A BUSZVÁRÓ, AHOL MINDNYÁJAN A MEGOLDÁSRA VÁRUNK

 

A közelmúltban a Magyar Kétfarkú Kutyapárt miskolci „passzivistái” kidekorálták a Győri kapuban található egyik buszmegállót. Amellett, hogy a dzsungeltematikus díszítés jól mutat, a történetnek van egy másik, fontos olvasata is, amelynek az a lényege, hogy a szabályozások nem tesznek kivételt jó és rossz között. Szunyogh László, Miskolc főépítésze saját bejegyzésben reagált a történtekre.

Írása kezdetén felidézi: Sokan szembesülhettek a városlakók közül vele, de az internetes fórumokat is bejárta a napokban a sztori: „valakik” befestették az egyik Győri kapui (Vologda utcai) buszmegállónak az esőbeállóját, vagyis utasváró pavilonját. Valójában nem festésről van szó, hanem képekkel ellátott műanyagtáblákat aggattak a szerkezetre körbe, a falaira, így a díszítés csak provizórikus megoldású, ideiglenesnek tekinthető, könnyen eltávolítható.

A kidekorálást, ahogy mondani szokás, egy párt miskolci csoportja vállalta magára. A képeken rajta is van a párt logója. Feltételezhetjük, hogy alapvetően politikai jellegű akcióról van szó. Nem konkrétan csak annyi történt, hogy kidekoráltak egy megállót – hanem a párt emblémájával ellátott képeket tettek ki – folytatja Szunyogh László.

Nem egy hasonló eset történt már az országban az elmúlt években, hol civil aktivisták, hol ugyanezen párt tagjai-támogatói közreműködésével. Ezeket az eseteket gyakran felkapta a média is, különösen akkor, ha a helyi hatalom, vagyis a települési önkormányzat drasztikus eszközökkel reagált.

Mégsem mehetünk el szó nélkül a dolog másik vonatkozása mellett. Tudni kell, hogy a megállók önkormányzati tulajdonban vannak, közterületen. Mint utcabútorok, mindenfajta velük kapcsolatos beavatkozás településképi bejelentés kötelezettségével jár. Ugyanígy bejelentési kötelezettség vonatkozik a közterületen elhelyezendő reklámokra. És a politikai reklám is reklám. Lásd pártlogó.

A városi főépítésznek mint a Városháza illetékes vezető hivatalnoka ez az egyetlen eljárás, ahol hatósági felelőssége van! És a hatósági eljárásban nem lehet kivételt tenni, neki sem… Semmi politikai hovatartozás, sem személyes ízlés vagy tetszés szerinti szempontból sem.

Mind a buszváró kidekorálása, mind a politikai reklám elhelyezése hatósági eljárás alá esik, településképi bejelentésre kötelezett. Ami jelen esetben (is) elmaradt, a kidekoráló nem adott be semmilyen kérelmet előzetesen. Márpedig a főépítésznek ez alapján kell elbírálnia az engedélyezést.

Hangsúlyozom, örvendetes, hogy városunkban nagyon sokan vannak, akik szívükön viselik Miskolc sorsát, szeretnék aktívan alakítani környezetünket, számtalan ilyen megkeresés érkezik az önkormányzathoz. Nem véletlenül indult el például épp idén a „Fogadj örökbe egy közterületet!” akció, szép sikerrel. Van, aki utcabútort festene, más tűzfalakat, van, aki virágokat tesz ki – csak néhány példa a legutóbbi hetek ügyeiből. A város és közössége iránti felelősségtől vezérelve ezeket mindenképp ellenőrzött körülmények között kell engedélyeznünk. Ám érthető, hogy nem lehetséges mindezt „szabadjára engedni”. Mert onnantól kezdve bárki, bárhol bármit kitehetne vagy összepingálhatna. Arra is látunk példát, mint épp néhány hete az avasi „falfirkálók” rendészeti elfogása, hogy ezt meg már nem nézi olyan egyöntetűen jó szemmel a lakosság. Szinte paradoxon, hogy ez és a buszmegállós eset mennyire ellentétesen csapódik le a közvéleményben.

Fontos különbség, mint utaltam rá, hogy a falfestés kétségkívül rongálás: ténylegesen elront valamit, közvagyont, közterületet. Az buszmegálló-dekorálásnál ilyesmiről szó sincs. Ezek az aktivisták nem rongáltak meg semmit, ideiglenes, könnyen eltávolítható megoldást alkalmaztak. Ez is a rákfenéje egyébként a Győri kapui akciónak: hogy a könnyedén felerősített táblákat már egy erősebb szél is megrongálhatja, arra pedig ne is gondoljunk, hogy komolyabb vihar vajon felkaphatja-e a lapokat és esetleg az északi tehermentesítőn közlekedő autók közé reptetheti azokat.

Lényeg, hogy mindezeken túl a miskolci önkormányzat és a városi főépítész is partner kíván lenni a hasonló városszépítő kezdeményezésekben. Ha valaki jót akar tenni a településünkön, véletlenül sem szeretnénk megakadályozni. Csupán csak rendezett keretek közé szeretnénk terelni.

A buszvárók a város tulajdonát képezik, és a Városgazda Nonprofit Kft. kezeli őket. Ahogy én akkor festhetem le a te kerítésedet, ha te tulajdonosként hozzájárulsz, ugyanúgy jelen esetben is szükség lett volna. Ezt meg kell kérni. Ez a jogkövető magatartás.

Az említett pártnak is felajánljuk most és a jövőben az együttműködést. Tegye rendbe, tegyük rendbe ezt az egészet. Jelenleg hiányzik a tulajdonosi hozzájárulás és nem érkezett kérés a településképi bejelentés ügyében. Az említett ideiglenes és egyben veszélyes műszaki megoldás is sürgetőleg hat. Ha helyes és mindenki számára tetszetős dologról van szó, akkor meg kellene csinálni véglegesre. Mielőtt a rögzítőszalagok elszakadnak, a táblák pedig letörnek. Hiszen ki vállalja a felelősséget, ha a szétesett műanyagdarabok majd egy autó szélvédőjét rongálják meg?

Meg lettem szólítva, már a sajtóban és a közösségi médiában is hivatkoztak rám, hogy főépítészként foglalkoznom kell a témával. Ezért írtam tájékoztatásul a fentieket, ez a hozzáállásom a jelenséghez. Ez nem a politika asztala, nem azon múlik, hogy a városvezetésnek tetszik-e vagy sem; ez jogi kérdés, hatósági kérdés, és településkép-védelmi kérdés – zárja gondolatait a témában Szunyogh László.