ujkeletlive

Az északi kitelepítettek dilemmája – menni vagy maradni

A múlt évvégi libanoni tűzszünet létrejötte után a kormány kivárt a több tízezer evakuált északi lakosság visszatérésének bejelentésével, arra hivatkozva, hogy a harcok szüneteltetése önmagában nem záloga a libanoni határmenti közösségek biztonságának. Az inkább politikai, mint biztonsági időhúzás színfalai mögött az érintettek jó esetben várható lakhatási és különböző kiegészítő támogatásai a rövid időn belüli visszatérést ösztönzik, ahogyan a költségvetés számai szintén az eddig folyósított állami kiadások hirtelen visszafogását tartalmazza.

A várható történések sodrásában, egyelőre leginkább káosz és bizonytalanság érezhető a többnyire még mindig a tel-avivi szállodákban lakó északiak körében, az érintettek abban az egyben azonban biztosak, hogy a legutolsó támogatást jelentő percekig nem fogják elhagyni az időközben nagyon kellemes életet biztosító fehér várost. Kivéve azok, akik nagyon vissza akartak térni, már a tűzszünet bejelentése után csomagoltak, nem törődve azzal sem, hogy a közel másfél éve súlyos bombázások sújtotta környéken saját, illetve bérelt lakásaikat jócskán belepte a por, és a döglött csótányok teteme, nem beszélve a becsapódott rakétatörmelékek okozta károkról.

Az északi önkormányzatok ugyan bejelentették az oktatás márciusi újraindítását, és miközben a jeruzsálemi politika hangjai arra utalnak, hogy a hónap végétől akadozva és csökkentett mértékben utalják a szállodáknak a lakhatási díjakat, jelenleg a végső bejelentésre vár lakó és szállásadó egyaránt. Többnyire arra lehet számítani, hogy a gyerekes családok nagy valószínűséggel megvárják az iskolai év végét, miközben a nyugdíjasok, és azok közül, akik valamilyen munkát találtak többen még tovább is maradnának, emellett a várandós kismamák közül is vannak, aki inkább Tel Avivban hoznák világra gyermeküket. 

A kormány döntését illetően biztosat egyelőre nem tudni, legfeljebb azt, hogy aki maradni akar az ideig-óráig még csepegtetett támogatás mellett jócskán lesz szüksége saját tőkére, és munkahelyre a maradáshoz.

Az állami támogatás – amellett, hogy  értelemszerűen véges, változásai nehezen követhetőek, ezért a különböző költségvetési megszorításokról az érintettek többnyire csak utólag szereznek tudomást. Így történt, hogy a hónap elején többen meglepő értesítést kaptak a Nemzeti Biztosítótól [Bituach Leumi], miszerint többé nem jogosultak elhelyezési támogatásra, mivel a háború kitörése után frissítették a címüket.

Több ezer északi kitelepített, köztük több mint 200 napot fronton teljesítő tartalékosok, a háborúban megsérült katonák és diákok, meglepődve tapasztalták, hogy többé nem jogosultak elhelyezési támogatásra, egy 2024 végén hozott kormányhatározatra hivatkozva, holott ezidáig ilyen kizáró ok szóba sem került. Ezt követően, felháborodott károsultak tömegei fordultak a médiához, illetve jogi lépéseket helyeztek kilátásba, mondván, hogy 2023. október 7. óta mindannyian kitelepítettként voltak nyilvántartva, és az állam lehetővé tette számukra, hogy visszamenőleg megváltoztassák címüket, de megfelelő igazolással hozzájutottak a napi 200 sékel felnőtteknek, illetve 100 sékel gyerekeknek járó támogatáshoz, ami a háború miatt gazdaságilag sújtott lakosok számára kulcsfontosságú megélhetést biztosított.

A médiában dagadó, és végül a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petíciókat követően a Pénzügyminisztérium néhány órán belül bejelentette, hogy a támogatást visszamenőleg átutalják, a januártól érvényes kizárás kritériumának semlegesítésére, pedig módosítást terjeszt elő, amire természetesen szükségtelen lenne, ha a kormány nem próbálkozott volna a támogatások ilyenfajta megvágásával.

Emellett, márciustól az északi kitelepítettek visszaköltözését a jeruzsálemi politikai vezetés azáltal próbálja előmozdítani, hogy fokozatosan szünteti meg a lakhatási támogatást. Az elvileg jövő hónaptól életbe lépő új helyzetre azonban eddig csak vázlat szintjén hivatkoznak, megfelelő kormány döntés hiányában a Nemzeti Biztosító a legjobb esetben is májustól kezdődően ígéri a kifizetéseket, és azt sem biztosan.

A Becalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette tárca által szorgalmazott támogatási rendszer február végi lezárását végül a Munkaügyi és Jóléti Bizottság megakadályozta, és meghosszabbította a kifizetéseket, de nem tudni meddig, ugyanis a július történő támogatások kitolását a Pénzügyminisztérium forráshiányra hivatkozva, elutasította.

