Tősgyökeres miskolci, és neve sem cseng ismeretlenül a városban. Dr. Barkai László professzor, gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, egyetemi tanár. Alig egy hónapja pedig Miskolc egyik polgármesterjelöltje, akit a Demokratikus Koalíció, az MSZP és az LMP is támogat. Indulásáról, terveiről, az általa megálmodott, elképzelt Miskolcról kérdeztük.

 

  • Talán most először Miskolcon sajátos rekordot döntöttünk a polgármesterjelöltek számában. Mit szól ehhez?

 

  • Őszintén örülök mindannyiuk lelkesedésének. Ez bizonyítja leginkább, hogy ebben a városban rajtam kívül még számos lokálpatrióta aggódik a jövőnkért. Elégedettséggel tölt el, hogy ilyen sokan, önzetlen tettrekészséggel gondolják, van még mit javítani a sorsunkon. Bármelyikük is kapja meg a város kulcsát jelzem, számíthatnak a támogatásomra. Mint tősgyökeres miskolci, akinek már a várostábla után egy kilométerrel honvágya támad, igent mondtam barátaim felkérésére, készen állok a város vezetésére, ha megszavazzák.

 

  • Sikeres orvosként aligha egzisztenciális okok miatt pályázik az ország egyik legnagyobb vidéki városának vezetésére. Új idők új szemléletű vezetője akar lenni?

 

  • Volt egy két álmatlan éjszakám, ám barátaim nem sok időt hagytak a hezitálásra. Megtisztelő a felkérés, ám kivártam, kikértem a családom döntését, ők eddig minden átgondolt és átgondolatlan kalandomban mellém nem álltak. Szakmámban, mint orvos, kórházi intézményvezető, egyetemi tanár több területen sikerült elsajátítanom a gazdaságszervezést. Ennek ellenére nem röstellem majd magamon viselni a nagy T betűt, a tanuló polgármester jelzését. Ha elfogadnak, nagyon számítok elődöm valamennyi gyakorlott, tapasztalt munkatársára. Szerintem sehol nincsen két garnitúrára való városvezetésben jártas szakember.

 

  • Ha már versenybe száll, figyelni kell a jelöltek ígéreteire is. Választhat, azt mondja-e, amit hallani akarnak vagy reálisan mérlegeli a lehetőségeket. Esetleg rájuk licitál?

 

  • Röstellném, ha valami olyannal hozakodnék elő, amelynek a teljesítésére még csak remény sincs. Veres Pál megtisztelt az őszinteségével, elmondta, mire számíthatunk, mi az a potenciál a város fejlődésében, ami más vidéki városokhoz képest előnyt jelenthet. Ismerem versenytársaim nagyívű programját a tömegközlekedéstől a közbiztonságig. Hallottunk az átlátható gazdálkodásról, a parkosításról, a környezetvédelemről, az élhető város terveiről. Jómagam, mint gyakorló orvos sosem elégszem meg a diagnózissal, a kellemetlen és a fájdalmas tünetek megszüntetésével. Kötelességem a kór feltárása, a gyógyítás. Ezt a szemléletemet akarom megvalósítani a városvezetésben. Ez egyedül nem megy, kell egy jó, egy városáért tenni akaró csapat.

 

  • Találkozott már a választókkal?

 

  • Minden nap. Most, hogy híre, ment a jelölésemnek egyre több baráti biztatást, ötletet és jóleső ajánlást kapok. S persze panasszal is keresnek. Kevés a busz, ritkán jár a villamos. Sötétedéskor félünk az utcán. Bizonyos helyeken kevésnek bizonyul a rendészet hatékonysága. A közterületi kamerák százain túl élőerő kellene a nagy forgalmú csomópontokon. Kevés a bérbe adható önkormányzati lakás. Akadozik a szociális támogatás. Már idáig is volt szerencsém szembesülni a miskolciak elvárásaival, számos sérelmet-panaszt hallgattam meg, de egyszer sem hagyta el a számat az, hogy regnálásom másnapján minden rendben lesz. Felelőtlen ígérgetéseket még több száz szavazat reményében sem tennék. Miközben tudom, elődeim hol a járványhelyzet okozta problémákkal, a nem kielégítő normatívákkal, a kormányzati elvonásokkal, a folyamatos költségvetési hiányokkal küzdöttek, s küzdenek. Választóként, miskolciként magam sem gondoltam volna, hogy akad olyan városvezető, aki szándékosan csökkenti a járatok számát, hogy bosszantsa a lakosságot. Sohasem képzelném el, hogy valaki tudatosan okozzon közlekedési káoszokat, mint mostanában besikerült a Dajka utcai csomópont átkötésekor. Egyébként megjegyzem a városvezetés rugalmasan vette az adást, és megkezdték hibák felszámolását.

