Levélben tájékoztatta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Orvosi Kamara elnökét és az országgyűlési frakciók képviselőit arról, hogyan döntött a kormány az orvosok jogviszonyáról szóló törvény végrehajtási rendeletről.
A részletekről hosszú vita volt, a törvényben foglalt átvezénylési szabályokat az orvosok döntő többsége elutasította, ahogy a másodállások korlátozása is egy vitatott pont volt.
Pintér Sándor levele szerint a kormány befogadta azt a javaslatot, amely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat „békeidőben” csak a Munka törvénykönyve alapján, 44 napra lehessen kivezényelni egy évben (a törvényben 1+1 év szerepelt lehetőségként), viszont ez veszélyhelyzet idejére nem érvényes.
A kormány elfogadta azt az érvet is, hogy az olyan családoknál, ahol 16 évesnél fiatalabb gyerek van, és mindkét szülő „szolgálati jogviszonyban álló” orvos, csak egyiküket lehessen kirendelni.
Eldőlt az is, hogy a vállalkozási szerződéssel az alapellátásban dolgozók is kapjanak „érzékelhető” béremelést, ők ugyanis a törvényből kimaradtak.
Pintér Sándor szerint a kormány nem értett egyet azzal, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat jelentősen enyhítsék, vagy érzékelhetően elcsúsztassák a bevezetésének határidejét.
„Ennek az az oka, hogy a javaslatok ellentétben állnak az egészségügy működésének korrekcióját indukáló egyik alapelvvel, azaz a köz- és magánegészségügy részbeni szétválasztásával kapcsolatos szakpolitikai álláspontjával.”
A tárgyalásokon részt vevők aggódtak amiatt, hogy a törvényben rögzített határidő, amíg az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet tájékoztatni kell, túl rövid, ezért a kormány úgy döntött, ezt a tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követően kell csak megadni.
Miután így nem lehet az új szerződéseket megkötni a törvényes határidőre, vagyis december 31-ig, a kormány megváltoztatta a határidőt. A törvényben garantált béremelést ettől függetlenül megkapják.
Pintér Sándor levelét a Magyar Orvosi Kamara hozta nyilvánosságra a honlapján illetve a Facebook-oldalán, ahol Kincses Gyula kamarai elnök egy posztban azt fűzte hozzá, hogy „úgy tűnik, a tárgyalások ha nem is voltak egyszerűek, de eredményesek voltak”.
Első olvasatban azt írta, a kirendelés szabályai a MOK által kért formában módosulnak, az alapellátásban az „érzékelhető szintű” növekedés azt a 71 milliárdos többlettámogatást jelenti, ami a héten megjelent rendeletben szerepel,
az összeférhetetlenségi szabályok zömmel maradnak (ezek szerint nem tolódik ki 2023-ra).
Utóbbi megjegyzés azért érdekes, mert az elmúlt hetekben felmerült, hogy a kormány az egész elől kifarol a 2023-as bevezetéssel. Kincses úgy számol, az új munkaszerződést jó eséllyel 2021 június környékén írhatják majd alá az orvosok.
A végrehajtási rendelet egyelőre nem jelent meg a Magyar Közlönyben (Gulyás Gergely miniszter tegnap a kormányinfón a hvg.hu kérdésére azt mondta, még dolgoznak rajta), így nem tudni, hogy a Pintér által említett határidők, például a másodállás korlátozására vonatkozó szabályok, meddig tolódnak ki, ahogy az sem, kik kapnak mentességet a másodállás korlátozása alól.
A MOK azzal kapcsolatban azt közölte, a másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell:
a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni.
Múlt héten az egyeztetések alapján a MOK még azt írta, az összeférhetetlenségi szabályoknál 2 év haladék várható a másodállások tekintetében. A MOK azzal jött el, hogy ha valóban két évet csúsznak, akkor a részletszabályokat nem kell most meghatározni, mert annyi felkészülési idő elég ahhoz, hogy a valós tapasztalatok alapján működőképes, konszenzusos szabályokat alakítsanak ki.
