ujkeletlive

Újabb alkotmányos válság küszöbén – a jogi reform újra terítéken

Járiv Levin igazságügyi miniszter az izraeli társadalmat végzetesen megosztó vitatott jogi reformja, a Legfelsőbb Bíróság intézményének gyengítését és politikai irányítását célzó törvénye csak azért nem végződött polgárháborúval, mert időközben és részben emiatt bekövetkezett Szimchát Tóra-i mészárlások, és az utána kirobbanó több fronton zajló háború miatt, az egyébként korábban első olvasatban elfogadásra került, illetve az alkotmányügyi bizottságban véglegesítő második és harmadik olvasatra is jóváhagyott törvényt a megfelelő alkalomra várva a koalíció felfüggesztette.

A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke – Eszter Hajut több mint egy évvel ezelőtt történt visszavonulása után első körben Uzi Fogelman megbízott elnökkel működő ideiglenes testület, a hónapok óta a kinevezéseket megbénító Levin bojkottjára válaszul, és többszöri felszólítás után múlt héten példátlan lépésként úgy döntött, hogy maga határozza meg a bírák kiválasztására szolgáló bizottság napirendjét, és öt hetes határidőt szabott az elnök kinevezéséről szóló szavazás megtartására.

Mivel a jelölés és összehívás jogával rendelkező igazságügyi miniszter mellett, a Jichák Kreuzer (Otzma Jehudit), Karine Elharrar (Jes Atid), Uzi Fogelman (Eszter Hajut nyugdíjba vonulása óta megbízott elnök), Jichák Amit és Dafna Barak-Erez legfelsőbb bírósági bírák, valamint Muhamad Naamneh, illetve Ilana Szeker, az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselőiből álló bírákat kinevező bizottságban Levin nem tud többségét szerezni az általa támogatott jelölt számára, a testület utolsó felszólítását követően, elérkezettnek látta az időt a jogi reform felmelegítésére.

• a Legfelsőbb Bíróság elnökét a „rangidős rendszer” szerint választják –  a legidősebb bírót a bírókat kiválasztó bizottságban lezajlott formális szavazási eljárás után nevezik ki. A bizottság tagjainak többsége támogatja a soron következő jelöltet, Jichák Amit bírót. Levin viszont azt akarja, hogy támogatottja Joszef Elron konzervatív bíró töltse be egy évig a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztját, majd Amit még egy évig. Elron megválasztásához nincs meg a többségi támogatás a bizottságban.

Háború előtti felfüggesztése előtt a törvény megszavazását megakadályozó Joáv Gallant [Likud[ védelmi miniszter menesztése, illetve a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére irányuló kezdeményezések egyik fő ellenzője Joe Biden elnök és kormánya már nem jelent veszélyt, a másik akadály – Gali Baharav-Miara főügyész kirúgása, csak idő kérdése.

Ily módon az igazságügyi miniszter tegnap este egy hosszú bejegyzésben tette közzé szándékát, a Legfelsőbb Bíróság bíráit okolva, akik nem hagytak számára más választási lehetőséget és miközben arra kötelezték, hogy egy hónapon belül nevezzen ki egy főbírót a testület élére arra kényszerítették, hogy lépéseket tegyen a kormány hatáskörének visszaállítására.

