ujkeletlive

Donald Trump immár hivatalosan is az Egyesült Államok 47. és egyben legidősebb elnökeként, és megerősítve visszatérését a Fehér Házba eskütétele utáni fél órás beszédében kijelentette, miszerint „Amerika aranykora most kezdődik,” ami egyúttal „Amerika hanyatlásának végét” jelenti.

Az elnök továbbá utalt kampánya során ellene elkövetett gyilkossági kísérletekre, mondván: „az életemet I-n mentette meg, hogy Amerikát újra naggyá tegye.”

Összességében, a Washington Post megjegyezte, hogy Trump beiktatási beszédét a „Manifest Destiny” kifejezésre alapozta, amelyet az Egyesült Államok terjeszkedésének koncepcionális igazolására használtak a 19. században, utalva az elnök korábban hangoztatott terveire, mint a Panama-csatorna feletti ellenőrzés átvétele, a Mexikói-öböl átnevezése Amerikai-öbölre, illetve Kanada beolvasztása az Egyesült Államok szövetségébe.

Emellett, az elnök hangsúlyozta az ország jobbá tételére irányuló egyedi képességeit, amelyet folyamatos küzdelmeként jellemzett a belső és külső ellenségekkel szemben. Trump, továbbá jelentős figyelmet összpontosít a négy évvel ezelőtti választások utáni Capitolium elleni [támogatói] támadásra, ismét azt állítva, hogy az előző választást, amelyen Joe Biden korábbi elnök nyert, elcsalták. A Politico elemzése szerint Trump úgy értelmezi újraválasztását, mint arra irányuló „felhatalmazást, hogy visszafordítson egy szörnyű árulást,” mondván, hogy vissza fogja állítani az amerikai nép „hitét, demokráciáját és valódi szabadságát.”

Elemzők, és belső megfigyelők szerint négy év múltán azonban korántsem ugyanaz a Donald Trump tért vissza a Fehér Házba, mint aki annak előtte volt. Következő négy évre vonatkozó terveit illetően elsősorban Amerika naggyá tétele az elsődleges célja, külpolitikáját illetően, és saját elmondása szerint a háború kezdeményezésével ellentétben, a béke megteremtését tartja szem előtt.

Ennek megfelelően hétfői, immár második beiktatási beszédében béketeremtőnek állította be magát, utalva az Izrael és a Hamász között vasárnap életbe lépett túszalku megállapodásra.

„A legbüszkébb örökségem a béketeremtő és egyesítő örökség lesz. Ez akarok lenni – béketeremtő és egyesítő. Örömmel mondhatom el, hogy tegnaptól, egy nappal hivatalba lépésem előtt, a közel-keleti túszok hazatértek családjaikhoz,” – közölte, miután letette esküjét a Capitoliumban, majd hozzátette – „a  mi hatalmunk megállít minden háborút, és az egység új szellemét hozza el egy olyan világba, amely dühös, erőszakos és teljesen kiszámíthatatlan volt.”

Egy dolog biztos, miszerint az elnök négy évvel korábbi támogatása Izrael felé nem változott, korábbi kampányainak megfelelően a zsidó állam soha nem látott támogatójaként megerősödve tér vissza a Fehér Házba, a végrehajtás mikéntje azonban változhat.

A korábbi meglehetősen közeli partneri viszonyt, az elmúlt négy évben hűvösre váltó Trumppal, Binjámin Netanjahu miniszterelnök már választási kampánya idején igyekezett visszafordítani a régi kerékvágásba.

Tegnapi eskütétele után, Netanjahu elsőként gratulált az új elnöknek washingtoni beiktatása alkalmából, készülve az akár néhány napon belül esedékes Fehér Házi látogatásra. A miniszterelnök mindenekelőtt háláját fejezte ki a túszok szabadon bocsátása érdekében nyújtott segítségéért, majd nem említve a kritikus második szakaszt, hangsúlyozta, hogy együtt kíván működni „a Hamász katonai képességeinek megsemmisítése és gázai uralmának megszüntetése érdekében.”

Továbbá, hangsúlyozta, miszerint – „biztos vagyok benne, hogy az Ön vezetése alatt szövetségünk legjobb napjai még csak most jönnek,” – majd megemlítette az előző ciklusa alatt elért eredményeket, miszerint kilépett az Iránnal kötött veszélyes nukleáris megállapodásból, elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, áthelyezte az amerikai nagykövetséget a fővárosba, és elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett. Emellett, kiemelte a Trump nevével fémjelzett történelmi Ábrahám-egyezményt, melynek köszönhetően Izrael békét kötött négy arab országgal.

Az izraeli kormány várakozásainak megfelelően Trump – Biden számos végrehajtási rendeletét visszavonva, már beiktatása után törölte a Júdea és Szamáriai palesztinok elleni erőszakos támadásokban részt vevő izraeli telepesek szankcionálását is. Az Axiosnak nyilatkozó Mike Herzog leköszönő amerikai nagykövet megerősítette, elnökségének első napjaiban Trump várhatóan feloldja a nehéz [egytonnás] bombák izraeli szállításának befagyasztására vonatkozó Biden-rendeletet is. Herzog elmondása szerint az említett fegyverek befagyasztásának feloldását, illetve az elnök által tervezett egyéb lépéseket Trump csapata a túszmegállapodás, és a gázai tűzszünet megkötése érdekében cserébe ajánlotta fel.

