Szabóról azután tartottak kedden bizalmi szavazást, hogy a kormány új igazságügyi reformja miatt a bírók egy része a függetlenségét félti, zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emleget, egy kiszivárgott belső beszélgetés szerint viszont Szabó Péter azt mondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenségről pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.
A bizalmi szavazást öt bíró – Félegyházi Megyesy Fatime Mária, Hild Ágnes, Kardos Dóra, Kozlovszky Ágnes, Nagy István András – kezdeményezte az elnökük ellen.
Szabó lemondása után az OBT egy közleményt adott ki, amiben ezt írták: „Az OBT feladatait és hatáskörét a jogszabályok határozzák meg, melyeken a tanács nem terjeszkedhet túl, tevékenységét kizárólag ezen szabályok mentén végzi. Az OBT a jogszabályvéleményezési joga gyakorlása során a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és a bírósági szervezet érdekében jár el, szem előtt tartva a bírói függetlenséget, a bírói önigazgatást és a szakmaiságot. Az OBT a küldetését testületi működéssel tölti be”.
Mi ez a reform?
A bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. Ilyen átalakítás lenne az, hogy a bírók 70 éves korukig is fenntarthatnák a jogviszonyukat, egyúttal 35 évre emelnék az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél. A kormány elképzelései szerint könnyebben pályázhatnának külsősök, mert a kinevezéseknél hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot. Valamint bizonyos feltételek mellett kirendelhetik őket másik bíróságra.
A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) között jött létre. Ez azért volt meglepő, mert az OBT korábban többször került konfliktusba az igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Országos Bírósági Hivatallal, amit azért hozott létre a kormány 2011-ben, hogy növelje befolyását az igazságszolgáltatásban.
A bírálatok
A bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) már az elfogadás napján élesen bírálta az alkut, mert az szerintük veszélyezteti a bírói függetlenséget. Honlapjukon több mint száz tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé: ezekben bírók, fogalmazók és bírósági titkárok írták meg névvel és titulussal, hogy miért ellenzik a megállapodást.
Beszédes, hogy maga az OBT is megosztott volt a kérdésben: a 15 fős testület 14 választott tagja közül ugyanannyian ellenezték, mint ahányan támogatták a megállapodást, utóbbi táborba tartozott az OBT elnöke is. Így végül Varga Zs. András, a Kúria elnökének szava döntött, aki hivatalból tagja az OBT-nek. Nem meglepő, hogy a Kúria elnöke támogatta a kormány ajánlatát, hiszen maga is aláírta a négyoldalú megállapodást. Korábbról tudható: az ítélkezési tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs. András a Fidesznek köszönheti, hogy egyáltalán kúriai elnök lehetett.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy az OBT és a kormány megállapodása miatt lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, aki több mint húsz éve volt a pályán. Ő vitte a korrupciós bűncselekménnyel vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György perét is. „Mindig hittel, meggyőződéssel ítélkeztem. Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni. Más választásom nem lévén, a mai napon a bírói tisztségről lemondtam” – indokolta.
Miért mondják azt, hogy a megállapodás veszélyezteti az igazságszolgáltatás működését?
Mert már önmagában az kikezdi a függetlenségüket, hogy csak abban az esetben kapják meg a régóta várt fizetésemelést, ha belemennek a kormány által tervezett reformokba. A tiltakozó bírók azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító bérrendezés nem lehet alku tárgya, nem köthető semmilyen feltételhez.
Szintén politikai nyomásgyakorlásra utal, hogy a megállapodás titokban és rohamtempóban készült. A HVG információ szerint az OBT-tagok és a Magyar Bírói Egyesület is csupán két nappal a november 20-ra összehívott ülés előtt kapták meg a végleges tervezetet. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a megállapodás semmiben nem akadályozza meg abban a kormányt, hogy aztán olyan jogszabállyal álljon elő, amilyennel akar. Ezt gyakorlatilag Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is elismerte, amikor arról kérdezték, milyen jogi ereje van a megállapodásnak.
