Pontosan 1994. márciusa, sajtónap a Halásztanyán. Kollégáim egy névre gravírozott töltőtollat kaptak. Szerény ajándékként. Jobbszélen Csoba Tamás polgármester.Ja még itt egy nagy közös buli. Csupa ismerősSajtónap a Vigadóban
Történelmi időket élünk. Szokás mondani minden időben, amikor valami idáig ismeretlen, szokatlan és beláthatatlan következményekkel fenyegető helyzettel szembesülünk. A rendszerváltás óta minden március idusán megadtuk a módját a sajtónapi ünnepnek. Az idén a körülményekre való tekintettel visszafogottan ünnepeltük magunkat. Remélem jövőre már minden visszatérhet a régi kerékvágásba.
Alaxainé dr. Oláh Annamária alpolgármester asszonyMindenkit név szerint felsorolhatnék, de nincs rá türelmem. Na meg mi van ha csak egy nevet eltévesztek.VendégeinkTavaszi Zsolt, Juga György és dr. Lukács IrénJobbról Paulovits Ágoston mögött Ducsai György a nyomda igazgatójaKiss József és Kobold TamásJobbra Cseri Géza nyomdaigazgatóNagy József kokárdávalKözépen Csoma Zoltán a kiadó kisebbségi tulajdonosaEz se ma volt. Kollégám, barátom kellő provokációs célzattal ezt a fotót emelte ki a közelmúltból. Megnyugtatásul, mindannyiunknak a megfelelő oldalon van a kokárdája. Sőt azt is elmondhatom, hogy dr. Mengyi Roland kellő szimpátiával volt az Észak iránt. Képes volt együttműködni a szerkesztőséggel. S kellő tisztelettel tartotta a kapcsolatot az újságírókkal. Hogy később mi történt attól ma már tekintsünk el. Gondolkodjunk történelmi távlatokban. A ma hősei valamikor mindannyian áldozatok voltak. Erre most nincs magyarázatom, de gondolkodjunk el ezen a furcsaságon.Fiatalság bolondság – bal szélen a régió legjobb lapterjesztője, Zielem Ferenc. Az ő idejében szárnyalt a példányszám.A városháza elismerését Ádám János és Illésy Sándor kapta az idénHajdú Mariann az Északnál az év újságírója . Nagy gratula…
Eljött a selejtezés ideje. Lomolok. S ezerszámra kerülnek elő olyan dokumentumok, amelyek még mások számára is érdekesek. Lehetnek. Például ez az újság tervezett....
Igen volt egyszer egy Déli Hírlap. Élt 1969-2002. Alapító főszerkesztője Csala László, első főnököm most ünnepelte a kilencvenedik születésnapját. Közben elmesélem, hogy Laci...
Kezdem azzal, hogy ez az írásom ahogy megjelent a Miskolci Naplóban sok barátomnál azonnal kiverte a biztosítékot. Hívnak, hívogatnak, hogy miért maradtak...
Nehéz abbahagyni ezt a történetet. Egyre többen kommentálják. Mi sem természetesebb, hogy akik ebből szuperül jöttek ki azok hallgatnak. Ám akiket megviselt, hogy...
Főnökként hajlamos az ember elfelejteni, hogy valamikor maga is beosztott volt. Velem is megesett, hogy a lila köd elhomályosította a látásomat. Egyszer bizony...
Kiszállt a Mókuskerékből Csala László, Laci bácsi a Déli Hírlap alapító főszerkesztője. Szombathelyen ma reggelre 93 esztendős korában visszaadta a lelkét a Teremtőnek....
Ha hiszik ha nem ez egy kordokumentum. Egy sajtótörténeti ritkaság. Egy hamisítás az új demokrácia hajnalán. Röstellem, magam is benne vagyok a turpíságban....
Tetszenek tudni, időnként selejtezek. Drága édesanyám hagyatékát most leltározom. Csudás dolgokat találok. Megőrizte a levelezésem, még azokat is amelyeket magam sose láthattam. A...
Ha jók a számításaim az idén szeptemberben ünnepelnénk a Déli Hírlap alapításának félévszázados évfordulóját. Mivel ott lehettem az első lapszám megjelenésekor és a...
Kötődök, anyai ágon Hernádvécséhez. Örömmel fedeztem fel, hogy egy csodálatos kastélyszálló nyílt a községben. Hogy miként valósulhatott meg az a csoda, dr. Takács...
Eljön az idő, amikor élesebben emlékszünk a fél évszázaddal korábbi történésekre, mintsem arra, mit is reggeliztem ma. Kopik a biológiai merevlemezem, viszont gyakrabban...
Kiszorulnak a franciák Franciaországból. A fenti kép egy vízió, de már közel a beteljesülés. Naponta több ezer szerencsétlen menekült emigráns lopakodik be az...
Laci bácsi, gyorsan elszállt az idő. Mintha tegnap lett volna, hogy Bekes Dezső bekisért a nagy szobádba. Bemutatott, hogy ha engedélyezed, holnaptól a...
Megtetszett ez a pad nekem a miskolci Búza téri piacon. Szolgálati hely. Kifejezetten az. Nem is akármilyen. Már majdnem lepihentem, de szerencsére olvasni...
Nem is olyan régen 1969 nyarán, közvetlenül az érettségi után pályát tévesztettem. Azt gondoltam, az újságírónak van a legjobb. Firkál össze vissza, sokat...