Avi/ujkelet.live

A háború 314. napja, terror: Röviddel azt követően, hogy a Hamász terrorszervezet délután közzétett egy izraeli túsz holttestéről készült képet, az Izraeli Védelmi Erők közölte, hogy a szóban forgó túsz maradványait tavaly egy különleges hadművelet keretében hazahozták.

,,Egy olyan túszról van szó, akit meggyilkoltak, és akinek a holttestét november végén az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak akciója keretében hazahozták” – mondta a katonaság, hozzátéve, hogy a túsz családját az izraeli hadsereg képviselői tájékoztatták.

A hadsereg nem tette közzé a túsz nevét.

Északi front: 14:10-kor a légvédelem elfogott egy Libanonból indított ,,gyanús légi célpontot”. Az incidens miatt aktiválódtak a szirénák a Golán-fennsík térségében. Sérülés nem történt.

Mintegy öt rakétát lőttek ki Libanonból Samir kibucra, a lövedékek nyílt területeken landoltak. Sérülés nem történt.

14:29-kor mintegy húsz rakétát lőttek ki Libanonból Felső-Galileára. A rakéták többségét elfogták a légvédelmi rendszerek, a többi nyílt területeken landolt.

Sérülés egyik incidens során sem történt.

A Hezbollah terrorszervezet azt állította, hogy válaszul az izraeli hadsereg dél-libanoni támadásaira, és különösen a tegnapi támadásra Mardzsajun szívében, a terrorszervezet ma először lőtte Katyusákkal Samir kibucot.

Libanoni remény: Libanon válaszút előtt áll. A katasztrófáktól, konfliktusoktól és válságoktól sújtott, megosztott ország becslései szerint minden olyan jövőbeni megállapodás megkötése, amely megakadályozza a háborút Izraellel, az 1701. számú ENSZ-határozat maradéktalan végrehajtását teszi szükségessé – és ennek fényében a hadsereg jelentős megerősítését, valamint az Izraellel szembeni jelentős átalakítására, jelentette a Ynet hírportál. És az ilyen változásokhoz külső segítségre lesz szüksége.

  • Izraelnek és Libanonnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai, és technikailag háborúban állnak egymással. 
  • Az UNIFIL-t 1978-ban hozták létre egy izraeli invázió után Libanonban.
  • Izrael és a Hezbollah terrorszervezet 2006-ban egy véres, 34 napig tartó háborúban küzdött meg egymással. Körülbelül 165 izraeli és 1200 libanoni halt meg a konfliktus alatt, amely egy ENSZ által közvetített tűzszünettel végződött.
  • A megállapodás, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. sz. határozata, a libanoni katonai csoportok leszerelését, és a nekik szánt fegyverszállítmányok leállítását rendelte el. Ezen felül kikötte, hogy Libanonban csak a libanoni nemzeti hadsereg és az ENSZ békefenntartói lehetnek jelen, mint fegyveres erők.

Libanon hadserege főként nyugati támogatásra támaszkodik. Felszerelése elavult, ereje a Hezbollah terrorszervezetéhez képest gyenge. Libanon tisztában van vele, hogy stabilizálnia kell a nemzeti hadsereget, meg kell erősítenie és az ellenőrzés irányába kell mozdítania Dél-Libanonban, ahol az izraeli határtól távol kell tartania a Hezbollah operativjait, így biztosítva a békét az észak-izraeli lakosok számára és a cédrusok földjén is.

A Hezbollahhoz kötődő libanoni Al-Akhbar lapban ma reggel azt állították, hogy Joe Biden amerikai elnök különleges megbízottja, Amos Hochstein tegnapi bejrúti látogatása, a helyi hadsereg megerősítéséről is szólt. Az újság ,,érthetetlennek” minősítette politikai látogatását, és azt állította, hogy Hochstein nem hozott magával semmi újat. Az újság szerint azonban a libanoni hadsereg parancsnokával, Joseph Aounnal folytatott beszélgetése más volt. A kettejük közötti beszélgetés „a hadsereg készültségére és szükségleteire összpontosított a következő szakaszban, különösen, ha a következő szakasz a hadsereg széles körű bevetését teszi szükségessé Dél-Libanonban a stabilitás fenntartása érdekében”.

