115 éve, 1903. február 22-én született Budapesten Rotschild Klára, a híres-nevezetes budapesti Clara divatszalon vezetôje . A szalon modelljei híresek és drágák voltak, vendégköre mûvészekből, tudósok, politikusok, diplomaták és jómódú orvosok hozzá- tartozóiból, a világ minden tájáról érkezô tehetôs hölgyekbôl állt. Pályaválasztása nem lehetett kétséges, hiszen apja Rotschild Ábrahám nôi szabó, édesanyja varrónô volt, a budapesti Ferenciek terén lévô otthonuk egyik szobája divatszalon, a másik varrómûhely volt. Szülei válása után anyjával maradt, aki a Dorottya utcában megnyitotta a Belváros második Rotschild-szalonját. A varroda volt a kislány legkedvesebb „játszótere”, tizenévesen pedig már bedolgozóként segítette a szalonban folyó munkát.
Az 1920-as évek derekán férjhez ment a híres textilkereskedô családból származó Glückstahl Pálhoz, és a Deák Ferenc utcában megnyitották a harmadik Rotschild-szalont. A három divatház jól megfért: a papa az osztrák „felsô tízezer”, a mama a konzervatív- Kádár és Tito felesége is Rotschild Klárához járt vabb divatot kedvelô hazai középosztály igényeit elégítette ki, leányuk az arisztokrácia fiatalabb képviselôire, a legfrissebb divatot követni vágyó gazdag hölgyekre számíthatott. Rotschild Klárát – bár nem volt sem végzett divattervezô, sem varrónô, de még szabász sem – a szakma zsenijeként emlegették. Az igazi sikert Faruk egyiptomi király és Horthy István eskűvôje hozta meg számára: mindkét eseményre az ô szalonjában készült a menyasszonyi ruha és a násznép hölgytagjainak toalettje.
A második világháború derékba törte életét: szülei Auschwitzban haltak meg, ô a svéd védett házban talált menedéket férjével, aki 1945 januárjában elhunyt. Üzletét a kommunista hatalomátvétel után államosították, Klára egy ideig újságárus lett. A szakmába szívóssága és páratlan kapcsolat teremtô képessége révén sikerült visszatérnie, üzletét az Állami Áruházak – 1966-tól Centrum Áruházak – közé sorolták be. 1953-ban az ô vezetésével nyílt meg a Különlegességi Nôi Ruhaszalon a Váci utcában, amely 1961-ben vette fel hivatalosan a Clara Rotschild nevet.
A boltvezetô évente többször elutazhatott Párizsba, részt vehetett a divatbemutatókon. Be is vásárolhatott, a nagy divatházak szabásmintáiból is vett, és az akkor már nyugaton élô hajdani kollégáival nekiállt csereberélni. Agya elképesztô pontossággal rögzítette az új ruhák részleteit, a februári párizsi bemutatók után két hónappal Rotschild Klára is meghirdette a maga évi két divatbemutatójának egyikét a Gundelban. A Clara szalon modelljei híresek és drágák voltak, vendégköre mûvészekbôl, tudósok, politikusok, diplomaták és jómódú orvosok hozzátartozóiból, a világ minden tájáról érkezô tehetôs hölgyekbôl állt. Nála készíttetett ruhát Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István felesége, Joszip Broz Tito jugoszláv vezetô és Franz Vranitzky osztrák kancellár hitvese, akárcsak Gábor Zsazsa, Psota Irén, Honthy Hanna, és a szovjet színésznô, Tatjana Szamojlova.
A hetvenes évek elején Rotschild Klára nyitotta meg az elsô butikot, ahol az estélyi modellek egyszerûsített változatát lehetett kapni. Rotschild Klárát mindenki szerette, naivan bohókás, szeretetre méltó ember volt. Gyermeke nem született, így több varrónôje gyermekének ô lett a keresztanyja. Hálás volt munkatársainak: szabászának, varrónôjének egyegy „remekmû” után a szó szoros értelmében kezet csókolt. Munkamániás volt, a bemutatókra készülve éjjelnappal dolgozott, látni akart minden mozzanatot. A híres és gazdag bankárfamíliának csak névrokona volt.
Az anekdota szerint a párizsi pénzember, Philippe de Rothschild Budapesten járva a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével ellátogatott a híres ruhaszalonba, s a bemutatkozás után megkérdezte: „Asszonyom, Önben melyik Rothschild-ág leszármazottját tisztelhetem?” A válasz szerényen így hangzott: „Tekintsen csupán a divat királynôjének.” Klára asszony imádta a kutyáit, szenvedélye volt a kártya és a lóverseny, de ritkán tett jó lóra, kártyázni is inkább csak szeretett.
Elsorvadt fogínye miatt 1976-ban, 73 éves korában fogbeültetést kezdtek nála, a seb azonban nem akart gyógyulni. Irtózatos fájdalmak között rendezte meg az év szeptemberében egyik legcsodálatosabb divatbemutatóját a Gundelban, amely a legutolsó lett: 1976. november 13-án kiugrott hetedik emeleti lakása ablakából
( Az Új élet nyomán)
