ujkeletlive

Vallás és politika: Sász – Jahadut HaTora párbaj a Kneszetben

A koalíció két ultraortodox frakciója, a szefárd Sász és az askenázi Jahadut HaTora szövetség között, az úgynevezett „felhígított rabbinikus törvény” körül kialakult nézeteltérések hevében, a Kneszet a hajnali órákban végül megszavazta az alapvetően Árje Deri [Sász] érdekeltségét támogató jogszabály első olvasatát.

A jelenleg az Alkotmányügyi Bizottság elé kerülő javaslat 52-38 arányú első szavazását heves vita előzte meg, ugyanis a terítéken lévő javaslat tartalmával egyet nem értő Mose Gafni és Jichák Goldknopf askenázi vezetők arra kérték Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy halassza el a szavazást, mire a Sász azzal fenyegetőzött – „ha a javaslatunkat ma nem terjesztik elő, egyáltalán nem lesz szavazás a plénumban.”

Az ultimátumot követően, a Jahadut HaTora hajlandó volt meghátrálni és támogatni a javaslatot, Gafni nyilatkozata szerint – „mivel a Netanjahuval folytatott találkozó végén megígérte, hogy a törvényt nem terjesztik elő második és harmadik olvasatra anélkül, hogy konzultálnának velünk a kritériumokról, és jóváhagyásunkat adnák, úgy döntöttünk, hogy eltávolítjuk a törvény jóváhagyásával szembeni kifogást az első olvasatban.”

A Gafniek által vitatott javaslat szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a vallási tanácsok számára a kormánytól kapott rendes költségvetésen felül további költségvetési kiutalásokat biztosítson a fizetések és a személyzeti normák finanszírozására.

A kiegészítő költségvetések elosztásának kritériumait a vallásügyi miniszter határozza meg a pénzügyminiszterrel folytatott konzultációt követően. Azokban az esetekben, amikor egy vallási tanács megfelel ezen kritériumoknak, a Vallási Szolgáltatások Minisztériuma a finanszírozást és normákat kiegészítheti.

Az askenázi frakció azért ellenzi a rabbinikus juttatásokra vonatkozó törvényt, mert az szerintük kizárólag Árje Deri és pártja hasznára lenne, azontúl, hogy eleve feszült a helyzet a koalíción belül, mivel a miniszterelnöknek egyelőre nincs meg a többsége a kötelező sorkatonai szolgálatot elutasító háredi jesiva-hallgatók gyermekei napközis támogatására vonatkozó csökkentést kikerülendő törvény megszavazására, azért ellenzi a rabbinikus juttatásokra vonatkozó törvényt, mert az szerintük kizárólag Árje Deri és pártja hasznára lenne.

„Szükségünk van a törvénytervezetre, a kollégiumi törvényre, olyan törvényekre, amelyek segítik a rabbikat, nem pedig olyan törvényre, amely több tisztviselőt szán a vallási tanácsokban, amelyeket a Sász irányít. Nem ezért vagy a Kneszetben,” – állítja Gafni, és egy olyan módosítást szeretne elérni, mely szerint az új törvény a regionális tanácsok vallási tanácsaira, valamint azokra a regionális tanácsokra és helyi hatóságokra is vonatkozna, amelyek nem rendelkeznek vallási tanáccsal.

Katz, már győzelmet hirdetett Libanonban…

Magas rangú védelmi tisztviselők bírálták az új védelmi miniszter – Jiszráel Katzt, aki első hivatali napját azzal kezdte, hogy kijelentette – „legyőztük a Hezbollahot,” miközben csak a tegnapi nap folyamán az iráni támogatottságú terrorszervezet mintegy 200 rakétát lőtt ki Izraelre, annak ellenére, hogy a tűzszüneti megállapodás elérésére irányuló erőfeszítések tovább folytatódnak.

Az északi front lecsendesítése érdekében, a héber médiának nyilatkozó források szerint a Libanonnal kötött megállapodás készülőben van, ez ügyben Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter Washingtonban tartózkodik, és tárgyalásokat folytat a hivatalban lévő Joe Biden elnök kormányának magas rangú tisztviselőivel, és várhatóan találkozni fog Donald Trump megválasztott elnökkel, illetve az új adminisztráció képviselőivel.

Egyelőre ugyan nincs konszenzus, de a megállapodás állítólag készen áll, és az izraeli fél úgy érzi, hogy érdekei most érvényesülhetnek a leginkább egy meggyengült Hezbollah, illetve a békés rendezést támogató Libanon, és a kevésbé harcias Irán ellenében. Ugyanakkor Izrael számára is fontos a megállapodás minél előbbi lezárása, megakadályozva, hogy a  Hezbollah további harcokba és veszteségekbe húzza be a hadsereget. 

Miközben Amos Hochstein, Biden vezető tanácsadója ismét a régióba érkezik a megállapodás ösztönzésére, magas rangú biztonsági források bírálták Katzot, mondván, hogy „az új védelmi miniszter győzelmi nyilatkozata arra késztetik a másik felet, hogy felmásszon a fára,” – jelentette a 12-es csatorna, továbbá -„jobb, ha először lezárjuk a megállapodást, majd utána értesítjük nyilvánosságot, és nem fordítva.”