 

  • A siker kulcsa, a bölcsek köve. A tarsolyában vannak már?

 

  • Hangsúlyozom, a választási győzelem éjszakájától Ön akárkire is voksolt, a győztes polgármester mindannyiunk szolgálatára szegődött. Magam is úgy gondolom, a siker kulcsa, hogy minden más egyéb, kicsinyes, önző érdekeinket félretéve sorakozzunk fel a majdani, következő városvezetés mögött. Veres Pál leköszönő polgármester is ezt várta volna. Bárhogyan is alakul a választás, jómagam hálásan gondolok vissza munkásságára, hiszen fél évtizeden át, elég viharos időkben állt az élen. A sikeres városvezetés kulcsát meg közösen keressük majd.

 

  • Barangoljunk egyet! Itt van rögtön az Avas, városunk legnagyobb lakótelepe, város a városban.

 

  • Sokszor megfordultam arra és tudom, micsoda különbség van a társasházak és a bérlakások között. A lépcsőházakról a liftek állapota és a graffitik árulkodnak. Közös gondolkodásra lenne szükség, hogy kitaláljuk az ottani élhetőség, a saját környezetünk iránti felelősség, az együtt gondolkodás módszerét. Mondhatom, már több generáció nőtt fel ebben a parkvárosban, ideje, hogy az ottaniak büszkén emlegessék szűkebb szülőhelyüket.

 

  • Martintelep?

 

  • Igazi kertváros lett, Miskolc ékszere. Eleven bizonyíték arra, hogy egy alvó városrész is képes dinamikus fejlődésre. De bizonyára a területek önkormányzati képviselői is élnek javaslatokkal, elmondják a tapasztalataikat. Fontos lenne az aktivitásuk a kampányidőszakon kívül is. Számítanék a velük való szoros együttműködésre, arra, hogy békeidőben is soron kívül intézkednek az ott élők halasztást nem tűrő ügyeiben. Mint intézményvezető megtanultam, hogyan kell az alulról jövő információkat, ügyeket intézni, s mennyire fontos a visszacsatolás rendszere.

 

  • A Széchenyi utca, a belváros…

 

  • A belvárosról gyakran látok a közösségi portálon olyan régi fotókat, amelyeken tömegek jönnek, mennek. Igen, fiatalságunkkal együtt visszasírjuk azt a lüktető, eleven forgalmat, amely a Széchenyi utcát, a Forintot jellemezte az Ady hídtól a Hunyadi útig. Visszasírhatjuk a lélekszámban nagy Miskolcot, de tudomásul kell venni, szokásaink, életmódbéli változásainkat. Elkényelmesedtünk, szívesebben vásárolunk online, vagy ott, ahol könnyen leparkolhatunk. A kereslet-kínálaton kívül még sok minden más belejátszik abba, hogy sok az üres üzlethelyiség. S egyre gyakrabban változnak a bérlők. De józanésszel magam is úgy hiszem, ha olcsóbban kínálnánk a portálokat, jobban járnánk, mint az üresen ásító, a városkép színvonalát nem emelő üzletekkel. Lehet, hogy ezzel szembe mennénk a helyi rendeletekkel, de meg kell találnunk az észszerű, racionális megoldást a vállalkozóbarát város szellemében.

 

  • Agilis dinamikus emberként, határozott vezetőként ismerik. Elég lesz-e ennyi elképzelésnek a megvalósítására napi 8 óra. Jut-e majd ideje még teniszezésre?

 

  • Valamit valamiért. Ha már szolgálatra jelentkezem, és magam mögött érzem a családomat, bizonyára lesz olyan, amiről le kell majd mondanom. Az aktív sportolásról nem tennék le. Az állandó testedzés az egészséges élet alapja. Így aztán hivatásomból eredően aligha kell bizonygatnom az önkormányzat tehetsége, lehetőségei szerint jómagam kiemelt figyelmet fordítok az egészségügyi ellátás színvonalának javítására és a prevencióra, amelynek egyik bázisa a tömegsport erőteljesebb támogatása lenne.