Nem vagyok egyedül, élvezettel vadászok jól kitaposott férfi félcipőkre. Hihetetlen jó szerzeményeket vettem már túrkálós boltokban.
Valamennyi főnyereménynek bizonyult. Egyre kell vigyázni nem gondolni, kinek is lábát zsibbasztotta valamikor. S persze használat előtt sterilizálni kell ezeket. Megérni, nincsen kényelmesebb egy olyan jól alaposan bejáratott lábbelinél. Mivel fiatalon sokat szenvedtem az olyan szűk hegyesorrú csukákban , amelyek lábujjaimat és a sarkaimat is véresre történ, megtanultam értékelni a puhára, kényelmesre taposott cipőket.
Nos, most közszemlére teszem az egy Gianni márkájú kedvencemet, amelynek a balosa felerészben megadta magát. 
Kezd elválni a talpától, sejtem az okát. A gyártó nem tudhatta, lusta vagyok kikötni a fűzőt így aztán olyan huszáros betartással próbálom lefejteni a lábaimról. Cipőkanállal húzom fel, levételkor viszont a cipő sarkát támasztva lépek ki belőle.
Elárulom idáig három miskolci cipésznek mutattam , kérdeztem menthető e. Mindannyian legyintettek. Nem adom fel, hát ha akad egy mester aki megmenti. Több Gianim van, kékben és feketében . Ez a tengerkék a szívemhez nőtt, saját magam törtem be , nehezen válnék meg tőle. Egyébként is száraz időben a kutya sem veszi észre , hogy tátog a talpa. Mondjuk az adóhivatalba kifejezetten ajánlatot egy ilyenbe slattyogni.
Jut eszembe volt egy osztrák cégvezető kollégám, akinek gyakran megcsodáltuk a lábán virító csupa bőrcsukákat. Majd egyszer észrevettük, mindegyik talpán egy-egy elegáns szép formás folt feszül. Elárulta azok a négyszáz euros modellek eleve így gyári foltokkal kerülnek az üzletekbe. Megnyugtatott nem kell sajnálnunk, még ráérünk , ne gyűjtsünk neki lábbelire.
