Mázlink van
Egy tehetős igazi lokálpatrióta polgártársunk megmenti a Népkert egyik legikonikusabb emlékét a vígadót.
Láttuk, hogyan nézett ki, s megszemléltük most is. Sőt tanulmányozhattuk a Hadas iroda új terveit is,miként újul megy a városunk egyik legértékésebb épülete.
Szokták mondani nincsenek véletlenek. Vagy mégis. Régóta tudom,hogy dr. Barkóczi István nagyvállalkozó gyerekkorában sokat sétált erre az édesapjával. Nosztalgikus emlékeiben neki is ugyanúgy él ez a territorium mint nekem. A béke szigete volt a belvárostól néhány százméterre. Bár a Népkert előtt is elcsörömpölt a villamos ez a hatalmas zöldterület ritka nyugalmat, felüdülést nyújtott mindannyiunknak.
Vasárnap délelőttönként a vigadó árnyas teraszán békebeli polgári élet zajlott. Egy korsó sör, a már ismeretlen zónapörkölttel párban magát a földi mennyországot jelentette. István jól tudja,azt a világot milliöt már csak senki nem hozzza vissza. Sírathatjuk, de minek.
Viszont érdemes a vigadót a régi pompájába visszaállítani.
Mementóul az utánunk következőknek,hadd lássák,de jó is volt nekünk valamikor.
