
Bajusz Gergely az Avalon gasztronómiai igazgatója bizton vallja – nem kell mindig kaviár. Jólesik időnként a régió hagyományos ételeivel is megörvendeztetni a hozzájuk látogatókat. Mi helybéliek büszkék vagyunk arra, hogy se szeri se száma a megye ínyencségeinek. Egyébként a messziről jött vendégek is szeretik a kulináris kalandozásokat, a helyi fogásokat megkóstolni.
A nagy csapat örömmel, élvezettel tesztelte a Borsodi Hetek finom fogásait.Albók Gyula Kazincbarcikáról,Szepesi Gábor Hernádnémetiből színesiti a különleges étlap aktuális választékát. Kiss József és Soltész Krisztián Felső Majlátról és Abaújszántóról.
Tiszamenti kapor leves. Hibátlan. Akik a kaport is kaporral kedvelik – mint jómagam -azok rabjaivá válnak ennek a fogásnak.
Aki eszik az meg is szomjazik.
S ha már itthon vagyunk – kezdjük Erdőbényei Béres pezsgővel. Utána jöhet a Gallay Bükk Blanc, Pingyom vagy Mádról Szarka hárslevelű vagy Tokaj Nobilis Kövérszőlő, Bodrogkeresztúrból. Ha elbizonytalanodunk, hogy mihez mi illik vagy mi esik jól helyben a tanácsadó segítsége. A gasztronómiai igazgatóval lehet konzultálni.
Aki a halat szereti ezt ki ne hagyja.
Megvallom erről még nem is hallottam. Itt az ideje tesztelni. Megjegyzem a férfierőt dagasztja… Nocsak, csak becsempészték a kaviárt.
Ez valami helyi specialitás. Még, hogy cicanadrág? Pardon macska. Nagy a különbség. Ennek utánajárok, ilyen fantázianévvel valami különleges finomság lehet.
Ez ránézésre is ínycsiklandozó. Bárányt ritkán eszünk. Itt jól látszik, hogy az esztétikus tálalás már önmagában étvágygerjesztő.
Mondani se érdemes, a krumplilángos a legsokoldalúbb étek. Nem is tudtam, hogy Szirmabesenyőn szilvalekvárral házasítják. A finoman hintett porcukor a tetején már csak hab a tortán. Talán ezzel a desszerttel akár zárhatnánk is a vacsorát. Most.