A folyamatban lévő tárgyalásokat illetően Izrael ragaszkodik, hogy tűz alatt történjenek, míg a Hezbollah hasonlóan válaszol. Emellett, a hadsereg álláspontja szerint az északi kitelepítettek otthonaikba való visszatérésének feltételei még nem adottak, ezért a kialakulóban lévő megállapodásban egyértelmű  kritériumok rögzítéséhez ragaszkodnak – beleértve a katonaság cselekvési szabadságát a fenyegetésekkel szemben.

A megállapodás elérése érdekében Izrael valószínűleg fokozni fogja a nyomást, beleértve az állami célpontokat is, a Hezbollah pedig rakétázással, és a szárazföldi harcok során ejtett veszteségekkel helyettesítve a diplomáciát igyekszik elérni célját, azaz az Izrael által Libanonban követelt cselekvési szabadság mellőzését, vagy legalábbis kritériumainak enyhítését. A harcok intenzitását jelzi, hogy ma reggelre Izrael újabb veszteségekre ébredt, a hadsereg közlésre engedélyezte, hogy tegnap a Kfir dandár 4 harcosa vesztette életét a libanoni hadművelet során.

Az új védelmi miniszter első hivatali napján azt is bejelentette, miszerint az iráni nukleáris program megtámadásának diplomáciai, hadműveleti és taktikai helyzete még soha nem volt olyan megvalósítható, reális és valószínű, mint most.

Eközben Irán

Teheránban jelenleg inkább Donald Trump megválasztott elnök „maximális nyomásgyakorlás” politikájától, azaz a szankcióktól tartanak jobban, mint egy izraeli támadástól, és úgy tűnik, hogy a konfrontáció elkerülésére törekedének, illetve hajlandóak lennének a Trump által felvetett diplomáciai úton való tárgyalásra és együttműködésre.

Az idén megválasztott Maszúd Peszeskján iráni elnök és reformista tábora azt ígérte, hogy javítja a Nyugattal való kapcsolatokat, és feloldja az iráni gazdaságra nehezedő szankciókat, így nem meglepő, hogy sokan egyetértenek a Trumppal való megbékélésre felszólító megközelítéssel, – állítja a The New York Times tegnapi riportja.

Az irániak új megállapodást reméltek Joe Biden elnök immár leköszönő adminisztrációjától, de az elmúlt négy év tárgyalásai nem hoztak előrelépést, holott korábban minden együttműködést elutasítottak Trump első hivatali ideje alatt.

A Timesnak nyilatkozó öt iráni tisztviselő frusztráltnak nevezte Teherán tapasztalatait a Biden-korszak idején, mondván, hogy a demokrata adminisztrációval folytatott tárgyalások sikertelensége végül a rezsimben sokakat arra a következtetésre vezetett, hogy csak egy republikánus adminisztrációval kötött megállapodás hozhat hosszú távú eredményeket. Továbbá, hangsúlyozták, hogy Teherán már jóval Trump győzelme előtt felkészült esetleges visszatérésére a Fehér Házba, megjegyezve, hogy az iráni külügyminisztérium tavaly márciusban még egy nem hivatalos munkacsoportot is felállított ennek a lehetőségnek a megvitatására.

Pazshekian elnök, a sorok között maga is jelezte Trump következő hivatali ideje alatt az Egyesült Államokkal folytatandó jövőbeli tárgyalások lehetőségét, mondván – „nem lesz szűk látókörű, amikor más országokkal való kapcsolatok fejlesztéséről van szó”, bár nem említette kifejezetten az Egyesült Államokat, mivel az is köztudott, hogy az ilyen tárgyalások előmozdítására irányuló bármilyen kísérlethez először Ali Hamenei ajatollah legfelsőbb vezető jóváhagyása szükséges, aki viszont kifejezetten ellenséges Trumppal szemben.

Összességében, a Timesnak nyilatkozó Rahman Gakhramanpour iráni elemző szerint Teherán nem engedhet meg magának további négy év szankciót, mivel az infláció továbbra is emelkedik, hasonlóan az irániak belső frusztrációja. Ugyanakkor, megjegyezte a Trumppal kötött megállapodásnak „némi mozgásteret kell biztosítania számunkra, hogy megőrizhessük méltóságunkat hazai szinten, és igazolhassuk azt. Nagy kihívás lesz”.

Iránban, a háborúk befejezésével kapcsolatos kezdeti Trump nyilatkozatokat szintén pozitívan értékelik, különös tekintettel a gázai és libanoni harcokat illetően. Trump következő elnöksége és kormányának fő vonalát erősíti JD Vance megválasztott alelnök röviddel a választások előtt közölt nyilatkozata, miszerint az „Egyesült Államoknak érdeke, hogy ne indítson háborút Irán ellen – még akkor sem, ha az ellentétes Izrael érdekeivel. Izraelnek joga van megvédeni magát, de Amerika érdekei néha eltérőek. Néha egymást átfedő érdekeink vannak, néha pedig különböző érdekeink lesznek. Véleményem szerint valójában nem az az érdekünk, hogy háborúba bocsátkozzunk Iránnal – ez hatalmas erőforráselvonást jelentene, és nagyon drága lenne az országunk számára,” – tette hozzá.

The post Vallás, politika és háború – vita az ultraortodoxok között, és Katz mellélőtt első védelmi miniszteri nyilatkozataival first appeared on Új Kelet Live.