Avi/ujkelet.live

A háború 160. napja: Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön újabb szankciókat jelentett be Júdea és Szamária két illegális előőrsére, amelyek állítása szerint bázisul szolgáltak szélsőséges izraeli telepesek palesztin civilek elleni támadásaihoz.

Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok szankciókat alkalmaz egész előőrsök ellen, és nem csak egyének ellen.

A Biden-kormány intézkedéseinek második köre három izraeli telepes elleni szankciókat is tartalmaz.

  • Cví Bar Joszef és a Havat Cví előörs. A vád szerint az előőrsöt Bar Joszef hozta létre, és ő tulajdonosa, melyet ,,bázisként használ, hogy erőszakot kövessen el palesztinok ellen, és megakadályozza, hogy a helyi palesztin farmerek hozzáférjenek földjeikhez és használják azokat”.
  • Mose Sarvit és a Havat Mose előőrs. A vád szerint az előőrsöt Sarvit hozta létre, és ő a tulajdonosa. Bázisként használja, hogy erőszakot kövessen el palesztinok ellen.
  • Nerija Ben Pazi több száz hektáros területről űzte el a palesztin pásztorokat. 2023 augusztusában telepesek, köztük Ben Pazi palesztinokat támadtak meg Wadi as-Seeq falu közelében, állítja az amerikai külügy.

A Walla hírportál által idézett amerikai tisztviselő szerint az előőrsök elleni szankciók azt az üzenetet hivatottak küldeni, hogy az Egyesült Államok nemcsak magánszemélyeket, hanem entitásokat is célba vesz, amelyek logisztikai és pénzügyi támogatást nyújtanak a palesztin civilek elleni támadásokhoz.

A szankciók befagyasztják a három telepes és az előőrsök vagyonát az Egyesült Államokban. A szankcionált telepesek nem kaphatnak vízumot az Egyesült Államokba való beutazáshoz, és megakadályozzák őket az Egyesült Államok pénzügyi rendszerének használatában.

  • Február 1-jén Joe Biden elnök végrehajtási rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy új szankciókat vezessen izraeli telepesekkel – és potenciálisan izraeli politikusokkal és kormányzati tisztviselőkkel – szemben, akik részt vettek palesztinok elleni erőszakos támadásokban Júdea és Szamáriában.
  • A példátlan végrehajtási rendelet volt a legjelentősebb lépés, amelyet az Egyesült Államok kormánya tett az erőszakra válaszul.
  • Az új intézkedés avagy a szankciók első köre négy izraeli telepesre terjedt ki, akik az Egyesült Államok szerint közvetlenül részt vettek palesztinok elleni támadásokban Júdea és Szamáriában, és olyan szisztematikus cselekményekben, amelyek palesztin közösségek kényszerű kitelepítéséhez vezettek.
  • Napokon belül három izraeli bank bejelentette, hogy felfüggeszti a szóban forgó telepesek bankszámláit, hogy megfeleljen az új szankcióknak.
  • Azóta az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada is hasonló szankciókat jelentett be.
  • A szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter felszólította az izraeli bankokat, hogy ne hajtsák végre az új amerikai szankciókat, és arra kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy keressen módot azok megkerülésére.

ADATOK

Az ENSZ humanitárius hivatala adatai szerint október 7. és január 31. között közel 500 támadás történt izraeli telepesek részéről palesztinok ellen.

Az izraeli rendőrség júdeai és szamáriai körzetének központi egységének parancsnoka kedden a Kneszetben azt mondta, hogy a Gázai övezetben kirobbant háború kezdete óta a palesztinok telepesek ellen benyújtott panaszainak fele hamisnak bizonyult.

,,A legtöbb panasz Tel-Avivban székelő radikális baloldali szervezetektől származik” – mondta Avisáj Mualem a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottság albizottságának ülésén a Haaretz szerint.

A Júdea és Szamária Albizottság elnöke, Cví Szukkot, a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus Párt tagja azért hívta össze az ülést, hogy megvitassák „aktivisták lázító tevékenységét Júdea és Szamáriában, akik nem Júdeában és Szamáriában élnek” – magyarán a területen működő emberi jogi szervezeteket.

Mualem a hamis panaszokat széles körben elterjedt gyakorlatnak nevezte, amely megzavarja a katonai tevékenységet és rontja Izrael hírnevét, hivatkozva a szankciókra, amelyeket néhány ország februárban vetett ki számos telepes ellen.

  • Október 7 óta 191 panaszt nyújtottak be Har Hebron déli részén elkövetett telepes erőszak miatt, amelyek közül 90 hamisnak bizonyult.
  • A Jordán-völgyben az ebben az időszakban benyújtott 70 panasz fele valótlan volt, állította Mualem.

Mualem a „zsidó nacionalista bűnözés” számadataira hivatkozva megjegyezte, hogy a gázai háború alatt 270 ilyen incidens történt, szemben a tavalyi 537-tel. Ezt a csökkenést a fokozott végrehajtásnak tulajdonította.

  • ,,Növekszik a vádemelések, a letartóztatások és a [fogságban tartott gyanúsítottak száma] az eljárás idejére” – mondta.
  • 2023-ban 63 adminisztratív végzést adtak ki jobboldali aktivisták ellen, köztük 16 adminisztratív őrizetbe vételt (megvádolás nélküli őrizetben tartás) palesztinok megtámadása és palesztinok járműveinek felgyújtása miatt.

Gilad Kariv, az ellenzéki balközép Munkapárt képviselője bírálta a vitát, mondván: ,,Minden olyan személy esetében, aki erőszakot alkalmaz, a bűnüldöző szerveknek reagálnia kell. De ez egyáltalán nem kapcsolódik az itt folyó értelmetlen politikai vitához. Egyértelmű mindenki számára, hogy ez a vita komolytalan.”

Kariv szerint Szukkot célja „nem az volt, hogy megvitasson egy olyan problémát, amely a terepen létezik, hanem az, hogy megfordítsa a valóságot, és továbbra is elfedje a valós jelenséget a terepen, vagyis azt, hogy a telepes lakosság radikális részei, amelyek számukat tekintve kisebbséget képviselnek [a telepesek között], levetették az izraeli törvény igáját”. Hozzátette, hogy ezek ,,a szélsőséges elemek hátszelet kapnak az intézménytől, ami nem hajlandó szembe nézni a valósággal”.

The post Újabb amerikai szankciók előőrsökre és telepesekre és adatok first appeared on Új Kelet online.