Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el

 Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament
Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője
ügyészséget érintő valótlan állításait
 Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények
előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár
el.
 Az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új
jelentéstevője, Tineke Strik tegnapi sajtótájékoztatója előtt az
ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont a
közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy
szerinte mit fog itt tapasztalni.
 
 A jelentéstevő véleménye szerint az ügyészség, a legfőbb főügyész
nem független Magyarországon.
 Ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a
végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem
utasíthatja a legfőbb ügyészt.
 Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel
bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon
kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is.
 A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig - amellett,
hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza
is hívhatja az ügyészeket - erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az
uniós szervek nem emeltek kifogást.
 A magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad.
 Olyan jogköre sincs, mint pl. a szlovák legfőbb ügyésznek, aki
saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül
megszüntethet

A jelentéstevő véleménye szerint Magyarország az egyik
 legkorruptabb állam az EU-ban. Ezzel szemben az Európai Unió
 közvélemény kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-as
 felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbséget
 mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a
korrupció hazánkban (88 % válaszolt akként, hogy elterjedt)
 és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben.
 Ez utóbbi kérdésre 22%-a válaszolt igennel, amely eredmény az uniós 
tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal
 jobb az uniós átlagnál. Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre
 adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az 
elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak
 tanúja: 9% válaszolt akként, hogy igen. Az ügyészség hatáskörébe
 ezen 9 % tartozik. A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel
 maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak
 a törvényi feltételei, vádat emel. A korrupciós bűncselekménnyel
 érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható,
 hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.

Ezzel kapcsolatban külön kiemelést érdemel, hogy
 Laura Codruta Kövesi asszony, az Európai Ügyészség 
(EPPO) főügyésze többször is – így legutóbb az Európai Unió
 tagállamai Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek
 vagy azonos jogállású intézmények Hálózata idén májusi luxemburgi 
konferenciáján, ahol egy évre Dr. Polt Péter legfőbb ügyész vette
 át a szervezet elnöki tisztségét – eredményesnek értékelte az
 EPPO és a magyar ügyészség – 2021 áprilisában munkamegállapodással
 is megerősített – szakmai együttműködését.
 A jelentéstevő véleménye szerint Magyarországon teljes 
büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek. Ez egy képtelen állítás, ami minden alapot nélkülöz. A magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel. Várjuk a jelentéstevő saját – álláspontunk szerint nem valós – állítását alátámasztó konkrét példáit.

Ide kapcsolódik az uniós elvárásoknak megfelelő
 új jogintézmény a 2023. január 1-jétől alkalmazandó ún. 
kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatai.
 Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós
 – bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati
 indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás
 vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek
 a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság 5 esetben adott helyt
 a felülbírálati indítványnak. Fontos kiemelni, hogy ismételt felülbírálati
 indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság
 elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen
 esetben sem nyújtottak be. Az ügyészség a törvények szerint jár el
 a hatáskörébe tartozó ügyekben. 
Budapest, 2024. október 09. Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztály
 Kiadó: Legfőbb Ügyészség