Tegnap, augusztus 13-án egy háromoldalú, az Egyesült Államok, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek legfelső vezetőinek részvételével tartott telefonbeszélgetés eredményeként jelentették be, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek normalizálják kapcsolataikat. E kapcsolatok történelmi jelentőségére utal egyrészt az, hogy az 1979-ben Egyiptommal, majd 1994-ben Jordániával létrejött diplomáciai kapcsolatfelvételt követően, 26 év elteltével újabb arab országgal normalizálódik Izrael kapcsolata. Másrészt a kapcsolatfelvétel időpontja sem lényegtelen: háttérként ott húzódik meg Izrael, mint a régió sok szempontból legfejlettebb állama hosszú évek óta tartó törekvése az arab országokkal való gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális kapcsolatok megteremtésére, mésrészt évek óta folyik a térség stratégiai átrendeződése: Irán (valamint Törökország) regionális hatalmi törekvései válaszút elé állítják különösen az öböl-menti országokat. Ebben a kontextusban a jelen megállapodás kiemelt jelentőséggel bír, különösen annak fényében, hogy a Trump-tervben előirányzott izraeli-palesztin területi rendezés és gazdasági fejlesztés komoly akadályokba ütközött amiatt, hogy Benjamin Netanjahu a ciszjordániai telepek annektálásának elsőbbséget adott a tervben bizonyos határidőhöz kötött előzetes tárgyalásokkal szemben. A jelen megállapodás most a területi rendezést elhalasztja, és a középpontba a régió más országaival való kapcsolatok fejlesztését állítja, a régió jóléte és stabilitása érdekében. A történelminek nevezett megállapodás természetesen sokféle reakciót váltott és válthat is. Jelen közleményünkben az eseménytől eltelt alig 24 óra legfontosabbnak ítélhető véleményeket ismertetjük – a szomszédok reakcióitól a környezet antagonistáiig. Az Egyesült Államok, Izrael Állama és az Egyesült Arab Emírségek Közös Közleménye
Donald Trump Elnök, Benjamin Netanjahu, Izrael Miniszterelnöke, Mohammed Bin Zayed Sejk, Abu Dhabi Koronahercege és az Egyesült Arab Emirátusok Helyettes Főparancsnoka mai beszélgetésük során megállapodtak Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok teljes normalizálásáról.
Ez a történelmi diplomáciai áttörés elő fogja segíteni a közel-keleti térség békéjét és bizonyítéka a három vezető elszánt diplomáciájának és víziójának, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Izrael bátorságának, hogy egy új utat nyissanak a régió nagy lehetőségeinek a feltárása felé. Mindhárom ország számos kihívással néz szembe és a mai történelmi eredmény kölcsönösen egymás javát fogja szolgálni.
Izrael és az Egyesült Arab Emírségek küldöttségei az elkövetkező hetekben találkozni fognak, hogy kétoldalú egyezményeket kössenek a beruházás, a turizmus, a közvetlen légi kapcsolatok, a biztonság, a távközlés, a technológia, az energia, az egészségügy, a kultúra, a környezetvédelem, a másik ország területén való nagykövetség létesítése és egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken. A Közel-Kelet két legdinamikusabban fejlődő társadalma és legfejlettebb gazdasága közötti közvetlen kapcsolatok létrejötte át fogja alakítani a régiót azáltal, hogy a gazdasági fejlődés szárnyalni fog, a technológiai innováció tovább nő, és az emberek közötti kapcsolatok megerősödnek.
Ezen diplomáciai áttörés eredményeként és Trump Elnöknek az Egyesült Arab Emírségek által támogatott kérésére Izrael felfüggeszti, hogy fennhatóságát kiterjessze az Elnök Békevíziójában körvonalazott területekre és most arra törekszik, hogy kapcsolatait növelje az arab és a mohamedán világ országaival. Az Egyesült Államok, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek meg vannak győződve arról, hogy további diplomáciai áttörések lehetségesek más nemzetekkel is, és közösen fognak dolgozni e cél elérése érdekében.
Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael azonnal bővíti és felgyorsítja együttműködését a koronavírus gyógyítása és oltóanyagfejlesztés terén. Közösen munkálkodva ezek a törekvések elősegítik mohamedán, zsidó és keresztény életek megmentését a régióban.
A kapcsolatok normalizálása és a békés diplomácia össze fogja hozni Amerika két legmegbízhatóbb és legtettrekészebb regionális partnerét. Izrael és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozni fognak az Egyesült Államokhoz egy, a diplomáciai, kereskedelmi és biztonsági együttműködés bővítésére irányuló Közel-Keleti Stratégiai Terv létrehozásában. Az Egyesült Államokkal együtt Izrael és az Egyesült Arab Emírségek is hasonlóan vélekedik a régió fenyegetései és lehetőségei felől, és osztoznak eltökéltségükben, hogy a diplomácián, a bővülő gazdasági integráción és szorosabb biztonsági egyeztetésen keresztül a stabilitást szolgálják. A mai megállapodás az Egyesült Arab Emírségek, Izrael és a régió népeinek jobb életéhez fog vezetni.
