. Így derült fény arra, hogy Lacinak van egy derék nagy lánya Amerikában. Aki a portálomról értesült Édesapja haláláról. Sajnos nem tartották a kapcsolatot, de nyilván ez az információ minden örökös érdeklődését felkeltette volna . A lányát is aki azonnal hozzám fordult eligazításért, majd minden köszönés nélkül eltűnt a látókörből. Van ilyen is.
Vajon mi lehet az emberek érdeklődésének a mozgatórúgója. Csupán az, hogy mindannyian egyszerű halandóak vagyunk. Bármilyen magas polcon is dekkolunk a végső út egy irányba vezet. Amikor a gyászhírt elolvassuk, felmerül a kérdés, akár ismerős akár nem, mennyi idős volt. Majd töprengünk mi okozhatta az elmúltát. Szánjuk a fiatalon elhunytakat és bánkódunk a velünk egykorúak távozásán. Mindannyi hírben önmagunkat is megsiratjuk. Mert ilyen gyarlóan önzők vagyunk akár bevalljuk akár nem. Végül is egyszerű üzletpolitikai megfontolásból tervezem, hogy valamennyi temetkezési vállalkozástól megkapott gyászhírt a hozzátartozók hozzájárulásával leközlöm.
Tudom ezek a listák nem tartoznak a kedvenc olvasmányaink közé. Bár egy örökké vidám barátom azt mondotta – ő bizony mindet elolvassa – majd nyugodtan hátradől, ha nem találja a saját nevét a listán. Szerinte ezek a napi apró örömök fényezik a hátralévő idejét. A rendszergazda készíti az ehhez szükséges programot – mi meg várjuk a vállalkozások együttműködési készségét. Tehát lesz egy újabb naprakész hírfolyam a portálon.