A MOK ugyanakkor azt is kérte, a nőgyógyászokkal ne kivételezzenek, „mert az a korrupció, a hálapénz továbblépésének alapja”. Az emmis megbeszélésen elhangzott, hogy „népesedéspolitikai – családvédelmi” okokból a kormány ragaszkodik ehhez.
De miről is szól az összeférhetetlenség?
Nemcsak arról van szó, hogy a törvény előírja, hogy „az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy” – egyszerűbben az állami rendelőkben, kórházakban dolgozó orvos – csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével dolgozhat másodállásban, hanem arról is, hogy az orvos nem láthatja el ugyanazt a pácienst ugyanazzal a problémával a magánrendelőjében és az állami ellátás keretében.
Ez alól lesznek kivételek, a törvényjavaslat indoklásában már feltűnt a sürgősségi, illetve a szülész-nőgyógyászati ellátás. Az általános gyakorlat viszont az lesz, hogy a magánrendelőben elvégzett vizsgálat után az orvos nem mondhatja a páciensnek, hogy menjen be hozzá másnap a kórházba, kiír neki nagylabort, CT-t, vagy esetleg majd ott megműti – magyarázta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő egészségügyi szakértő még október elején, a törvényjavaslat benyújtása után. Ugyanígy, az állami kórházban műtött betegét sem rendelheti be magánrendelésre kontrollra.
Utóbbira is számtalan példát hallani, egy olvasónkkal egy beavatkozás után például közölte az orvos, a kórházba két hét múlva tudja kontrollon fogadni, a magánrendelésén viszont már másnap délután 3-kor van hely.
A trükközés megszüntetésével a várólisták ugyan nem rövidülnek – hiszen orvosból nem lesz több –, de tény, hogy mindenki azonos esélyekkel indul. Ugyan felvetődött, hogy a rendszer kijátszható azzal, hogy a magánorvos majd a kollégájához küldi az állami kórházba a betegét, a szakértő szerint ez a trükközés felgöngyölíthető a beteg és az orvosok oldaláról is.
Júniustól ugyanis összértek a betegek adatai a „felhőben”, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), a magán- és állami ellátások is szerepelnek a beteg neve (illetve tajszáma) mellett, de tudható az is, melyik orvos látta el. Az egyik trükköző orvost azért lehet „elkapni”, mert egy betegség diagnosztizálása után nem vitte tovább a páciens kezelését (utóbbiért akár be is perelheti a beteg), a fogadó orvosnál pedig gyanút kelthet az előzmények nélkül felbukkanó, majd laborvizsgálatra küldött beteg – magyarázta akkor a szakértő.
Komoly egészségügyi reformnak ágyazhat meg a változás
Noha a részletszabályok nem ismertek, és nem tudni, hogy az összeférhetetlenségről mi hangzott el az egyeztetéseken, ami miatt Kincses Gyula most, a levél láttán arról írt, a tárgyalások eredményesek voltak, mindenesetre Lantos Gabriella egészségügyi szakértő – az időközben létrejött Pálinkás József-féle párt egyik alapító tagja – a törvényjavaslat benyújtása után a hvg.hu podcastjában arról beszélt, az eredeti verzióval az orvosbárók veszíthetnek a legtöbbet, nekik nagyon komoly döntést kell hozniuk arról, hogyan folytatják, és ő sem értette, hogy a nőgyógyászok miért kapnak kiskaput.
Lantos arról is beszélt, ha az orvosok ezentúl nem dolgozhatnak több helyen, azzal a kisebb kórházak veszíthetnek, hiszen nem lesz elég szakember. „Ezeket a kis kórházakat így nem a kormány fogja bezárni, hanem az orvoshiány” – mondta akkor Lantos. A másodállások korlátozásával Lantos szerint a törvény hatályba lépése után negyed évvel már látszani fog, mekkora ellátórendszerre elég orvos van Magyarországon.