IZRAELI REAKCIÓK Támogatók, kétkedők, ellenzők Az egyezmény fogadtatása Izraelben vegyes. A Kék és Fehér, Benny Gantz védelmi miniszter és egyben alternatív miniszterelnök pártja így üdvözölte azt: “A megállapodás a régió azon országai közötti szövetségre ad példát, amelyek a regionális stabilitásban és jólétben érdekeltek, és ami tükrözi Izrael örök törekvését a szomszédaival való békéért. Gabi Ashkenazi külügyminiszter azt is üdvözölte, hogy ezzel felfüggesztődött Ciszjordánia Netanjahu általi egyoldalú annektálása. Az ellenzék részéről Yair Lapid, a Yesh Atid párt vezetője a megállapodást fontos lépésnek nevezte az Egyesült Arab Emírségekkel való kapcsolatok normalizálása felé. Kijelentette, hogy a tárgyalások és megállapodások vezethetik az ország diplomáciai kapcsolatait, nem pedig olyan egyoldalú lépések, mint az annektálás. A kormányon levő középbal Munkapárt, és az ellenzékben levő baloldali Meretz is hasonló szellemben nyilatkozott. Amir Peretz (Munkapárt): “Az átfogó békemegállapodásról folyó politikai tárgyalások elvezethetnek egy átfogó békeegyezményhez, ami gazdasági és politikai jólétet hozhat, és ami természetesen megőrzi Izraelnek mint zsidó és demokratikus államnak a jellegét.” Ugyancsak kifejezte reményét, hogy ez elvezet majd a palesztinokkal kötendő megállapodáshoz is. Nitzan Horowitz (Meretz): a megállapodás azt bizonyítja, hogy “az annektálással való felhagyás és a két-állami megoldás a regionális normalizálás útja”. Naftali Bennett, a nemzeti-vallásos Yamina vezetője, bár üdvözölte a megállapodást, hangoztatta, hogy Netanyahu elszalasztott egy száz évben egyszer adódó esélyt. Még Netanjahu Likud pártjának két minisztere, Miri Regev és Yuli Edelstein is fenntartásokkal élt és az annektálás elmaradását kérte számon, az utóbbi szerint amit megígértek a választóknak, azt teljesíteni is kell. A Netanjahutól jobbra álló csoportok már kevésbé pozitív véleményeket hangoztattak. A telepesek számos képviselője úgy nyilatkozott, hogy ezzel véget ért bizalmuk a miniszterelnök iránt. A ciszjordániai Júdea-Szamária elnöke szerint Netanjahu “becsapta” a Zöld Vonalon túl élő összes izraelit. “Netanjahu több ízben megígérte, hogy kiterjeszti az izraeli törvénykezést Júdeára, Szamáriára és a Jordán Völgyre. A választásokra készülve biztosított bennünket, hogy ezen dolgozik és hogy ez lesz a legfontosabb politikai célja. Férevezetett bennünket. Félrevezette a térség fél millió lakosát és több százezer szavazóját.” Miközben Netanyahu pontosan ezen csoportoknak címezve azt mondta, hogy ez a megállapodás csak időleges halasztást jelent a telepek számára, Yossi Dagan, Szamária vezetője szerint “Csak néhány hónapos halasztás. Mindenki tudja, hogy ez a terv törlését jelenti. … Van egy határa a cinizmusnak és annak, meddig lehet becsapni a társadalmat.” Mindössze az érintett területek egyetlen polgármestere (Oded Revivi, Efrat) nyilatkozott úgy, hogy az annektálás felfüggesztése “megfelelő ára” a kapcsolatok normalizálásának. |
EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK A hivatalos közlemény: Hangsúlyok a tájékoztatásban Az Egyesült Arab Emírségek, az USA és Izrael történelmi történelmi megállapodást kötöttek, hogy véget vessenek a palesztin területek további annektálásának Történelmi tárgyalásokat követően Izrael beleegyezett abba, hogy megállítja a palesztin területek annektálását Őfelsége Mohamed Bin Zayed Al Nahyan Sejk, Abu Dhabi Koronahercege és az Egyesült Arab Emírségek Haderejének Helyettes Főparancsnoka tárgyalt Donald Trump USA-Elnökkel és Benjamin Netanyahu Izraeli Miniszterelnökkel, és teljes együttműködésben állapodtak meg Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között. Mohamed Sejk a Twitteren bejelentette, hogy a telefonbeszélgetés során Izrael beleegyezett, hogy leállítja a palesztin területek további annektálását. “A Trump Elnökkel és Netanjahu Miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során egyezmény jött létre a palesztin területek további izraeli annektálásának a megállítására. Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael ugyancsak megállapodott az együttműködésükben és a kétoldalú kapcsolatok létrehozásának menetrendjében.” Őfelsége Mohamed bin Rashid Al Maktoum Sejk, az Egyesült Arab Emírségek Alelnöke és Miniszterelnöke és Dubai Uralkodója így kommentálta: “A történelmet emberek írják. Békét a bátrak kötnek.” A felek tovább folytatják törekvéseiket, hogy egy igazságos, átfogó és tartós megoldást érjenek el a palesztin konfliktusban. Ahogy azt a Békevízió [a Trump-terv] előirányozza, minden muszlim, aki békével jön, betérhet az Al Aqsa Mecsetbe és ott imádkozhat, és Jeruzsálem többi szent helye továbbra is nyitva marad bármely hitet képviselő békés hívő előtt. |
