Nálamnál jobban senki nem unhatja ezt a sztorit. Fárasztó a hadakozás , a hazai igazságszolgáltatásban 10-12 éves húzódó perek, ügyek zajlanak. Közben kihalnak a szereplők, elhunynak a tettesek vagy a sértettek és egyszer csak megszabadulunk a nagy semmitől.
Mentségemre szóljon elég idősen agyabugyáltak meg, nehéz volt megélni és még nehezebb feldolgozni, hogy mindez megtörténhet békés időkben. Nagy szüleimet csak úgy a hitéért mind megölték , anyámat apámat lágerbe zárták, éheztették, megalázták őket és mégsem hallottam őket mindezen háborogni.
Igazából engem csak úgy merő szórakozásból támadtak meg azok akik akkoriban szöges gumibottal hajléktalanokat vertek véresre. Majd ezekről még fotókat is készítettek, ez lett a vesztük. Ha ez volt akkor akár még szerencsésnek is mondhatom magam. Vagy mégsem. Őszintén, ha az igazságszolgáltatás nem áll a pártjukra, ha nem védik be egymást az egyenruhások valamilyen rosszul értelmezett nemes összetartással talán már el is felejtem a megaláztatást.
Remélem a most megjelenő könyvemben kiírom magamból és elkönyvelem vannak korrupt rendőrök, befolyásolható ügyészek és az egzisztenciájukhoz alkalmazkodó bírók. Akik szörnyen felháborodnak ha velük vagy a családjukkal esik meg ilyen életük végéig kiható igazságtalan sérelem, jogtiprás. Jómagam egyiküknek sem kívánok hasonlókat.
„A részrehajló bíró kizárása
Az Alkotmánybíróság 17/2001. (VI. 1.) határozata részletesen foglalkozott a pártatlanság fogalmával. A határozat indokolása szerint „a bírónak nem csak pártatlannak kell lennie, hanem pártatlannak is kell látszania”.
Szinonimája – nemcsak becsületesnek, hanem annak is kell látszania …
Jelenleg hatályos polgári és büntetőeljárási törvényeink abszolút és relatív kizárási okokat szabályoznak, mindkettő esetében relatív kizárási ok az, ha valakitől az ügy tárgyilagos/elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Ez nagyon tág, általános megfogalmazás, mely sokféle körülményt magában foglalhat.”
Tőzsér Ildikó dr. bírónő kizárta magát az ügyemből, elismerve a velem szembeni törvénytelenségeket. Kérdé, ezek után ki szolgáltat ilyenkor teljes jogorvoslatot?
Ha majd elolvassák kérem osszák meg, hiszek a nyilvánosság erejében.
Nem először, több alkalommal nemcsak mint gyanúsított, terheltként is az ügyvédemhez hasonlóan jeleztük tapasztaltuk meg, hogy az igazságszolgáltatás során komoly diszkriminációban volt részem.
Már a rendőrségi nyomozás során is, ahol hiába jeleztem magának közvetlenül a kapitányság vezetőjének, hogy a vizsgáló Búzásné Faragó Edit hivatali hatalmával visszaélve félrevezeti a nyomozást, aktívan részt vállalt a hamis tanúk felbujtásában és ezt a nyomozati cselekmény naplójában is rögzíti.
Amikor három napon keresztül eredménytelen a tanú kutatás, közvetlenül a sértettet, magát az 
önkormányzati rendészet vezetőjét kéri fel, hogy küldjön tanúkat. Közben az általa fellelt de a mellettem szólókat tudatosan kizárja a további meghallgatásokból. Ebben a feljegyzésében szerepel, hogy a rendészetnél önként jelentkező tanúkat az általuk megjelentett egyoldalú tudósítások inspirálták. Tehát ezekben az egyoldalú hamis cikkekből szerezték az ihletet.
önkormányzati rendészet vezetőjét kéri fel, hogy küldjön tanúkat. Közben az általa fellelt de a mellettem szólókat tudatosan kizárja a további meghallgatásokból. Ebben a feljegyzésében szerepel, hogy a rendészetnél önként jelentkező tanúkat az általuk megjelentett egyoldalú tudósítások inspirálták. Tehát ezekben az egyoldalú hamis cikkekből szerezték az ihletet.Különös, hogy a későbbiekben a tárgyalás során ezt az állítást mindkét névtelen tanú letagadja. Kijelentik semmit nem olvastak, csak a látottak alapján nyilatkoznak, személyes élményeiket mesélik.
Mindannyian tudjuk, hogy időközben a rendészet által delegált névtelen, számozott tanúk felsültek sajnos csak a törvényszéken.
Az egyes számú Soltész Edina vallomása egy hazug vízió. Önmaga mondja tollba a bíróság előtt, hogy munkába menet egy világos, hosszú klasszikus Colombo ballonban lévő férfit – engem látott ebben az öltözékben – pillantott meg, aki a farmerja hátsó zsebéből, a kabátját félrehajtva pisztolyt rántott és lelövéssel fenyegette a két rendészt.