Emellett azt írták, hogy Hochstein Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnökkel való megbeszélése előtt a Miniszteri Tanács 1500 további katona toborzásáról állapodott meg a libanoni hadseregbe. Mikati bemutatta a tanácsnak a hadsereg parancsnokának tervét a Dél-Libanonba kihelyezett egységek képességeinek növelésére és az 1701-es határozat végrehajtására, miután ,,2014-től csökkentették a hadsereg déli régióban való bevetését, hogy más kihívásokat kezeljenek”.

Mikati Libanon és az egész Közel-Kelet kényes helyzetével összefüggésben beszélt a tervről, valamint az országba érkező, a Hezbollah által megsértett 1701-es határozat végrehajtását követelő nemzetközi képviselők sorának hátterében. Az Al-Akhbarban azt írják, hogy a toborzási terv 6000 katona fokozatos besorozását tartalmazza. A lap azt állítja, hogy tegnap – az állam költségvetési lehetőségeiről szóló vitát követően – ténylegesen 1500 katona besorozására adtak előzetes jóváhagyást (a terv szerinti 2000 helyett).

A háború utolsó hónapjaiban, amikor az 1701-es határozat jövőbeni, a korábbiaknál jobb végrehajtásáról folyt a diskurzus, a libanoni hadseregbe katonák toborzásáról és az állam katonai segélyigényéről is szó esett. A libanoni kormány a múlt héten kiosztott egy dokumentumot, amely bemutatja a dél-libanoni hosszú távú stabilitás elérését célzó eszközöket. A dokumentum leszögezi, hogy célja az eszkaláció mérséklése és alternatíva nyújtása a jelenlegi ,,káoszra”. Mindezt annak ellenére, hogy a Hezbollah álláspontja egyértelmű: a dél-libanoni tűzszünet közvetlenül összefügg a gázai háború leállásával. Ebben az összefüggésben egy másik nagy kérdőjel, hogy Izrael hogyan fog cselekedni, ha valóban tűzszünet lesz Gázában – és vajon beszünteti-e a tüzet északon is anélkül, hogy megállapodás születne, amely biztosítaná a Hezbollah eltávolítását a határ közeléből. Az értékelés szerint akárhogy is legyen, a háború hosszú vagy rövid távon elkerülhetetlen mindaddig, amíg a terrorszervezetet nem távolítják el az izraeli határról.

A libanoni dokumentum egyértelművé tette, hogy ,,a közeljövőben” csökkenteni kell a határon tapasztalható eszkalációt, de utalt a középtávra, valamint az 1701-es ENSZ-határozat teljes körű végrehajtásának és a katonai toborzás szükségességére is. Azt írják, hogy az 1701-es határozat a dél-libanoni stabilitás és biztonság sarokköve, és ezért az UNIFIL erői és a hadsereg lesznek a felelősek.

A libanoni kormány elkötelezte magát amellett, hogy a hadkötelezettség révén növelje a hadsereg létszámát. A dokumentum azt is állítja, hogy a toborzási döntés fontos lépés a libanoni hadsereg azon képességének növelésében, hogy fenntartsa a biztonságot és a stabilitást a régióban, és hogy a toborzási folyamat előrehaladása iránti elkötelezettség azt mutatja, hogy Libanon elkötelezett az 1701-es sz. határozat végrehajtása mellett.

Júniusban az Asharq Al-Awsat arról számolt be, hogy a libanoni határról szóló jövőbeni megállapodás magában foglalja a libanoni hadsereg megerősítését, beleértve a toborzást, a kiképzést és a felszerelést, hogy az UNIFIL erőkkel együtt irányíthassa a Litani folyótól délre fekvő területet. A nyugati országok és az arab országok a maguk részéről tisztában vannak azzal, hogy a libanoni hadseregnek segítségre van szüksége a déli helyzet megváltoztatásához. A libanoni hadsereg parancsnoka, Joseph Aoun is ezt mondta, és kifejezetten segítséget kért közelmúltbeli találkozóin.

Márciusban az is megjelent az egyik libanoni újságban, hogy egy öböl menti ország hajlandó 7000 katona toborzását finanszírozni a libanoni hadseregbe. Most az a kérdés, hogy Izrael ad-e esélyt a tárgyalásoknak, és képes lesz-e újra bízni azokban az ígéretekben, amelyek a dél-libanoni régió Hezbollahtól való megtisztítását célozzák – amelyekről tudott, hogy legutóbb nem teljesültek.

The post A Hamász terrorja és Libanon reménye first appeared on Új Kelet Live.