A Déli Parancsnokság vezetője kedden Herzliján a III. Fegyveres Konfliktus Törvénye nemzetközi konferencián 20 ország 80 katonai, egyetemi és nemzetközi szervezetéből érkező képviselőjéhez beszélt azzal a céllal, hogy gondolkodásra ösztönözze őket a kihívásokról, melyekkel az izraeli hadsereg szembesül a több mint egy éve szinten minden pénteken megrendezésre kerülő “Visszatérés Menete” határmenti erőszakos tüntetéseken, illetve a gázai terrorszervezetekkel zajló összecsapások során.
A “Visszatérés Menete” tömegtüntetések ötletét eredetileg közösségi média aktivisták vetették fel, de később az övezetet uraló Hamász terrorszervezet kisebb terrorista csoportok támogatásával átvette a szervezést.
A gázai vezetők eredeti terve szerint a “Visszatérés Menete” 2018. március 30-tól egészen május közepéig Izrael függetlenségének 70. évfordulója, az amerikai nagykövetség megnyitója Jeruzsálemben, és a “Nakba” azaz a katasztrófa napjáig tartott volna. Később azonban úgy döntöttek, a határon rendezett erőszak mindaddig folytatódik, amíg „a Jeruzsálemre, az Al-Akszára és Palesztina teljes földjére mért blokád meg nem szűnik”.
A tüntetések résztvevői általában kövekkel, robbanóeszközökkel és Molotov-koktéllal dobálják a határ túloldalán állomásozó izraeli katonákat, a biztonsági kerítés megrongálása és a határsértési kísérletek mellett. Az izraeli katonák válaszul tömegoszlatási eszközökkez és speciális esetekben éles lőszert vetnek be a lázadók ellen. A tüntetések leple alatt számos alkalommal nyitottak tüzet gázai orvlövészek izraeli katonákra, a legutóbbi összecsapásokat Izrael és a gázai terrorszervezet között egy ilyen támadás indította el.
Herzi Halevi vezérőrnagy szerint az elmúlt hónapokban csökkent a sérültek száma a tüntetéseken, mert a Hamász egyenruhás és fényvisszaverős mellényben lévő emberei gondoskodnak a lázadók távoltartásáról a határtól.
Legyen szó a tüntetesekről vagy a harcokról Izrael és a gázai terrorszervezet között, a hadseregnek nagy kihívást jelent az a tény, hogy a terroristák gyakran civilek közé vegyülnek, “mint hal a vízben”, ezzel sokszor veszélybe sodorva őket.
Halevi példaként a legutóbbi kétnapos összecsapások egyik momentumát hozta fel, amikor május 4-én terroristák egy irányított páncéltörő rakétát lőttek ki egy izraeli autóra a határ közelében, megölve utasát.
A Mose Feder autójába csapódó lövedéket a Hamász egy többszintes épület lakásából lőtte ki. A vezérőrnagy szerint ha a hadsereg időben értesül arról, hogy támadás várható abból a lakóépületből, bőven belefért volna törvényes jogaiba, hogy lebombázza az épületet a polgári áldozatok valószínűsége ellenére.
Halevi reagálva a nemzetközi kritikákra ( https://ujkelet.live/2019/02/28/ensz-vizsgalat-izrael-intezkedesei-a-2018-as-gazai-zavargasok-soran-haborus-buncselekmenynek-minosulhetnek/ ) , mely a hadsereg éles lőszer használatát kifogásolja a lázadók ellen, az intézkedést megvédve azt mondta, nem találtak megfelelő kevésbé halálos alternatívát.
“Ha lehetne egy kívánságom, akkor az jobb nem halálos fegyverekre vonatkozna,” – mondta Halevi.
Halevi hangsúlyozta, az Izraeli Védelmi Erők művelet-végrehajtási szabályai szigorúak, a vezető parancsnokok jóváhagyása nélkül a katonák nem lőhetnek, és minden kilőtt golyó vizsgálatátot von maga után.
A hadsereg kevésbé halálos fegyvereket is használ a lázadók ellen, kapcsolatba lépett több országgal, hogy megvizsgálja a lehetőségét az általuk használt felszerelések megvásárlásának, valamint új eszközök fejlesztésére is történtek kísérletek.
A hadsereg tapasztalata szerint a gumilövedékek hatótávolsága nem elegendő; a Skunk (bűzös borz) bűzbomba nem vált be igazán a határ mentén levő nyílt mezőkön; és a lázadók ellen legutóbb bevetett nagy teljesítményű hangszóróval felszerelt teherautót szintén nem találták kellően hatékonynak.
A határtüntetéseken folyamatosan alkalmazott könnygáz is gyakran hatástalan, mert a tenger felőli légáramlat visszafújja Izraelbe.
A hadsereg megkísérelte beszerezni az amerikai fejlesztésű mikrohullámú technológián alapuló Active Denial System tömegoszlató fegyvert, mely forró, égető érzést okoz a célpontnak ha a sugarak hatótávolságán belül tartózkodik, de az Egyesült Államok leállította az ügyletet.
A Honvédelmi Minisztérium januári nyilatkozata ( https://ujkelet.live/2019/01/29/a-honvedelmi-miniszteriumnak-40-millio-sekelbe-kerult-a-hamasz-visszateres-menete-tuntetese/ ) szerint az izraeli hadsereg 2018-ban 40 millió sékelt (3 milliárd Ft.) költött a gázai határ mentén zajló zavargások és tiltakozások kezelésére.
Halevi továbbá beszélt a terrorista csoportok által határon átreptetett tűz- és robbanás veszélyes léggömbök jelenségéről is, mely a kisebb személyi sérülések mellett jelentős anyagi kárt okoz a földeken. Egyelőre azonban nem világos, milyen egyenesen arányos megtorlás volna megfelelő az ilyen támadásokra.
Halevi felajánlotta annak lehetőségét, hogy a gyújtogatásos támadásokra válaszul a hadsereg ledobja a saját tűzveszélyes eszközeit Gázában a C-130 Hercules repülőgépeiről.
“De úgy döntöttünk, nem tesszük. Nekünk nemzetközi fellépésre van szükségünk, hogy elítéljék ezeket a támadásokat Gázából.”