Ugyanezt Tóth Tamás a rendőrségi videón úgy meséli – karjaimat lefogta és akkor fogtam rá pisztolyt, amelyet azonnal visszatettem a zsebembe. Ez így ebben a formában egy cirkuszi mutatvány, lenne.
Figyelem, maga Tóth Tamás rendész a bíróságon kijelenti, semmilyen lelövéses fenyegetést nem hallott. Erre Tőzsér Ildikó rendre utasította a sértettet, aki egyben tanúként is szerepelt, hogy csak azt mondhatja amit a rendőrségen. Az illető erre kifakadt, mondván kéri mondják meg mit nem szabad mondania!
Erre mondotta dr. Kálmán Árpád a kamara titkára az ügyvédem – Őt ez a tárgyalási stílus az ötvenes évekre emlékeztette.
A nyomozó és a bírónő előtt ott volt a rabosított képem, amelyen rövid barna dzsekiben feszítek.
Micsoda elfogultság és rosszindulatú részrehajló rosszindulat vezérelhette azokat akik nem voltak képesek ezeket a tényeket kielemezni értékelni és szemet hunyni a valóságról.
„a bírónak nem csak pártatlannak kell lennie, hanem pártatlannak is kell látszania”. Azt hiszem már ezeknek az állításoknál felhívhatom az Alkotmánybíróság figyelmét a súlyos bírói mulasztásokra.
Amit tudni kell, Tőzsér Ildikó amúgy ejtőernyőzött az ügyembe, menet közben a tárgyalás utolsó szakaszában szignálták rá. Anélkül, hogy az ügyvédemet vagy engem bárki is hivatalosan értesített volna a változtatásról.
Később amikor ezt kifogásoltam, az volt a magyarázat – mikor mi – hogy ezt már az év elején kihirdették majd később már az első bírónő terhelésének a könnyítésével indokolták. Máig sem tudni, hogy ki kérte és miért, hiszen ma már tudom, hogy ehhez hasonló kedvezményt senki másnak nem adtak és ilyen indokkal egyetlen bíróváltás sem történt messze környéken. Országosan sem.
Mondják ráérős vagyok.
Csak azért mert az összes tárgyalási jegyzőkönyvet átnyálaztam és kijegyzeteltem azokat a részleteket, amelyek feketén fehéren bizonyítják Tőzsér Ildikó részrehajlását. A szóban elhangzott részeket kihagynám, maradok az írásban történteknél. Az összeset nem sorolom fel.
Könnyedén átsiklott Soltész Ildikó számozott tanú hamis állításain. Eszébe nem jutott megkérdezni, hogy ha aznap szabadnapja volt miért mondja munkába menet látta az eseményeket.
Átsiklott azon is , hogy a hazudós hölgy másnap a trafikjába besétáló ismerős rendész barátaitól kérdezi, mi történt a posta előtt. Ha ott volt miért kérdez ilyet. Majd elárulja, nem akart tanúskodni, de a rendészet vezetője rábeszélte. Miért volt ez neki fontos?
Elhallgatja, hogy nem egyedül ment arrafelé. Pedig, ha így van akkor a társát is bevonhatta volna az ügybe.
Ennek következményeként , jómagam csak az ítélet kihirdetése után tudhattam meg ki ő és mit csinál.
Kiderült, egy régi jó ismerősöm élettársa aki, első szóra beismerte együtt jártak arra, s valójában mire odaértek már a földön feküdtem és a hátamon térdelt a két egyenruhás. A vallomását hangfelvétellel csatoltam a felbujtott hamis tanúk feljelentéséhez és az ügyészségnek köszönhetően, Kisvárkonyi Csaba angol tanár úr ugyanezt a véleményét erősítette meg a rendőrségen. Nem hazudtolt meg, csak annyit reagált, hogy ezt a meccset játsszam le a párjával. Ő az aki a mentőkörülményt öt éven át elhallgatta miközben ez idő során sokszor találkoztunk és beszélgettünk . Feltételeztem, hogy a becsületükre kényes rendőrök ezek után elrendelik a szembesítést.
Ez máig sem történt meg.
Mindössze annyi történt, hogy az ügyvédemmel tavaly szeptember utolsó munkanapján meghallgatott egy százados aki azt ígérte folytatják a nyomozást szembesítéssel. Majd másnap kiderült, már nem ott dolgozik és neki ehhez semmi köze. Ez már egy olyan paranormális jelenség, amelyen a valaha rendőrként szolgáló ügyvédem is rácsodálkozott.
Ha valaki kíváncsi miért is nem, elmondom: van egy alezredes úr aki szerint a felbujtott hamis tanúk csupán az igazságszolgáltatás rendjét sértették meg, ám mivel ennek nem vagyok a sértettje így nem is tehetek feljelentést. Logikus, vagy mégsem?
Így aztán Petróczy Attila a másik rendészet által küldött felbujtott tanú máig is élvezi a szabadságát.
Nem gyanúsították meg, noha a törvényszéken szabályosan kizárták az ügyemből.
