Milyen titkokat őrizhetett a frigyláda?
A frigyláda rekonstrukciója az Église Saint-Roch kápolnában

Ha a mítoszok keverednek a valósággal, mindig beindulnak a találgatások.

Még Indiana Jones kalandjaiban is megjelenik a frigyláda, a kincsvadász professzor pedig mindent elkövetett azért, hogy ne kerüljön rossz kezekbe az emberiség történetének egyik legrejtélyesebb tárgya. A szent ereklyének sokan tulajdonítanak természetfeletti erőt, míg mások egyszerűen egy nagy fadoboznak tartják, ami a Tízparancsolat kőtábláinak tárolására szolgált. Hollétét a mai napig homály fedi, emiatt a titkait kifürkészni szinte lehetetlen, de az eddigi felmerült opciókat, még ha őrültségnek is hangzanak, bemutatjuk a továbbiakban.

Kezdjük az elején, miszerint az aranyozott ládát az izraeliták építették 3000 évvel ezelőtt, hogy aztán az Ószövetség számos csodájához járuljanak hozzá segítségével. A legenda szerint Jerikó ostrománál egy hétig hordozták körbe a ládát, mire a falak maguktól leomlottak. A bibliai elbeszélések alapján ugyanakkor a szent tárgy kettévágta a Jordán folyót, hogy az izraeliták folytathassák útjukat az Ígéret Földjére. Ha a források valósak, végül Salamon templomába került, hogy aztán a Babiloni Birodalom hódításának idején eltűnjön a történelemből.

Néhányan úgy tartják, a mai napig őrzik valahol a frigyládát, a vélemények azonban megoszlanak hollétéről. Az esélyesek közt tartják a Vatikánt, valamint Akszúm városát Etiópiában, ahol a mendemondák szerint rejtekhelyén csupán egyetlen személy, maga az őrzője láthatja az ereklyét.

A bibliai és mitikus elbeszélésekre hagyatkozva az összeesküvés-elméletek hívői álltak elő a legvadabb ötletekkel. Elméleteik szerint a frigyláda lehetett egy idegen civilizáció ajándéka a fejlődő emberiségnek. Alapot szolgáltatott ehhez a legenda, hogy a ládát nem lehetett érinteni, csupán a tartórúdjainál fogni. Szerintük ez arra utalhat, hogy áramvezető, vagy valamilyen roncsoló sugárzást kibocsájtó eszköz volt a láda. Persze ennél őrültebb elméletek is akadnak, miszerint időgépként funkcionálhatott, vagy adóvevőként, amivel távoli világokkal lehetett tartani a kapcsolatot szerte a galaxisban.

A Jelenések könyve a frigyládával kapcsolatban apokaliptikus víziókat vázol, és nagy hatalmat tulajdonít a birtokosának. Ez ütött szöget a második világháború idején náci Németország vezetőjének fejébe, Hitler ugyanis hitt a természetfelettiben is. Hatalmi köreiben helyet foglaltak okkultista tudományokkal foglalkozó társaságok, akik a régmúlt ereklyéit tanulmányozták, az összeesküvések szerint pedig a frigyládát is keresték.

A szent tárgy körüli rejtélyek az évszázadok során egyre csak sokasodtak, miközben nemzetek közti feszültségeket is kialakított, az esetleges tulajdonlását firtató kérdések miatt. Minden elgondolásnak gátat szab azonban a legfőbb probléma, ugyanis a frigyláda még mindig nem került elő, legalábbis mi, hétköznapi emberek nem tudunk róla.