ujkeletlive

Iráni válaszcsapás – visszajelzések itthon és külföldön

A szombaton végrehajtott iráni katonai célpontok ellen irányuló stratégiai válaszcsapást méltatva, Joe Biden amerikai elnök néhány órával az akciót követően az iránti reményét fejezte ki, miszerint sikerült elejét venni a feszültség régióbeli további eszkalálódásának.

„Úgy tűnik, hogy katonai célpontokon kívül mást nem találtak el,” – közölte Biden az újságíróknak válaszolva, hozzátéve – „remélem, hogy ez a vége.”

Az elnök útban Pittsburgh felé félórás hírszerzési tájékoztatót követően nyilatkozott a médiának, miközben azt is megerősítette, hogy Izrael előre figyelmeztette kormányát a válaszcsapásról, melyre közel egy hónappal az Izrael ellen indított iráni ballisztikus rakétatámadás után került sor.

Az amerikai választások és egy kirobbanó régióbeli komplex háború küszöbén Washington nyilvánosan és zárt ajtók mögött ugyan elismerte a válaszcsapás szükségességét, hangsúlyozva Izrael jogát az önvédelemre, ugyanakkor kizárólag stratégiai katonai célpontok támadását sürgette, kizárva Irán nukleáris képességei illetve olajlétesítményei elleni akciót.

Izrael körülbelül 20 célpontot támadott Iránban szombatra fordulóra a több órán át tartó Bűnbánat Napjai hadművelet során, mely négy iráni katona halálát eredményezte, közölte az Izraeli Védelmi Erők, hozzátéve, miszerint olyan katonai célpontokat támadtak, köztük rakétagyártó létesítményeket, amelyek fenyegetést jelentettek Izraelre, valamint egy sor föld-levegő rakétát, melyeket a légierő cselekvési szabadságának korlátozására szántak.

„Irán nukleáris létesítményeit nem érintette az izraeli légicsapás,”- erősítette meg Raphael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója X-en.

Eközben a nemzetközi jog megsértésének minősítve, az iráni külügyminisztérium elítélte az izraeli csapást.

„Az Iráni Iszlám Köztársaság az ENSZ Alapokmányának 51. cikkében rögzített, a törvényes védelemhez való eredendő joga alapján úgy véli, hogy jogosan és kötelességszerűen védekezik a külföldi agressziós cselekményekkel szemben,” – áll a minisztérium közleményében, hangsúlyozva, hogy Irán minden „fizikai és szellemi” képességét be fogja vetni az ország „érdekeinek és biztonságának” védelme érdekében.

  • Az izraeli válaszcsapást követően a The New Times szombaton megjelent riportja azt állítja, hogy Irán legfelsőbb vezetője a 85 éves Ali Hamenei ajatollah állítólag súlyos beteg, és halála után valószínűleg második legidősebb fia, Mojtaba Hamenei lesz az utódja.
  • Ali Hamenei elődje, Ruhollah Khomeini 1989-ben történt halála óta tölti be másodikként a legfelsőbb vallási vezetői tisztséget, súlyos egészségi állapota hátterében házon belüli csendes csata az utódlásért, jegyezni meg a Times, azt is megállapítva, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdának beleszólása az ajatollah cím és hatalom utódlásába. Hamenei esetleges halála és az utána következő belső harcok miatti aggodalmak jelentősége megnőtt Ebrahim Raisi korábbi iráni elnök tavaly májusi halálos helikopterbalesetét követően.

Pentagon figyelmeztetés Iránnak – ne kövesse el azt a hibát, hogy válaszol Izrael csapásaira

A hadsereg iráni akcióját követően Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szombaton telefonon beszélt Joáv Gallant védelmi miniszterrel.

„A miniszter megerősítette – ahogyan azt Irán október 1-jei, Izrael elleni arcátlan támadása után is tette – az Egyesült Államok vasszigorú elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett, és támogatását Izrael önvédelemhez való joga mellett,” – jelentettek a Pentagon sajtószóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy a telefonbeszélgetésről szóló közleményben.