Az említett túszalku első fázisa után következő, az izraeli kormány radikális frakciói által vitatott, és a háború befejezésére irányuló további szakaszok további rendezésére vonatkozóan az új elnök nem nyilatkozott egyértelműen, bár azt kijelentette, hogy nem áll szándékában újabb háborúba bonyolódni.

Beiktatása után az Ovális Irodában újságírói kérdésre azt felelte, hogy nem bízik abban, miszerint a gázai tűzszüneti és túszszabadítási megállapodás mindhárom fázisban betartható lesz.

„Ez nem a mi háborúnk. Ez az ő háborújuk. Nem vagyok benne biztos. De úgy gondolom, hogy nagyon meggyengültek a másik oldalon,” – mondta, hozzátéve azt is, hogy Gáza „olyan, mint egy hatalmas bontási helyszín,” amit a háborút követően „másképp kell majd újjáépíteni.”

Trump, továbbá megjegyezte, hogy az övezet „fenomenális helyen van a Földközi-tenger mentén, a legjobb időjárással. Gyönyörű dolgokat lehetne ott csinálni, fantasztikus dolgokat,” – és nem zárta ki segítségét Gáza újjáépítésében sem.

Végezetül kizárta a Hamászt, mint a háború utáni Gáza kormányzásában résztvevő felet, megjegyezve, hogy a terrorszervezet az irányítása alatt álló övezetet „nem igazán jól irányította, ráadásul „a legtöbbjük halott,” majd megismételte korábbi meggyőződését, miszerint az október 7-i támadás nem történt volna meg elnöksége alatt, mert Irán maximális nyomást gyakorló szankciórendszere tönkrement.

„Most gazdagok, de más módon meggyengültek,” – közölte, kiemelve az izraeli hadsereg egyik műveletét, amely kiiktatta Teherán légvédelmét, és egy másikat, melynek során a Hezbollah libanoni ügynökeinek kommunikációs eszközeit tömegesen felrobbantották.

Másrészről, a szaúdi normalizációval kapcsolatos kérdésre Trump szintén az Ovális Irodában azt válaszolta, hogy „hamarosan.”

Az október hetedikei mészárlások előtt a Trump számára első számú prioritást élvező, majd a Biden kormány által közvetített szaúdi normalizációs tárgyalások révén a felek nagyon közel álltak a megegyezéshez, de a Hamász támadása és a nyomában kitört háború értelemszerűen megakasztották a végső lezárást.

Trumphoz közeli tanácsadók nyilatkozatai szerint az elnök számára kiemelt fontosságú az előző ciklusa alatt elmaradt béke Nobel-díj megszerzése, amelyhez az út nyilvánvalóan a gázai háború befejezésén, és az izraeli-szaúdi normalizáció megatervének előmozdításán vezet. Ily módon már Trump kormányváltási, átmeneti időszakában Lindsey Graham republikánus szenátor közel-keleti útján a tárgyalások újraélesztését szorgalmazta.

Netanjahu közeli washingtoni látogatásán elsősorban az iráni nukleáris fenyegetésre irányuló izraeli támadásra vonatkozóan szeretne zöld utat kapni, de nyilvánvalóan nem kerülheti ki a szaúdi normalizáció, és a gázai konfliktus kezelésére vonatkozó válaszokat sem.

Ami Gáza újjáépítésének kérdését illeti,  Trump nyíltan nem vetette el a hatáskörök átruházását a Palesztin Hatóságra, amit a jelenlegi kormány – különös tekintettel a még tag Becalel Szmotrich pénzügyminiszter és pártja [Vallásos Cionizmus] számára elfogadhatatlan lenne, ahogyan a háború lezárása is. Az időközben a túszalku megszavazása miatt a koalícióból kilépő Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] döntésével ellentétben, Szmotrich azt az ígéretet kapta Netanjahutól, miszerint az alku első 42 napja után Izrael tovább folytatja a háborút, hivatkozva az állítólag Trumptól kapott garanciára, miszerint ha a második szakaszról és a további túszok élve történő szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások nem járnak sikerrel, az elnök támogatni fogja Izraelt a harcokban.

Az elnök hivatalosan eddig nem erősítette meg ilyen irányú szándékát. A héber médiában megjelenő különböző források szerint Trumpnak alapvetően nem érdeke, hogy Netanjahu visszatérjen a harchoz, és nagy nyomást fog gyakorolni a tárgyalások folytatására, ami érvényes Libanonra is, ugyanis Trump ellenzi az északi harcok újrakezdését.

The post Trump: a  mi hatalmunk megállít minden háborút first appeared on Új Kelet Live.