ujkeletlive

Háborús politika

A főügyész szerint a nemzetközi bírálatok legerősebb ellenszere az állami vizsgálóbizottság felállítása

Gali Baharav-Miara főügyész állami vizsgálóbizottság létrehozására szólított fel az október hetedikei Hamász mészárlások, és azt követően mintegy nyolc hónapja tartó háborút illetően, – jelentette a héber média, rávilágítva arra is, hogy a főügyész kérésének célja az Izraellel szembeni nemzetközi bírálatok ellensúlyozása, miközben hangsúlyozza, miszerint a végrehajtó hatalomnak tartózkodnia kell a bizottságba való beavatkozástól, illetve jellegének megváltoztatásától.

A vizsgálóbizottság felállításának kérésével Baharav-Miara levélben fordult Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz, egyúttal aggodalmát fejezve ki az eddigi eljárások hatékonyságát illetően, tekintettel a nemzetközi bíróságokon Izraelt fenyegető jogi-politikai veszélyekre.

A főügyész figyelmeztetésére az utóbbi hetekben több irányból fokozódó nyomás közepette került sor. Miközben a hadseregben különböző belső vizsgálatok folynak a katonai műveletek kapcsán, a hadikabinetből várhatóan hamarosan kilépő Beni Gantz miniszter már benyújtott egy javaslatot az állami vizsgálóbizottság felállítására, bár ezidáig nem történt az ügyben semmilyen továbblépés. Állami vizsgálatra irányuló felhívások a gyászoló családok részéről is megfogalmazódtak, akik a Legfelsőbb Bírósághoz kívánnak fordulni, amennyiben a bizottságot nem hozzák létre.

A főügyész sürgető levele néhány órával azután történt, hogy a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Aharon Barak személyes és családi okokra hivatkozva lemondott a Nemzetközi Bíróság (ICJ) bírói testületében betöltött pozíciójáról. A hágai testület ad hoc bírájaként, Barak színfalak mögötti enyhítő szerepe jelentős volt a rafahi hadművelettel kapcsolatos meghallgatások és határozatok folyamatában.

Nem utolsó sorban, Baharav-Miara az alábbiak szerint azért fordult levélben a miniszterelnökhöz, mivel Netanjahu tudvalevően vonakodik a vizsgálóbizottság felállítását illetően, ha mégis megtörténne azt szeretné elérni, hogy Jichák Herzog elnök nevezze ki a bizottság tagjait, olymódon, hogy annak élén ne egy kijelölt bíró álljon.

• „szakmai álláspontunk szerint az állami vizsgálóbizottság a megfelelő jogi mechanizmus a Vaskardok háború eseményeivel kapcsolatos kiterjedt és nemzeti jelentőségű kérdések vizsgálatára, mindeközben a legjobb eszköz arra nézve, hogy nemzetközi jogi szinten kezeljük azokat a jelenlegi kockázatokat, amelyek megvalósulása jelentős érdeksérelemmel járhat az ország, és természetesen személyesen a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter esetében, sőt talán még más elemek érdekei is sérülhetnek.
• egy állami vizsgálóbizottságnak  egyedi jellemzői vannak, amelyek közül a legfontosabb a végrehajtó hatalomtól való teljes függetlenség. Bármely más mechanizmus nem felel meg az állam jelenlegi szükségleteinek és az általa kezelt egyedi kockázatoknak. Az a helyzet, amely során a végrehajtó hatalom nevezi ki azt a mechanizmust, melynek a működését és vezetőinek magatartását kellene vizsgálnia, célját tévesztené.”
• tekintettel a nemzetközi kockázatok kezelésének sürgősségére, szakmai álláspontunk az, hogy a háborús eseményeket vizsgáló bizottság felállításáról szóló döntést nem szabad halogatni, és azt a lehető leghamarabb létre kell hozni. A vizsgálóbizottság megbízólevelébe belefoglalható egy olyan rendelkezés, amely előírja, hogy elsőbbséget kell biztosítani a nemzetközi bíróságok által jelenleg vizsgált szempontokra vonatkozó következtetések korai közzétételének. Emellett kérhető, hogy a vizsgálóbizottság engedélyezze külföldi nemzetközi jogi szakértők bevonását az ezzel kapcsolatos tárgyalásokba, hogy segítsék a munkáját.”

A főügyész hasonló érvekre támaszkodott, amikor bírálta a hágai ügyész bejelentett döntését, miszerint letartóztatási parancsot kér Netanjahu és Joáv Gallant védelmi miniszter ellen, mondván, hogy Izraelnek van egy önálló vizsgálati mechanizmusa, amely teljesen független a kormánytól – nevezetesen az állami vizsgálóbizottság –, amely képes saját maga kivizsgálni a bűncselekmény gyanúját felvető eseteket.

„Az állami vizsgálóbizottságnak széleskörű hatáskörei vannak, és eleve azért hozzák létre, hogy alaposan megvizsgálja a közérdeklődésre számot tartó különleges jelentőségű eseményeket. Széleskörű megállapításaiból olyan következtetések vonhatók le, amelyek alapul szolgálhatnak további konkrét büntetőjogi lépések megtételéhez,” – hangsúlyozta Baharav-Miara az Ügyvédi Kamara eilati konferenciáján.

Amerikai szankció palesztin terrorcsoport ellen

Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön szankciókat jelentett be a szamáriai „Oroszlánok barlangja” terrorcsoport ellen.