Austin „e kötelezettségvállalások példájaként említette a THAAD rakétavédelmi rendszer közelmúltbeli telepítését Izraelbe. Emellett hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jól felkészült az amerikai erők, létesítmények és partnerek védelmére a régióban, és eltökélt annak megakadályozása iránt, hogy bármely szereplő kihasználja a feszültségeket vagy kiterjessze a konfliktust a régióban,” – áll Ryder közleményében.

Az amerikai védelmi miniszter továbbá figyelmeztette Iránt, miszerint „ne kövesse el azt a hibát, hogy válaszol Izrael csapásaira, melyek ezen eszmecserének a végét kellene jelenteniük.”

Austin és Gallant ezenkívül megvitatta azon „diplomáciai lehetőségeket, melyek a térségbeli feszültségek jelenlegi csökkentésére szolgálnak, beleértve a túszok szabadon bocsátását és a gázai tűzszüneti megállapodást, valamint a libanoni megállapodást, amely lehetővé teszi a civilek számára, hogy a kék vonal mindkét oldalán biztonságosan visszatérhessenek otthonaikba,” – zárul a Pentagon közleménye.

Herzog, a kormány és  az ellenzék – és hogyan tovább

Miközben Jichák Herzog elnök köszönetet mondott az Egyesült Államoknak az izraeli megtorló támadást megelőző „nyílt és burkolt” együttműködésért, Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala többször is cáfolta Washington szerepét a támadás során, elvetve a héber médiában megjelent azon állításokat, miszerint Izrael „amerikai nyomásra” kizárta az iráni gáz- és olajlétesítmények ellen tervezett támadást, „teljesen hamis” állításoknak nevezve azokat.

„Izrael előre kiválasztotta a támadás célpontjait nemzeti érdekeinek megfelelően, nem pedig amerikai diktátumoknak megfelelően. Így volt – és így lesz,” – áll a Miniszterelnöki Hivatal közleményében.

Ezenkívül, a héber médiában megjelent miszerint Izrael harmadik félen keresztül figyelmeztette Iránt, hogy ne válaszoljon a légicsapásokra, és általános tájékoztatást adott a tervezett célpontokat illetően.

„Izrael nem értesítette Iránt a támadás előtt – sem az időzítésről, sem a célpontokról, sem a támadás mértékéről,” – állt Netanjahu hivatala a médiának küldött külön közleményében.

Eközben, az ellenzék nevében Beni Gantz [Nemzeti Egység], hasonlóan Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterhez úgy véli, hogy az izraeli válasz itt és most korántsem ért véget.

A légierő szombati akcióját követően Gantz hangsúlyozta, miszerint az Izraeli Védelmi Erők csapása „nem több, mint töredéke annak a kárnak, amit Izrael okozhat a rezsimnek, ha úgy dönt, hogy folytatja az agressziót.”

A támadás „nemcsak önmagában volt fontos, hanem a módszer miatt is, amellyel végrehajtották,” – írja Gantz X-en,  hozzátéve, hogy a csapás „új szakaszt jelent az iráni rezsim elleni háborúnkban, amely előkészíti az utat a jövőbeli műveletekhez. A hadjárat még messze nem ért véget.”

Miközben Ben-Gvir hasonló véleményt hangoztatva, arra figyelmeztetett, hogy az Irán elleni támadások csak a kezdetet jelentik. Bár elismerését fejezte ki a szombati iráni katonai célpontok elleni támadásra vonatkozóan, mindössze „nyitó csapásként” jellemezte azokat, melyet további akcióknak kell követniük.

„Történelmi kötelességünk, hogy megszüntessük az Izrael elpusztítására irányuló iráni fenyegetést,” – tette hozzá X-en.

Jáir Lapid [Jes Atid] ellenzéki vezető, ugyanakkor rossz döntésnek nevezte az úgynevezett korlátozott válaszcsapást.

„Gratulálok a légierőnek, amely ismét bizonyította világviszonylatban legmagasabb szintű műveleti képességeit, és fölényét. Izrael ellenségei tudják, hogy az izraeli hadsereg erős, képes erőteljesen támadni, és bárhová eljuthat.”

