Bokor Balázs nagykövet, a Magyar Köztársaság volt Los Angeles-i főkonzulja szervezésében Mátészalkaiak látogattak Tony Curtis özvegyének kaliforniai rezidenciájára. A delegáció tagja volt Hanusi Péter Mátészalka polgármestere, és Dr. Cservenyák László a Szatmári Múzeum igazgatója. Ez a hír tavaly decemberben látott napvilágot.
A hétvégén pedig már büszkén be is jelentették, hogy Mátészalka a Hollywood bölcsője és itt lesz a nagy amerikai filmművek emlékhelye.
Csak gratulálni tudok Bokor Balázsnak aki végül is talált egy polgármestert aki meglátta a lehetőséget és támogatta is az ötletet. Ám az igazat megvallva a hír letaglózott. Örülnöm kellene a sikernek, viszont mindenki tudja, hogy ebben a vetélkedőben Ricse és Tolcsva , ez a két Borsodi település előbbre való lenne. Bokor úr és Kerényi László barátom aki ebben a témában egy filmmel is előrerukkolt már itt a mi régiónkban szerette volna létrehozni ezt a bölcsőt. S ha már Oscar díjról beszélünk Miskolcnak is van egy ilyen díjas operatőre. Magam is részt vettem egyszerű katalizátorként abban az expedícióban amely ezt az emlékhelyet a mi megyénkbe képzelte el. A legfelsőbb kormányzati szinten a Miskolci Múzeum kapott is egy felkérést ennek az anyagnak az összeállítására. Csak időközben itt igazgatóváltás történt és a Magyar Filmalap igyekezete is elhamvadt. Jó tudni viszont, hogy Ricsén a polgármester támogatásával valóságos Zukor Adolf kultusz van. Mindenki tisztában van azzal, hogy a filmgyár alapítója élete végéig szoros kapcsolatot ápolt a szülőfalujával. Támogatta az ott élőket, minden házasulandónak küldött néhány dollárt, szobrot ajándékozott a településnek és nagyon büszke volt a gyökereire. Ugyanígy mint a Tolcsvai születésű Fox úr. Szerintem ez a meccs még nincs lejátszva, ezt a bölcsős címet nem lehet hosszútávra elorozni. Az igazságosság az lenne ha Mátészalka, Miskolc, Ricse és Tolcsva polgármesterei közösen, együttesen jelölnének ki egy turisztikai útvonalat a régió Oscar díjasainak emlékhelyei között. Ez lenne az ideális, ugyanis az óceánon túlról hozzánk érkezők a filmes történelmi múltunk mellett egyben a nevezetes borvidékkel is megismerkednének. A négy település amely ilyen nagy filmes világfiakat adott Amerikának közös erővel, összefogással egy különleges turisztikai látványossággal gazdagíthatná a kínálatot. Mátészalka megelőzött mindannyiunkat, de nem orozhatja el a Hollywood bölcsője címet. Ez végig ringott a régióban. S akkor jöjjenek az ezzel kapcsolatos korábban megjelent írások.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pressburger_Imre Pressburger Imre miskolci születésű Oscar dijas, de nem operatőr, hanem forgatókönyv író. *Bokor Pál* újságiró, az Atlantic kiadó tulajdonosa 3 könyvet irt a hollywoodi magyarokról. Tőle származik az az elnevezés, hogy "Zemplén Hollywood bölcsője", nem Bokor Balázstól. Elnézést a tévedésért. Kerényi Lászlónak Bokor Pállal közösen jött létre ez a film ami a lenti linkről letölthető. https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=273909&type=22&gclid=Cj0KCQjw45_bBRD_ARIsAJ6wUXQ25R6_4eir1C73ts6JyI34DHfHqsF6TqvTVTgard6g4Cw9oyaD5pUaArCZEALw_wcB#
Életemben először a kezemben volt egy Oscar díj. Egy igazi. Nem olyan mint amit egyszer vehettünk a Déryné utca bohóságok boltjában. Egy súlyos, egy aranyozott, egy kiérdemelt. Persze, nem nekem hanem A légy című rajzfilm alkotójának járó díjat. Láttam a tulajdonos aggódását, míg a kezemben foghattam a díjat. A felesége egy sportszatyorból halászta ki, s így is egy csoda szép kék zsákban őrzik. Megértem, hogy még a fénytől is óvják.