Ott már érzékelték, valami nem stimmelhet, ha ő a novemberi szürkeségben a kezemben egy kést láthatott megvillanni, ráadásul az időérzéke is megcsalta. Ő volt akinek a kedvéért kétszer is egy nyilvános , súlyosan megalázó helyszíni bizonyítási kísérletre kényszerítettek egy fekete műanyag játékpisztollyal a rendőrök gyűrűjében.
Már az elsőnél kiderült, hogy semmit nem láthatott, de valaki úgy gondolta addig játszatják velem ezt a mókát míg majd csak bebizonyosodik a sportember hazugsága.
Egyébként ez a tanú volt, aki a gyermek-meghallgató szobában kényszerült a szembesítésre mert már az első perben kiderült a rendőrnő nem azt írja le amit mondott. Ezért később az ügyvédemmel kiküldtek innen és a rendőrnő Petróczyval bezárkózva korrigálta a feltűnő tévedéseket.
Tőzsér Ildikó javára írandó, hogy a szembesítésről elsikkasztott 45 perces videót írásban hiányolta, kérte a rendőrséget , küldjék meg. Végül ez soha nem került elő. Mint ahogyan az összes videó megtekintéséről is lemondtak a bíróságon. Bár minden tárgyalásra megrendelték a projektort ám végül egyszer sem moziztunk. Pedig izgalmas lett volna hiszen magam mentettem meg a teljes eseményről szóló felvételt, amelyet a szemközti mélygarázs külső kamerája tökéletesen rögzített. Ezen még azt is kikockáztam, amelyen Soltész Edina és a párja békésen beballag a képbe jóval a történtek után.
Tehát fontos tudnivaló, hogy a rendészet által felbujtott tanuk mind megbuktak, de a hajuk szála sem görbült. Valaki nagyon védelmezi őket. Megértem, hiszen ha kiderül az igazság azt is megtudhatjuk ki, mivel motiválta őket ilyen aljasságra.
Majd jöjjön a két aduász.
Szabó Krisztián, az elsődleges hős aki 23 évesen, engem hetven esztendősen – vallomása szerint – lefogta a felkarjaimat majd a földre vitt és a kezeimet hátra bilincselte most levelében tett őszinte vallomást. Elárulja – törleszti az adósságát – hogy csak hárman tudjuk mi történt a posta előtt akkoriban. Hozzáteszi a hamis tanúkat nem ő bujtotta fel, megnevezi ki volt , s mentegetőzik ő csak az elérhetőségüket vitte be a rendőrségre. Megjegyzem hasonló bűncselekmények okán a rendőrségen meggyanúsították, de mint írja már új életet kezdett.
Tőzsér Ildikónak akkoriban a tárgyaláskor beszámoltam, hogy a támadóim ellen már rendőrségi eljárás zajlik.
A válasza írásban – hogy csak be akarom sározni a két rendészt. Nem hitt nekem és a bemutatott rendőrségi levélnek, amelyben erről nekem beszámoltak.
Mint ahogyan az általam megjelölt tanúkat sem fogadta el. Azt a főügyészt sem volt hajlandó meghallgatni , aki az újságból felismerte a támadóimat, mivel az előtte való napokban őt is hasonlóan inzultálta ez a két rendész. Az van az indoklásban, a rendésznek is lehet rossz napja, ezért nem érdekli az általam megjelölt tanúk vallomása.
Lassan hatodik esztendeje kulminál ez az ügy, mindenki teszi a dolgát, mindenki hárít, időnként átküldi az ügyészség a beadványaimat perújítás megengedhetőségének az eldöntésére. Közben egy másik levélben azonnal megakasztják, a bíróság meg lehetősége szerint a jelenlétem nélkül zárt tanácsülésen szériában elutasítja az engedélykérelmemet.
Noha egyszerű lenne az igazság kiderítése. Csak annyit kellene megkérdezni Tóth Tamástól és Szabó Krisztiántól , miért vallották azt, hogy készségesen, teljes együttműködéssel első kérésre átadtam minden okmányt. Ha ez igaz akkor ezek után miért kértek rendőrségi segítséget egy személy igazoltatásához miután minden igazolványom a kezükben volt jómagam meg sokkos állapotban bilincsben feküdtem a novemberi járdaszélén. Mindezt a bevetési csoport hangfelvétele és az írásos feljegyzés szó szerint rögzítette.
Akik szeretik a krimit segítsenek! Olvassák el figyelmesen – kérdezzenek mint a rendőrök akik ezt elmulasztották csak az egyenruhások bevédésére fókuszálnak máig is – 20 2192391 – és szívesen elmagyarázom a hiányzó részleteket. Az első kérdés nyilván az , hogy a nyomozó ennyire benézte vagy eleve erre szólt a prekoncepciója. Nem volt e gyanús számukra , hogy a támadóim már hasonló ügyekben lebuktak. Vajon mi lehet az oka, ki állhat a háttérben, hogy ilyen elánnal, számomra teljes közömbösséggel hagyják az ügy felderítését , elhanyagolják az igazság megismerését. Ha ilyesmi mifelénk simán megeshet senki ne érezze magát biztonságban!