VÉLEMÉNYEK A RÉGIÓBÓL Egyiptom Egyiptom 1979-ben arab és mohamedán országként elsőként írt alá békeegyezményt Izraellel. Ezért – a két ország között kialakult sokoldalú, köztük biztonsági együttműködés miatt is – érdemes megismernünk álláspontjukat. Abdel Fattah El-Sisi egyiptomi elnök telefonon gratulált Abu Dhabi koronahercegének, Mohammed bin Zayed Al-Nahyan sejknek, kiemelve: “Egy ilyen történelmi lépés a béke irányában elő fogja segíteni a közel-keleti békefolyamatot és új távlatokat nyit a közel-keleti béke felé.” Nyilatkozatában El-Sisi ugyancsak dícsérte az izraeli döntést, hogy nem annektálja a palesztin területeket. Hozzátette: “Ugyancsak nagyra értékelem a megállapodás résztvevőinek törekvéseit régiónk jóléte és stabilitása érdekében.” Jordánia Jordánia 1994-ben volt a második arab (egyben mohamedán) ország, amelyik hivatalosan békét kötött Izraellel. A gazdasági kapcsolatok fejlődése mellett a politikai kapcsolatokat az utóbbi időben beárnyékolja Ciszjordánia annektálásának a terve. A jordán külügyminiszter, Ayman Safadi most hivatalos nyilatkozatában kijelentette, hogy Izraelnek választania kell a béke és a konfliktus között. Az igazságos és átfogó békének a két-állam elvén kell alapulnia, ami megszünteti a megszállást és az 1967 előtti határokon létrejön a palesztin állam. Azt is hozzátette, hogy a megállapodás csak a fentiek szellemében fog hozzájárulni a régió békéjéhez, ellenkező esetben elmélyül a konfliktus és az egész régió biztonságát sodorja veszélybe. Libanon Izrael északi szomszédja, Libanon e napokban – érthető módon – a bejrúti robbanás következményeivel van elfoglalva, és a kormány lemondását követően mindeddig hivatalos nyilatkozatokról sem tudunk. Törökország A török külügyminisztérium nyilatkozatában ez áll: “Rendkívül aggasztó, hogy az Egyesült Arab Emírségek ezen lépésével véget vetett az Arab Liga által megalkotott és az Iszlám Együttműködési Szervezet által is támogatott Arab Békekezdeményezésnek. Az Egyesült Arab Emírségek, miközben saját érdekében elárulja a palesztin ügyet, ezt úgy próbálja beállítani, mint ami egy Palesztináért tett önfeláldozás. A történelem és a régióban élők lelkiismerete nem fogja elfelejteni és soha nem fogja megbocsátani ezt a képmutató viselkedést.” Irán Az Iráni külügyminisztérium az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgeti az Egyesült Államok lépése miatt. Az Egyesült Arab Emírségek lépését a palesztinok hátbatámadásának nevezi és az Egyesült Arab Emírségek és Izrael “stratégiai esztelenségének” tartja. Nyilatkozatában kijelenti: “Az Iráni Iszlám Köztársaság Abu Dhabi szégyenletes lépését, miszerint az normalizálja kapcsolatait a hamis, emberellenes és illegitim cionista rendszerrel, veszélyes lépésnek tekinti és figyelmeztet, nehogy a cionista rendszer beavatkozzon a Perzsa-öböl egyensúlyába, és kijelenti, hogy az Emírségek és más csatlakozó kormányok felelősséget kell, hogy vállaljanak ezen lépés következményeiért.” Irán közvetve megfenyegette regionális vetélytársát, Szaúd-Arábiát is, felhívást intézve “az üvegpalotáikból a palesztin és a jemeni népnek ártó uralkodókhoz”, hogy “kezdjenek különbséget tenni barátaik és ellenségeik között”. Palesztin Hatóság A Palesztin Hatóság vezetője, Mahmud Abbas elnök “határozottan elutasítja és elítéli” a megállapodást, és azt “a palesztin nép elleni agressziónak és ügyük elárulásának” nevezi. A Gázát ellenőrző Hamasz iszlamista csoport szóvivője szerint a megállapodás “nem szolgálja a palesztin ügyet” és “jutalma az izraeli megszállásnak és bűnöknek”. |