„A döntés azonban, hogy nem támadnak stratégiai és gazdasági célpontokat Iránban, rossz döntés volt. Sokkal súlyosabb árat követelhettünk, és kellett volna követelnünk Irántól,” – közölte Lapid.

Az izraeli folytatást előrejelző politikai nyilatkozatok előtt az iráni külügyminisztérium korábban szombaton ugyan arra utalt, hogy az izraeli csapás után „köteles megvédeni magát,” de válaszlépéseket kifejezetten nem helyezett kilátásba.

A történtek után Irán a válaszcsapás mértékét és a károkat igyekszik elenyészőnek bemutatni, míg Izraelben természetesen az ellenkező vélemények fognak előtérbe kerülni, kikerülve azon kritikákat, miszerint Izraelnek a washingtoni elvárások ellenére egyszer és mindenkorra véget kellett volna vetni az iráni agressziónak megsemmisítve nukleáris képességeit és olajlétesítményeit.

Bár az első nyilatkozatok szerint Teherán visszavonulót hirdetett, ellentmondásos értékelések jelentek meg egy esetleges iráni válaszcsapást illetően.

A Ynet riportja szerint magas rangú amerikai tisztviselők tegnap úgy értékelték, hogy Irán valószínűleg nem fog válaszolni, Izrael viszont úgy véli, hogy igen, de ismeretlen időpontban.

A Reuters Irán által tájékoztatott régióbeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy tegnap több magas szintű találkozót tartottak Teheránban, annak érdekében, hogy meghatározzák az izraeli támadásokra lehetséges iráni válaszok mértékét. Az egyik nyilatkozó tisztviselő szerint a csapások által okozott károk „minimálisak,” ugyan, de több IRGC [Izraeli Forradalmi Gárda] bázist is találat ért Teheránban és környékén

Abbász Araghchi iráni külügyminiszter a támadást előtt, és azt követően sem említett kifejezetten bosszút, amennyiben Izrael nem okoz súlyos csapást, a régió arab országai közülük Katar, Szaúd-Arábiába és Egyiptom azonban így vélik Iránnak nincsenek korlátai területi integritása és biztonsága érdekében, ezért nemzetközi segítségét kérnek a háború terjedésének megelőzésére a régióban.

Az izraeli akciót követően az iráni hadsereg nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy Teheránnak joga van válaszolni, de eközben állandó tűzszünetre szólított fel Libanonban és Gázában, és hangsúlyozta -„Irán fenntartja magának a törvényes jogot, hogy időben reagáljon. Hangsúlyozza, hogy tartós tűzszünetet kell elérni Gázában és Libanonban,” – amit általában a feszültség további mélyítésének megakadályozására tett utalásként értelmeznek, ugyanakkor az iráni hadsereg közleményében megjelölte az Egyesült Államok szerepét, azt állítva, hogy az izraeli légierő „felhasználta az amerikai hadsereg rendelkezésére álló területet Irakban – 100 kilométerre az iráni határtól.”

Egy izraeli tisztviselő tegnap az Ynet hírportálnak azt nyilatkozta, – ” ha Irán úgy dönt, hogy megtámadja Izraelt válaszul a tegnap esti támadásokra, sokkal erősebb hadműveletet kockáztat, gyengített védelmi képességgel,” – hangsúlyozta, mondván – „teljesen meztelenek. Ez nem dardalla támadás volt, hanem egy stratégiai csapás, és bizonyíték arra, hogy az Irántól való félelem története véget ért. Izrael nem akarta, hogy Irán megfékezze az eseményt. Izrael készen állt az eszkalációra, és az irániak úgy döntöttek, hogy kapitulálnak. A rezsim megpróbálja eltörpíteni a támadást, most megpróbálnak történeteket mesélni, de tudják az igazságot.”

A Ynetnek nyilatkozó forrás utalt Ben-Gvir áprilisi kijelentéseire, miszerint „ha Iránban támadunk, azt erővel kell tenni; egy ilyen dardalla [szleng, gyenge] válasz csak nevetségessé teszi Izraelt.”

The post Biden az Irán elleni megtorlócsapásról: remélem, hogy ez a vége first appeared on Új Kelet Live.