„Az Egyesült Államok elítél minden Ciszjordániában [Júdea és Szamária] elkövetett erőszakos cselekményt, függetlenül attól, hogy ki az elkövető, és a rendelkezésünkre álló eszközöket felhasználjuk arra, hogy leleplezzük és felelősségre vonjuk azokat, akik veszélyeztetik az ottani békét és stabilitást,” – áll Matthew Miller amerikai külügyminisztériumi szóvivő közleményében.

A nyilatkozat szerint az „Oroszlánok barlangja” vállalta a felelősséget több, 2022 októberében Sechem környékén elkövetett autós lövöldözésért, terroristái tüzet nyitottak az Elon More település közelében haladó izraeli járművekre, megsebesítve egy taxisofőrt és megrongálva autóját. Egy másik támadás során számos lövést adtak le Har Bracha település irányába.

Emellett, 2022 szeptemberében tagjai palesztin civileket megsebesítettek, illetve  megöltek a terroristák és a Palesztin Hatóság biztonsági erői közötti összecsapások közepette Sechemben, áll a közleményben, utalva arra, hogy a két évvel ezelőtt alakult „Oroszlánok barlangja” nevéhez számos terrortámadás fűződött abban az időszakban, amikor a területeken felerősödött az izraeli-palesztin konfliktus. A hadsereg azonban időben közbelépett, szinte teljes mértékben visszaszorítva az ilymódon tiszavirág életű terrorcsoport tevékenységét. Az izraeli biztonsági erők tavaly szeptemberben letartóztatta az „Oroszlánok barlangja” egyik magas rangú operatívját, székhelyükön Sechemben. Az akció során a terroristák lövéseket adtak le az izraeli katonákra, valamint robbanóeszközökkel és Molotov-koktélokkal dobálták őket, de végül alulmaradtak. A keresett terrorista, Khaled Tubila feladta magát, miután körülvették a házat, ahol tartózkodott.

Hivatkozva a palesztin média jelentésére, az amerikai külügyminisztérium közleménye megjegyzi, miszerint idén áprilisban állítólag az „Oroszlánok barlangjához” köthető a sechemi ellenőrzőpontnál történt izraeli katonák elleni fegyveres támadás is, bár ezeket a jelentéseket a terrorcsoport ezidáig nem erősítette meg.

Pride és háború – menet az egyenlő jogokért és a túszok szabadon bocsátásáért

A békeidőben százezres tömegeket vonzó tel-avivi nemzetközi Pride LMBTQ ünnepi rendezvényei, és a tengerparton végigvonuló színes kavalkád a háború áldozatai és a Hamász által fogvatartott túszok iránti tiszteletből idén elmaradt.

Az önkormányzat engedélyezett egy sokkal visszafogottabb menetet, így csütörtökön délután mintegy 25 ezren vonultak fel a Pride rendezvények Gan Meirtől Charles Clore parkig vezető hagyományos útvonalán. A rendezvény középpontjában a Gázában fogvatartott túszok hazatérését követelő felhívás, valamint az LMBTQ-közösséghez tartozó katonák és tartalékosok háborús  hozzájárulásának elismerése állt.

Tel Aviv polgármestere, Ron Huldai a rendezvényt a „szabadság estéjének, a túszok visszatérését pedig a legfontosabb küldetésnek nevezte, amellyel Izrael ma szembenéz.”

A Túszok és Eltűnt Családok Fóruma részéről koordinált menet biztosítása érdekében a környező utcákat lezárták, a zavartalan lebonyolításról a helyszínre vezényelt mintegy 1000 rendőr gondoskodott.

„Ma este a reményért egyesülünk, és tiszta hangot adunk az elraboltak szabadságának valóságáért, valamint egy olyan szabad és egyenlő országért, ahol az LMBTQ polgárok az életben is, és nem csak a halálban egyenlőek,” – nyitotta meg a rendezvényt Jáel Szinai Biblas, az Aguda az LMBT Egyenlőségért Egyesület elnöke, és amelyen fellépett Noa Kirel, a tavalyi  Eurovíziós Dalverseny izraeli sztárja, valamint a túszok hozzátartozói és LMBTQ-aktivisták mondtak beszédet.

A gyűlésen kitüntetéseket adtak át a közösség azon tagjainak, akik október hetedikei támadások idején és azután hozzájárultak az ország védelméhez és a társadalom támogatásához, köztük Omer Ohana, akinek élettársát Szagi Golan őrnagyot október 7-én a Hamász terroristái a Be’eri kibucba harc közben meggyilkolták, a gázai övezetben szolgáló Maaian Grosz, illetve Eliav Batito, a Spirit érdekvédelmi szervezet vezetője.

Nadav Rudaef október hetedikén meggyilkolt édesapjának [Lior] holttestét a Hamász tartja fogva Gázában. A gyűlésen felszólaló Nadav elmesélte, hogyan vallotta be szüleinek 20 évvel ezelőtt, hogy meleg, és amire édesapja azt válaszolta: „nem értem, más kultúrában nőttem fel, de nem számít, te a fiam vagy, és örökké szeretni foglak.”

„Attól a naptól kezdve tudtam, hogy bármi történjék is, apám mindig ott lesz mellettem. Apám és anyám aggodalma az volt, hogy megtalálom az igazit, és otthont, családot alapítok,” – tette hozzá, és arra buzdította a résztvevőket, hogy ne adják fel a reményt az egyenjogúság, és a túszok szabadon bocsátása érdekében.

The post A főügyész szerint a nemzetközi bírálatok legerősebb ellenszere az állami vizsgálóbizottság felállítása first appeared on Új Kelet online.