Természetesen van még egy két ilyen díj az országban. Kérdés, mi lesz ezekkel majd. Természetesen az utódok is tovább őrzik. Ám itt az ideje, hogy Tolcsván létrehozzák az emlékházat, mondjuk a Zukor úrét, ahol helyet kaphatnának ezek az immár fontos nemzeti ereklyék. Hiszen kiderült, hogy Foxon kívül számos neves magyar származású filmesünk van akiknek az imidzsét önző módon ápolnunk. kamatoztatni kell.
Mindenkit megnyugtatok, cirka 15 másodpercig lehetett a kezemben a nehézkes díj. Másnapra a jobb kezemen ínhüvely gyulladásom lett. Nem látom az összefüggést, s ha ezt az orvosnak elmesélem akár egy másik osztályra is beutalhat.
Egy Colombo – persze ő is magyar származású, szobra is van Pesten – egyik filmjében egy ilyen Oscarral gyilkolnak meg valakit. Fejbe kólintanak. Most már el is hiszem, ezzel gyilkolni is lehet.
Zukor Adolph – negyven éve hunyt el a Paramount megalapítója – várjuk a folytatást – emlékházat Ricse szülöttjének – egy kis bibi a megnyító előtt
Adolf Zukor a Paramount stúdió megalapítója, halálának negyvenedik évfordulója alkalmából leleplezték az emléktábláját a róla elnevezett Ricsei művelődési központban. Vécsi István a település polgármestere köszöntötte mindazokat akik teljes szívvel ápolják Adolph Cukor emlékét. Külön köszönetet mondott Bokor Balázsnak a volt Los Angelesi főkonzulnak , Bunyik Bélának az amerikai magyar filmfesztivál igazgatójának ,Rofusz Ferencnek a Kossuth díjas rajzfilm rendezőnek akinek a nevéhez fűződik az első magyarországi Oscar díj. A megemlékezésen jelen volt Csupo Gábor a magyar származású amerikai rajzfilmes, producer, s zenész.
Kerényi László több mint negyedórás dokumentum filmjének levetítése után fórumbeszélgetés keretében hangzott, el, hogy immár harminc magyar származású művésznek van Oscar díja. Összesen harmincöt .Most először láthattunk egy eredeti Oscar díjat , Rofusz Ferencet, aki a nyolcvanas években nem utazhatott ki a díj átvételére. Ő maga is csak a Szabad Európa rádióból értesült a filmes sikeréről.
Mint minden ilyen szakmai összejövetelen elhangzik, hogy érdemes lenne Ricsei központtal egy emlékházat nyitni a a településen Hollywood bölcsője címmel. Mar csak azért is mert a Zempléni körzetben , Tolcsván született a Fox stúdió megalapítója is, akinek ugyancsak felújítható állapotban van a szülőháza. Tehát az a turisztikai vonal amelyet most állítottak össze vonzó lehet a külföldieknek akik keresik az amerikai filmgyártás központjának a gyökereit.
Nem leszek szűkszavú. Az első bekezdést ott helyben a Ricsei művelődési központ előterében kopogtam le.Ez a hivatalos verzió ami végül is egy képpel papíralapú nyomtatásban is megjelent. A figyelmes Olvasó rögtön észreveszi, a nagy életművész neve – Adolph Zukor. Így írják, így írta a nevét. Tehát még véletlenül se lehetne egy másik Adolffal keverni. Ő Ricse szülöttje aki élete végéig hálás és büszke volt szülőhazájára. Gáláns volt, minden Ricsei menyasszonynak 25 dollárt küldött nászajándékba. Ami abban az időben komoly összegnek számított. Amikor százesztendős volt nagyon várta, hogy a helybéliek is felköszöntsék. Ez sajnos elmaradt. Pontosan 103 esztendős korában aludt el örökre de szinte élete végéig napi egy két órás dolgozott a stúdiójában. Aki sokat szeretne tudni róla azt mindent megtalál az interneten. Most inkább arról locsogok, hogy milyen volt a Ricsei polgármester szervezte megemlékezés, miként zajlott le a ceremónia.