• Levin hosszú magyarázatában utalt a háborús helyzet miatt felfüggesztette a reformot, mert elmondása szerint megértette, hogy nem helyénvaló vitatott kérdésekkel foglalkozni, amikor az ország több fronton zajló háborúban áll, ugyanakkor összehívta a bírák kiválasztására szolgáló bizottságot, és széles körű egyetértéssel nevezett ki 162 bírát, ami példátlan teljesítménynek nevezett.
• Továbbá megjegyezte, miszerint augusztus 26-án megkereste a testület akkori megbízott elnökét – Fogelman bírót, és több javaslatot is tett, köztük egy kompromisszumot, amely szerint Elron bírót körülbelül egyéves időtartamra neveznék ki elnöknek, majd utána a bírák által javasolt jelöltet neveznék ki. Levin szerint Fogelman gúnyosan elutasította javaslatát anélkül, ahogyan jelenlegi megbízott elnök, Jichák Amit bíró is a merev elutasítás mellett döntött, Levin szerint, aki egyben hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság testülete korábban már megfosztotta őt a törvény által ráruházott azon hatáskörétől, hogy meghatározza a bírák kiválasztására szolgáló bizottság napirendjét. Annak ellenére, hogy a végzés első ránézésre is törvénytelen, úgy döntöttem, hogy elkezdem a folyamatot. Az igazságügyi miniszter úgy véli, hogy helyesen járt el, amikor közzétette a jelöltek nevét a hivatalos közlönyben [a testület összes bíráját jelölte, megakasztva így a folyamatot, bár szerinte és a bírák kiválasztására szolgáló bizottság megfelelően megkezdte a kérdés tárgyalását.

Összegezve, Levin dicsérte a kormány felelős eljárását, amikor a háború kitörésekor minden reformmal kapcsolatos tevékenységet felfüggesztett, amit viszont szerinte a bíróság példátlan felelőtlenséggel kihasznál, hogy tovább növelje befolyását a parlament és a kormány hatásköre felett. A miniszter elmondása szerint a Legfelsőbb Bíróság testülete azonali határidőt szabott [egy év patthelyzet után], holott ő azt kérte, hogy „most ne foglalkozzunk ezzel.” Majd ismét a felelősséget a testületre hárítva, hangsúlyozta, miszerint a széles körű egyetértésen alapuló kinevezések létrehozása helyett – amelyek szerinte az egész társadalom támogatását élvezik, a bírák mindenkit elutasítanak, akik nem osztják nézeteiket, így nem – „nem hagytak számunkra választási lehetőséget. Ez így nem folytatódhat tovább. Nekünk is vannak jogaink.”

A bírák kiválasztására vonatkozó bizottság összetételét is magában foglaló jogi forradalomra utalva, az első bejegyzés közzététele után Levin újabb nyilatkozatban megjegyezte azt is, hogy az összeütközés elkerülése érdekében „az általam a bíráknak javasolt tisztességes kompromisszumos javaslat továbbra is terítéken van.”

• Az ideiglenes megbízott elnök felé tett úgynevezett kompromisszumos megoldás szerint a Legfelsőbb Bíróság rangidős bírája, Jichák Amit lenne az elnök, Noam Szolberg bíró lenne a helyettese, míg Levin konzervatív bírónak nevezné ki dr. Bitont vagy dr. Baksit, szintén ő választaná ki a testület második női bíráját a megyei bíróságok bírái közül; miközben a bírák egy liberális jelöltet választanának – közös megegyezéssel öt bírót neveznének ki a Jeruzsálemi Kerületi Bíróságra, illetve a bírák biztosa Levin és Amit közös beleegyezésével lenne kinevezve.
• Amit elutasította a javaslatot, mondván – „a Legfelsőbb Bíróság ideiglenes elnöke nem fogadhatja el az igazságügyi miniszter által javasolt kompromisszumot, mert az összeférhetetlenségi helyzetbe hozná őt” – idézett a héber média egy belső forrást, hozzátéve, miszerint Amit bíró rávilágított, hogy amennyiben neki kellene a Legfelsőbb Bíróság bíráinak nevében jóváhagynia egy olyan „alkut,” amely tartalmazza saját elnökké választását is, problémás helyzetet idézne elő saját személyét illetően.

Levin, többek között azt állítja „rengeteg megkeresést kapott annak érdekében, hogy tegyen lépéseket az igazságügyi rendszer helyzetének megoldására, majd azt állítva, hogy az általa javasolt, és az ország érdekeit megkövetelő tisztességes kompromisszum elutasítás esetén, – „nem fogadhatjuk el azokat az egyoldalú végzéseket, amelyek a nép többségét eltiporják.”