Ily módon, a Munkaügyi és Jóléti Bizottság múlt héten jóváhagyta annak a megállapodásnak a május végéig történő meghosszabbítását, amely munkanélküli-segély helyetti támogatásokat biztosít azoknak az evakuáltaknak, akik a háború miatt vesztették el állásukat.

A megállapodás értelmében azok az evakuáltak, akik már kimerítették a munkanélküli-segélyre való jogosultságukat, valamint a 67 év feletti evakuáltak, akik a kitelepítés előtt dolgoztak, továbbra is a munkanélküli-segély összegével megegyező támogatást kapnak az átmeneti időszak végéig, ami a kitelepítés lezárását és a lakóhelyükre való visszatérést követően kezdődik.

Az átmeneti időszak hossza a visszatérés jellegétől függ, amennyiben a kormány teljes körű visszatelepülésről dönt, a jogosultak további 30 napig kapják a támogatást a visszatérés után. Amennyiben fokozatos visszatérésről határoznak, a jogosultságot további 90 nappal meghosszabbítják.

Ezenkívül a bizottság úgy döntött, hogy meghosszabbítja a munkahelyükre visszatérők ösztönző támogatásait, illetve amennyiben máshol dolgoznak az eredeti – február végi határidő helyett, május végéig kapnak támogatást.

A támogatás mértéke, azok számára, akik visszatértek a háború előtt betöltött munkahelyükre – havi 3000 sékel. A jogosultság feltétele, hogy a munkavállaló bruttó havi bére ne haladja meg a 37000 sékelt, és havonta legalább 11 munkanapon jelenjen meg a munkahelyén.

A lényeget tekintve, március elsején kezdődő északi lakosok visszatérését finanszírozó vázlatát a Pénzügyminisztérium a közelmúltban ismertette, hangsúlyozván, hogy a támogatás kétgyermekes családonként legfeljebb 76200 sékel lehet, az alábbiak szerint:

  • felnőttenként körülbelül 15360, és gyermekenként 7680 sékel összegű visszatérési támogatást, valamint felnőttenként 10000, és gyermekenként 5000 sékel összegű további támogatást biztosít a kormány elhagyás és elhanyagolás jogcímén az otthonokban okozott károk megtérítésére – összesen 3,4 milliárd sékel értékben.

A déli és északi államigazgatásért felelős pénzügyi tárca minisztere – Ze’ev Elkin elmondása szerint a támogatásokat egyrészt költségvetési forrásokból finanszírozzák, más részüket – mintegy 15 milliárd sékelben az északi újjáépítési terv biztosítaná, ami jelenleg megfogalmazás alatt áll.

Az Elkin által ismertetett vázlat megvalósítása az északi biztonsági nyugalom fenntartásától függ az elkövetkező hetekben, összehangban a biztonsági intézmény ajánlásaival. A támogatást a Nemzeti Biztosítón keresztül folyósítják, de csak azt követően, hogy a kormány jóváhagyta. A Biztosító közleményben hangsúlyozta, hogy nem áll módjukban átutalni az említett összegeket mindaddig, amíg a jóváhagyáshoz szükséges számos törvény nem kerül megszavazásra, ami hónapokra kitolja a kifizetéseket.

Továbbá, az Elkin-féle vázlat kiemeli, miszerint a szállodában lakó evakuáltak számára csökkenő alapon folyósítják a visszatérési támogatást, ezáltal ösztönözve a családokat az otthonaikba való visszatérésre, az alábbiak szerint

  • aki március 7.-ig elhagyja a szállodát jogosult a teljes támogatási összegre  – felnőtt esetén 15360 sékel, 18 éven aluli gyermek esetén 7680 sékel.
  • aki április elejéig hagyja el a szállodát felnőttenként 7680 sékelt, és gyermekenként 840 sékelt kap
  • aki a szállodát április és május között hagyja el felnőttenként 3840, gyermekenként 1920 sékelt kap, míg június – július között kiköltözők felnőttenként 1920, gyerekenként 960 sékelre lesznek jogosultak.

Elkin szerint az északi lakosok evakuálási időszakának február végéig történő meghosszabbítása mellett, az állam mintegy 200 millió sékelt különített el az északi önkormányzatok számára, hogy felkészítse a településeket lakóik befogadására, beleértve az alapvető közinfrastruktúra rehabilitációját és a középületek felújítását, és további 170 millió sékel egy biztonsági háló finanszírozására irányul, amely lehetővé teszi az oktatási intézmények megnyitását kisebb osztályok működtetése mellett.

Összegezve, a kitelepítettek nagy része márciustól valószínűleg elhagyja a szállodákat, de visszatérni északra egyhamar sokkal kevesebben fognak, addig biztosan nem, amíg az elmúlt hónapok megtakarításai és várható utolsó támogatások még biztosítják a megszokott tel-avivi életet.

The post Káosz és bizonytalanság – az északi kitelepítettek dilemmája first appeared on Új Kelet Live.