A vérbeli ellenzéki politikusok nem csüggedtek el. Úgy gondolják , négy kemény esztendő és már is itt a következő megmérettetés. Idejében kell kezdeni a felkészülést a választásra . Hasznos lehet egy általános országjárás, minél előbb kibeszélni a kudarc okait és találkozni a választókkal, a megingathatatlan szimpatizánsokkal. Dr. Újhelyi István Európa parlamenti képviselő és dr. Varga László miskolci politikusok már is megtalálták a módját hogyan lehet a következő időszakban egy olyan kibeszélő párbeszédet kezdeményezni a polgárokkal.
Ma – pénteken – délután Miskolcon a Kossuth szobornál várták a miskolciakat és magam sem hittem volna, hogy egy frissen lezajlott választás után ennyien lesznek kíváncsiak mit mondanak a képviselők a képviselőjelöltek. Végsősoron Újhelyi István aki a határon túlról is, Brüsszelből is látja az országot, tájékozottabb az ország külföldi megítélésében népes gyülekezet előtt mondhatta el az igazságot. Szerinte a gyermekvédelmi törvény és az ezzel kapcsolatos intézkedések egyáltalán nem jelentenek olyan problémát, ami miatt jogállamisági eljárást indítottak. Inkább a nekünk jutatott pénzek közhasznú felhasználásával szembe vannak kifogásaik. Átláthatóbban szeretnék követni az uniós pénzek pályázatok útját, felhasználását. Óriási a tét, megkapjuk e a járvány után megszavazott helyreállítási alapból nekünk járó részt vagy nem. A kormány, a szomszédország háborújával kapcsolatos pragmatikus politikai állásfoglalását is tiszteletben tartják. Ebben a kérdésben nem is vagyunk egyedül.
A két közismert népszerű politikusnak, mindkettőjüknek miskolci gyökereik vannak, kedvükért a megjelenők egymás mondandójába vágva adták a jobbnál jobb tanácsokat a bal oldal képviselőinek. Forró volt a hangulat. Kitetszett jó az ötlet, hogy nem hagyják magukra a választóikat és megkezdik az országjárást , országszerte a helyi Kossuth szobroknál való találkozókra. Kitettek két széket, csak úgy, senki nem állt fel rá, de ülni sem akartak ezekre. Megjegyzem megjelent Újhelyi mellett egy bevallottan Fideszes szavazó is, egy szimpatikus fiatalember, aki nem provokátorként érkezett. Elmondta a választásnál ő mérlegelte, hogy mi mindent kapott a kormánytól és ezeket fel is sorolta. Hosszú volt a listája.
S ő úgy gondolta, feltételezte, egy esetleges kormányváltáskor elvesztheti ezeket az előnyöket. Bizalmatlan volt, hogy az összefogás pártjai elvetik az elért jutatásokat. Mindez egy elgondolkodtató vitába ment át, s jelentős szellemi municiót adott a politikusoknak. Jónak tetszett az ötlet – sziporkáztak a szimpatizánsok – egy alternatív parlament létrehozása – amely minden hónapban más más megyeszékhelyen ül össze és az adott problémákkal szinkronban tárgyal a közös ügyeinkről. A cél, hogy ezzel átrágják magukat a mostani médiatúlsúly ingerküszöbén. Többen aggódnak, hogy az új kormány sorozatos konfrontációja az unióval nem jól zárul. Akár az angolokat követve mi is kivonulunk az unióból. Ennek megakadályozására egymást érő népszavazási kezdeményesekkel kell lázba tartani a közvéleményt. Szavazni kellene, hogy erről a kormány, a parlament egymagában még kétharmados többséggel sem dönthet. Jó ötletként vetődött fel, hogy ugyanebben a formában a képviselők visszahívásáról is közösen dönthessünk. Többek szerint nyugati mintára bármennyre is jó a kormányfők két ciklusnál többet nem tölthetik be ezt a pozicíót. Lásd a köztársasági elnök esetében is létezik már egy ilyen törvény.
A két politikus azzal zárta az utcai nagy párbeszédet, hogy folytatása következik. Országosan. Az emberektől akarják hallani a mostani választási vereség okát. Hogy mindezt mennyire komolyan gondolták, nos az állásbörzén nem láttam meg ennyi névjegy és telefoncserét. Úgy tetszik nem egyszeri felbuzdulásról van szó, itt már a következő választási kampányt alapozták.
