Gyorsan nőttek tavaly a beruházások

2017-ben a vártnál gyorsabban, 4%-kal bővült a magyar gazdaság. Ez jóval magasabb az EU 2,6%-os átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem. A növekedés idén is megközelítheti a 4%-ot. A beruházások tavalyi 17%-os növekedése idén közel felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése lényegében fennmarad. Bár tavaly az államháztartási folyamatok jelentősen eltértek az előirányzottól, nem került sor a 2018. évi költségvetés felülvizsgálatára. Így terv szerint idén az EU harmadik legmagasabb (2,4%-os) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre.

A magyar gazdaságba áramló EU-transzferek és a lakosság vásárlóerejének bővülése idén markánsan lassul, de gyors marad. Az előbbi következtében a beruházások dinamikája nagyjából megfeleződik. Ez elsősorban az állami beruházásokat érinti, melyek tavaly közel 60%-kal bővültek, de az üzleti szféra fejlesztéseinek növekedési üteme sem éri el a 2017. évi 14%-ot. A bruttó keresetek dinamikája is jelentősen, a tavalyi 13%-ról 7%-körülire fékeződik, ami 4-5%-os, gyors, de a tavalyi felére csökkenő reálkereset-emelkedést jelent. A minimálbér ugyan a tavalyi 15% után idén „csak” 8%-kal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős. Az infláció a tavalyi 2,4%-os éves átlag után januárban csak 2,1% volt. Idén az infláció megközelítheti a 3%-ot. Bár a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg a hazai árakban, ez költség- és keresleti oldalról is árnyomást jelent. A világpiaci energiaárak stagnálása esetén az infláció gyorsulása kisebb lehet.

Az ipari termelés várhatóan a tavalyi 5% körül alakul. Az építőipar 30%-os szárnyalása nagy visszaesést követően alakult ki, idén 10% körüli bővülés várható. 2017-ben 14,4 ezer lakás épült, 2018-ban ez megközelítheti a 20 ezret. A tavalyi mezőgazdasági visszaesést viszont átlagos időjárás esetén bővülés követi. A kiskereskedelmi forgalom a lassuló keresetnövekedés ellenére – részben a lakosság növekvő vásárlási és hitelfelvételi hajlandósága következtében – a tavalyi 5% közeli ütemről alig lassul. A munkanélküliség 2017 végére 4% alá esett, a foglalkoztatás – a közmunkások csökkenő száma ellenére – 1,6%-kal bővült. Ez idén a viszonylag gyors növekedés és a munkaerőhiány ellenére lassulni fog. A mobilizálható emberek száma ugyanis részben a rossz képzési struktúra, részben a külföldi munkavállalás, részben pedig egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott.

A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9%, az előirányzott 2,4%-nál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében a pénzforgalmi deficit csaknem 70%-al meghaladta az előirányzottat. A várttól jelentősen eltérő bevételi és kiadási folyamatok, a feltehetőleg módosult kormányzati elképzelések ellenére nem került sor a még tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés nyilvános felülvizsgálatára. Nem csoda, hogy a költségvetési politika átláthatósága szempontjából Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban. Így 2018-ra jelenleg a GDP-arányos deficit 0,5 százalékpontos, 2,4%-ra való, kirívó emelkedése van előirányozva. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben, de jelentősen csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74% volt. Idén 2,5% körüli deficit és kb. 73%-ra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.

A GKI prognózisa 2018-ra

*  Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

**GKI becslése

GKI Gazdaságkutató Zrt.

1092 Budapest, Ráday u. 42-44.

Telefon: 06-1-318-1284

E-mail: gki@gki.hu

További információk: Vértes András, Akar László, Karsai Gábor