Barátom, Kerényi László újságíró, dokumentum filmes már régen készített egy több mint negyedórás, országos vetítésre érdemes anyagot Zukor úrról. Ez felkerült a Youtube oldalára is. Az volt az ajánlata, hogy a mostani ünnepségen ingyen és bérmentve vetítsék le. Majd helyben derült ki, hogy ebből a műből mazsoláztak az ottani szerkesztők. Bocsánatos bűn, ha az alkotó feltünteti a forrást vagy anyagi egyezséget köt az eredeti szerzővel. Végül Kerényi László filmjét – jogos bocsánatkéréssel – teljes terjedelmében levetítették. Megvallom, magam is ott láttam először, jogos volt a tapsvihar. A közönség vevő volt erre az alkotásra. S azt is tudom, hogy Laci képes lenne ennek a műnek a folytatására. Sokkal több van ebben a témában mint amennyit ott helyben megtudhattunk.
Folytatom. Majd Bokor Balázs fórumbeszélgetése érdekfeszítő és izgalmas volt. Jó volt a szereplő válogatás. Kiderült, ki az az ember aki a magyar filmeket elsózza az óceánon túl. Ő maga elmondta, hogy kik azok a színészek, rendezők akiket el lehet adni Amerikában. A légy című rajzfilm alkotója egy rövid korrajzot vázolt a nyolcvana évek politikai viszonyairól. Nyert egy Oscar díjat amit nem vehetett át az ünnepségen, helyette egy ismeretlen alak markolta fel. Amerikában a rendőrség szerezte vissza a díjat, amit most magam is a kezembe vehettem. Súlyos, s aranyozott. A tulajdonosa érdekes módon az ellenség rádióadásából értesült a sikeréről. Rögtön gratuláltak neki – amiből kiderült, rajta kívül még nagyon sokan mások is hallgatták a Szabad Európát. A Kossuth Rádió a délutáni kér órás hírekben számolt be minderről.
Vécsi István polgármester – egy 15 éves fiú 1888-ban , akit Zukor Adolphnak hívtak bedobott egy követ az élet tavába…
Emlékfát ültettek – dolgoznak a művészek. Közmunkában.
Először vehettem a kezembe egy igazi Oscar díjat , néhány másodpercre.
Csupó Gábor magyar származású amerikai rajzfilmes
Bunyik Béla a Los Angelesi magyar filmfesztivál igazgatója
Bokor Balázs lerántja a leplet
S mielőtt a képeket is felraknám – mit is hiányoltam. Összejöttünk jó néhányan, de hiányzottak azok akik érdemlegesen is tehetnének a Ricsei emlékhely megalapításáért. Megvan Zukor úr szülőháza. A zsidó temetőben szép környezetben nyugszik az édesanyja. Az amerikai stúdió bizonyára támogatná Zukor emlékházának a megnyitását. Mi magyarok meg büszkék lehetnénk arra, hogy az első Oscar díjas Zukor vonzaná ide a turistákat. Mi Kerényi Lászlóval ez ügyben több biztatást kaptunk. Közbe járt már L. Simon László államtitkár és a Vajna András György miniszteri biztos vezette Filmalap is megvalósításra érdemesnek tartja az ötletet. Már csak azért is merd Ricséhez néhány kilométerre található a Fox Stúdió megalapítójának a szülőháza . Tehát ebben a szögben keresendő Hollywood bölcsője. Vécsi István polgármester óriási elánnal keresi a megoldást, s nagyon hálás mindazoknak akik segítenek a település hírnevének az öregbítésében. Rajtunk nem fog múlni. S íme a képek, Kerényi László felvételei.