Az ominózus második és harmadik olvasatra előkészített törvénynek a koalícióban a kormányzó Likud mellett, a radikális frakciók harsány támogatói, a jelenleg Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel hadilábon álló ultraortodoxok pártok azonban több alkalommal is világossá tették a miniszterelnök és Levin számára, miszerint addig nem hajlandók megszavazni a vitatott törvényeket, amíg a háredi sorkatonai szolgálat alóli mentességet biztosító törvény törvény nem kerül jóváhagyásra.

„Nem támogatunk semmilyen változtatást, amíg a sorkatonasági törvény nem megy át. Levin csak zajt csap és feltűnést kelt,” – áll a háredi vezetők szombat esti közleményében.

Emellett, a koalíciós pártok vezetői a főügyész kirúgásáról is tanácskozás hívtak össze. A megbeszélés előtt az igazságszolgáltatási rendszer Ynetnek nyilatkozó magas rangú tisztviselője azt mondta – „az izraeli politika három legerősebb emberének most közös érdeke fűződik a főügyész megfélemlítéséhez – a miniszterelnöknek a per miatt; Ben-Gvirnek, mert Baharav-Miara akadályozza politikai beavatkozását a rendőrség intézményében; és a Sász vezetője – Árje Derinek, a katonai szolgálattal kapcsolatos kérdés miatt.”

Az említett nemzetbiztonsági miniszter,  Ben-Gvir hasonló véleményen van, miszerint – „üdvözlöm a holnapi koalíciós vezetői ülés fontos témáját. Nem titok, hogy már hetek óta követem ezt a vitát, és hosszú ideje követeltem a főügyész elbocsátását. Most egy ritka lehetőség adódik, és remélem, hogy mindenki egyetért majd abban, hogy eljött az ideje menesztésének.”

Levin tegnap esti bejelentése az ellenzék körében sem aratott sikert. A jobboldali Jiszrael Beitenu frakció vezetője, Avigdor Lieberman szerint – „ahelyett, hogy az izraeli társadalom konszenzusát élvező ügyeket mozdítanák elő, ahelyett, hogy foglalkoznának a megélhetési költségek problémájával, ahelyett, hogy az északi és gázai határ menti területek újjáépítésével, a tartalékos katonák túlterheltségével vagy az egyenlő sorkatonai törvény előmozdításával foglalkoznának, a kormány a legmegosztóbb kérdéseket hozza napirendre háborús időszakban, egyetlen céllal: a koalíció fenntartásával, még akkor is, ha ezzel súlyosan sértik a nemzeti egységet és az állam biztonságát.”

Az ügyvédi kamara elnöke, Amit Becher ügyvéd tegnap esti közleményében élesen bírálta az igazságügyi minisztert, mondván – „hazudik a nyilvánosságnak. Soha nem törekedett a helyzet megnyugtatására, és nem keresett konszenzust. Egész idő alatt csak azt akarta, hogy hozzá lojális embereket nevezzenek ki a Legfelsőbb Bíróságra, és megakadályozza az elnök megválasztásának folyamatát,” hozzátéve ‘mit ér egy Legfelsőbb Bírósági elnök, ha nem lehet irányítani?’” Becher továbbá elutasította a fenyegetéseket, és kijelentette, hogy jogi és közösségi eszközökkel fognak harcolni a bírákat kinevező bizottság összetételének módosítására vonatkozó törvényhozás ellen.

Túszalku

Donald Trump megválasztott elnök sürgetése ellenére ugyan látszólag felgyorsultak a túszalku tárgyalások, és a médiában megjelenő különböző hírek szerint a Hamász hajlandó valamilyen szintű kompromisszumot kötni, a háború valamilyen formában történő lezárását illetően azonban Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya ezidáig nem hajlandó tárgyalni.

