Rakéták és drónok több frontról, humanitárius segélyek és üzenet B-2-vel

Avi/ujkelet.live

A háború 377. napja, támadások: Tegnap este két rakétát lőttek ki a Gázai övezet északi részéről az izraeli határvidékre. A légierő elfogta a lövedékeket. Sérülésről nem érkezett jelentés.

Hajnali 1 óra körül egy gyanús légi célpontot azonosítottak keletről belépni az ország területére, mely aktiválta a figyelmeztetést Arava és a Negev déli részén. A hadsereg csupán annyit nyilatkozott, az incidens befejeződött.

Hajnali 2 körül a légierő elfogott egy drónt a Földközi-tenger térségében. A drón nem lépett be izraeli területre.

Az Észak-Izraelben reggel megszólaló szirénák kapcsán a hadsereg közölte, hogy a légierő elfogott egy Libanonból küldött rakétát, míg két lövedék nyílt területen landolt. Sérülésről nem érkezett jelentés.

Később több hullámban aktiválódtak a szirénák, mely során körülbelül 30 rakétát lőttek ki Felső- és Nyugat-Galileára. A lövedékek egy részét elfogták, a többi nyílt területeken landolt. Sérülésről nem érkezett jelentés.

Humanitárius segélyek: Az amerikai fegyverembargó fenyegetés hátterében a közelmúltban Binjámin Netanjahu miniszterelnök és a biztonsági szervezetek vezetői között megbeszélés folyik a humanitárius segélyek szétosztásával kapcsolatban a Gázai övezetben, jelentette az izraeli média tegnap. Netanjahu azt szeretné, ha a segélyek szétosztásának feladata a hadseregre hárulna, míg a vezérkari főnök, a védelmi miniszter és a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője ellenzi.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, látja, hogy Izrael az elmúlt napokban megtette az első lépéseket a gázai humanitárius helyzet javítására, és azt szeretné, ha a lépések folytatódnának, amíg valódi változást nem látnak.

• Magas rangú amerikai tisztviselők rendhagyó figyelmeztetést küldtek hétfőn izraeli kollégáiknak, miszerint ha 30 napon belül nem sikerül drámai módon javítani a gázai humanitárius válságon, annak következményei lehetnek, beleértve az amerikai fegyverszállítmányok felfüggesztését is.

Izrael tegnap 50 humanitárius segélyszállító teherautót engedett be a Gázai övezetbe a kormány irányításával. Izraelben azonban igyekeznek a lehető legkisebbre csökkenteni a Gázai övezetbe jutó segélyek mennyiségét, abban a reményben, hogy talán a humanitárius kérdésre nehezedő nyomás valami elmozdulást eredményez a túszok szabadulásának ügyében.

Az Egyesült Államok ugyanakkor figyelmeztette és sürgette Izraelt, hogy ne alkalmazzon katonai rezsimet a Gázai övezetben. Ez a miniszterelnök által a közelmúltban folytatott megbeszélés után történt, amelyen utasította a hadsereget, hogy találjon módokat a humanitárius segélyek ellenőrzésére, és így adjon szerepet Izraelnek annak elosztásában.

• A gázai humanitárius helyzettel foglalkozó legmagasabb rangú amerikai tisztviselő augusztusban azt mondta segélyszervezeteknek, hogy az Egyesült Államok nem veszi fontolóra fegyverek visszatartását Izraeltől, amiért megakadályozza az élelmiszerek és gyógyszerek bejutását az enklávéba, jelentette a Politico tegnap.
• Az augusztus 29-i washingtoni találkozón Lise Grande több mint egy tucat segélyszervezet vezetőinek azt mondta, hogy az Egyesült Államok esetleg más taktikát is fontolóra vehet, hogy meggyőzze Izraelt arról, hogy engedje be az életmentő segélyeket Gázába – például nyomást gyakoroljon az ENSZ-en keresztül, de hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogatja Izraelt, és nem késlelteti vagy állítja le a fegyverszállítmányokat.
• Miközben az ENSZ-en keresztül nyomás nehezedett, Grande azt mondta a szervezeteknek, hogy Izrael egy „nagyon kevés szövetségesből álló szűk kör része”, akitől Washington nem vonja meg a segélyt.

Joáv Gallant védelmi miniszter, Herci Halevi vezérkari főnök és Ronen Bar Sabak-főnök ellenezte ezt a lépést, mert úgy gondolják, hogy ez katonai kormányzathoz vezet az övezetben. A biztonsági szervezet vezetői szerint nincs rendjén, hogy az izraeli hadsereg katonái az életüket kockáztassák, hogy rizst szállítsanak a palesztinoknak.

Üzenet Iránnak: Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerda esti nyilatkozatában közölte, hogy az amerikai hadsereg légicsapásokat hajtott végre Jemenben az iráni támogatást élvező hútik ellen, öt földalatti fegyvertárolót célozva. A csapásokat B-2 Spirit bombázók hajtották végre, először vetve be ezeket a stratégiai lopakodó bombázókat a hútik ellen.

,,Ez egy egyedülálló demonstrációja volt az Egyesült Államok azon képességének, hogy célba vegye azokat a létesítményeket, amelyeket ellenfeleink igyekeznek elérhetetlen távolságban tartani, függetlenül attól, hogy milyen mélyen vannak eltemetve a föld alatt, acélosítva vagy megerősítve” – mondta Austin közleményében.

Hozzátette, hogy a B-2-es nagy hatótávolságú bombázók bevetése demonstrálta az „Egyesült Államok globális csapásmérő képességeit”, hogy bármikor és bárhol lépéseket tehetnek. A közlemény szerint a megcélzott létesítményekben olyan típusú fegyveralkatrészeket tároltak, amelyeket katonai és polgári hajók elleni támadásoknál használtak a régióban.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő kijelentette, hogy a bombázók kiválasztásának és a bunkerek bombázásának operatív oka volt, de egyúttal üzenetet kívánt közvetíteni Iránnak az Izrael ellen hónap elején végrehajtott ballisztikus rakétatámadása és az attól való aggodalom hátterében, hogy újabb támadással fog válaszolni, miután Izrael végrehajtja a várható megtorló akciót.

,,Az Egyesült Államok nem fog habozni, hogy fellépjen az amerikai állampolgárok és érdekek védelmében, valamint a civilek és a régióban élő szövetségeseink elleni támadások elrettentése érdekében” – mondta Austin.

The post Rakéták és drónok több frontról, humanitárius segélyek és üzenet B-2-vel first appeared on Új Kelet Live.