A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség elutasította Hankó Balázs beadványát, amelyben azt kérte, hogy a kecskeméti börtönben a saját budapesti fodrásza vághassa a haját. Az NKA-ügy kapcsán letartóztatott volt kulturális és innovációs miniszter kérelmét a hatóságok azzal indokolták, hogy a hajvágás a büntetés-végrehajtási intézetekben a belső alapellátás része, a külsős mesterek beléptetése pedig komoly biztonsági kockázatot és csempészési veszélyt hordoz magában.
A hír hallatán sokakban feltámad a nosztalgia, másokban a jogos kritika. Valamikor teljesen megszokott kép volt, hogy a kórházi osztályokat, szanatóriumokat fehér köpenyes, táskás borbélyok járták. A betegek ágya mellett ott helyben lenyírták a hajat, megborotválták a gyengélkedőket, és miközben a penge sercent a habban, átbeszélték a világ dolgait. Akkoriban a fodrász nemcsak higiéniai szakember, hanem a külvilág hírnöke is volt – az általa hozott és hátrahagyott friss újságokkal együtt.
Ma, a szigorú egészségügyi és sterilitási protokollok, valamint a nyomtatott sajtó visszaszorulásának korában ez a fajta személyes, bejáró szolgáltatás szinte teljesen eltűnt az állami intézményekből. Felvetődik hát a kérdés: valóban ördögtől való ötlet, hogy a mesterek bejárjanak a börtönökbe, vagy csak a modern biztonsági előírások változtatták meg végleg a világot?
Miért nem sétálhat be egy budapesti mesterfodrász a kecskeméti börtönbe?
Bár az igény az ápolt megjelenésre emberi és érthető, a büntetés-végrehajtás rendszere merev szabályokra épül – nem véletlenül.
- Biztonsági és csempészési kockázat: Egy fodrászati táska tele van potenciális fegyverekkel. Az ollók, borotvapengék, precíziós vágóeszközök jelenléte egy zárt intézetben komoly kockázatot jelent. Fennáll a veszélye annak is, hogy a látogató – akár tudatán kívül – tiltott tárgyakat, üzeneteket vagy információkat juttat be vagy ki (az úgynevezett „infófutár” szerep). [1, 2, 3]
- Azonosíthatóság fenntartása: A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kiemeli, hogy a fogvatartottak nem hajthatnak végre radikális külsőbeli változtatásokat a hajukon vagy szakállukon. Erre a pontos azonosíthatóság és a szökési kockázatok minimalizálása miatt van szükség. [1]
- Az egyenlőség elve: A börtön falain belül a státuszkülönbségek hivatalosan megszűnnek. Ha egy volt miniszter saját luxusfodrászt hogathatna be, az sértené a fogvatartottak közötti egyenlő bánásmód elvét.
Nem maradnak ápolatlanul a rácsok mögött sem
A közhiedelemmel ellentétben a börtönökben ma is létezik fodrászat, de az teljesen intézményen belül működik. A hajvágás a belső ellátás része: a büntetés-végrehajtási intézetekben képzett, vagy a fogvatartottak közül kiválasztott, ellenőrzött és felügyelt börtönfodrászok végzik a munkát, szigorúan szabályozott eszközökkel és időközönként. Emellett a fogvatartottak – előzetes engedéllyel – saját, akkumulátoros vagy elemes hajvágót is tarthatnak maguknál a mindennapi ápoltság érdekében.
A kórházakat és intézményeket járó borbélyok kora lejárt. Bár a külvilágban a fodrászat a kényelemről és a személyes stílusról szól, a rácsok mögött a higiénia és a biztonság az első. Hankó Balázsnak így – a többi fogvatatotthoz hasonlóan – a kecskeméti intézet puritán, de szabályos belső fodrászati szolgáltatásaira kell hagyatkoznia a letartóztatása idején. [1, 2]
Tokaj