Ennek ellenére az izraeliek többsége támogatná a háború befejezését (és a csapatok kivonulását) az összes fogvatartott – élő és meggyilkolt túsz, szabadon engedéséért cserébe. A jelenleg tárgyalt megállapodás ugyan elvileg nem tartalmazza az összes túsz szabadon bocsátását egy állandó tűzszünetért cserébe, de a 12-es csatorna pénteken közzétett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 72%-a támogatna egy ilyen megállapodást, míg 15% ellenezné, a fennmaradó 13% pedig nem tudja. Netanjahu választóinak többsége (56%) elfogadná az alkut, míg 24% ellenzi, 20% nem tudja.

Tegnap este Karmei Gatban nagyjából ezren vettek részt a Nir Oz és Be’eri közösségek gyűlésén követelve a Hamász által elrabolt összes túsz visszatérését. A felszólalók között a második libanoni háborúban elesett Emanuel Moreno alezredes özvegye – és az egyetlen izraeli katona, akinek fényképét máig nem szabad közzétenni, valamint az október hetedikén elesett Itai Moreno őrmester nagynénje, Maja Ohana Moreno, aki azt mondta – „vannak az életben olyan kérdések, amelyekben teljes és abszolút egyetértés szükséges – az elraboltak ügye ilyen. Amennyiben hazahozataluk nem lesz az elsődleges prioritás, akkor elmulasztjuk a lehetőségeket, amelyek elénk tárulnak.”

A szombat kimenetele után ismét többezren tüntettek országszerte, a túszok kiszabadítását biztosító megállapodást követelve a kormánytól.

Einav Zangauker, akinek fiát Matant tartják fogva a terroristák tegnapi este a tel-avivi tüntetésen azt nyilatkozta, miszerint – „a tárgyaló felekkel folytatott beszélgetésekből tudom, hogy nem áll szándékában [Netanjahu] visszaadni Matant nekem. Hazudtál nekem – nem áll szándékodban véget vetni a háborúnak egy átfogó megállapodásért cserébe,” – majd hozzátette, hogy a miniszterelnöknek kötelessége lenne minden fogvatartottat kiszabadítani, „de csak néhányat tervez visszaküldeni, a többit pedig katonai nyomásra megöli.”

Zangauker továbbá arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy ragadja meg a lehetőséget, ne engedjen a kormány szélsőségesei zsarolásának, és terjesszen elő egy izraeli kezdeményezést a gázai háború befejezésére és egyfázisú átfogó megállapodás elérésére, – most, majd hangsúlyozta, – „nem fenyegetőzök, közlöm: nem fogok megbocsátani. Kísérteni fogok, ha Matánom zsákban jön vissza.”

Az október hetedikei mészárlások során elrabolt és Gázába hurcolt Jáir és Eitan Horn édesapja a közelgő Hanukára figyelmeztetett – „pár szó minden ellenzőhöz, aki azt mondja, hogy tilos aláírni a szóban forgó vázlatot, mert „megadási szerződés” – könnyű mondani, amikor a gyerekeid az asztal körül ülnek veled, az én gyerekeim már több mint 14 hónapja a gázai alagutakban sínylődnek. Számukra és számomra mindaz, ami nem hozza haza őket, az a megadás,” – majd  hozzátette – „hamarosan Hanuka, az  ünnep, ami a csodákról szól, azt akarom, hogy Izrael állam, amely több mint 14 hónapig elhagyta a polgárait, észhez térjen, és most hazahozza polgárait. Nem lesz fény és nem lesz győzelem, amíg nem  szabadulnak ki.” 

A tegnap esti demonstrációkon a rendőrség számos letartóztatást eszközölt, többek között Amir Haszkel dandártábornokot, a kormányellenes tüntetések egyik vezető személyiségét Jeruzsálemben vették őrizetbe, a héber média szerint akkor amikor egy busz felé indult, emellett szintén a fővárosban további négy személyt tartóztattak le.

The post Jogi reform, és a főügyész menesztése újratöltve – az ultraortodoxok megkérik az árát first appeared on Új Kelet Live.