ujkeletlive

Úgy tűnik a túsz és tűzszüneti megállapodás első szakasza, a felek közötti fenyegetések és többszöri huzavona ellenére szombaton a kitűzött célok teljesítésével zárul.

A legutóbbi úgynevezett fogolyválság múlt hétvégén kezdődött, kérdésessé téve a megállapodás szerinti A fázis utolsó izraeli követelését – négy meggyilkolt túsz holttestének csütörtöki átadását, azt követően, hogy a jeruzsálemi vezetés hat életben lévő fogvatartott szabadon engedése után szombaton felfüggesztette 620 terrorista kiengedését a börtönből „mindaddig, amíg nem biztosított a következő túszok szabadon engedése, és nem lesznek megalázó ceremóniák.”

Az említett első szakasz végéhez közeledve az úgynevezett válságnak inkább a füstje volt nagy, mintsem a lángja. A felek nem érdekeltek a megállapodás első szakaszának utolsó órában történő felrúgásában, így a létrejött kompromisszum, nem más, mint a túszalku menetrendszerinti teljesítése – azaz a négy meggyilkolt túsz holttestének – az Izrael által leszögezett propaganda ceremónia nélkül történő átadása, párhuzamosan a korábban felfüggesztett, 620 börtönben fogvatartott terrorista szabadon engedésével. 

A megegyezésről szóló híreket először a Hamászhoz köthető katari Al-dzsazíra csatorna jelentette be, nem sokkal később a héber médiában izraeli források is megerősítették, miszerint a terrorszervezet négy elhunyt túsz – Iccik Elgarat, Ohad Jahalomi, Slomo Manszúr és Tsachi Idan koporsóját a következő 24 órában ceremónia nélkül átadja Egyiptomnak. Kairó fogja felügyelni a végrehajtást, így a túszok földi maradványait Egyiptom a Vöröskereszten keresztül adja át Izraelnek, párhuzamosan Jeruzsálem szabadon engedi a palesztin foglyokat.

A holnap átadásra kerülő négy holttest közül, hivatalos megerősítés egyelőre Slomo Manszúr halálának esetében van.

Izrael gyászol

A háború 508. napján, a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet fogságában 83 éves korában meggyilkolt Oded Lifshitzet tegnap 14 órakor helyezték örök nyugalomra kibuca, Nir Oz temetőjében.

Szerdán ismét minden gyászba borul – a Hamász által brutálisan meggyilkolt Siri Bibasz és két kisfia – Ariel és Kfír temetésén. Az október hetedikén elhurcolt családot szétválasztották, az édesapát – Jardent külön tartották fogva. Közel ötszáz nap embertelen fogság után szabadulva szembesült a legszörnyűbb valósággal – feleségét és két kisgyermekét a terroristák szörnyű körülmények között meggyilkolták.

Az egész világot megrázó bizonyosságot követően a Bibasz család nevében Jarden nővére – Ofri Bibasz-Levi nyilatkozott, mondván október hetedikén az állam magára hagyta állampolgárait. Az egész ország támogatása mellett szeretteik temetése zárt körű lesz, a kormányt képviselők részvételének kizárásával.

A Hamász megalázó cirkuszi ceremóniái mellett, Ofri Bibasz tiltakozott Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalos eseményen való felszólalását illetően, amikor többször is leírta Siri és gyerekei meggyilkolásának körülményeit, annak ellenére, hogy a család erre nem adott engedélyt. Emellett, jogi eszközökhöz kívánnak folyamodni, mivel izraeli hírügynökségek, a közösségi média felhasználói, és diplomaták szintén durván megsértették a család kívánságát.

Ofri Bibas korábban azzal vádolta Netanjahut, hogy nem kért bocsánatot családja sorsáért, és bátyja nevében azt mondta, hogy nem bosszút várnak el a vezetőktől, de „a megbocsátásnak mindenekelőtt az összes túsz visszaküldésével kell megtörténnie.”

A harcunk még nem ért véget. Még mindig hatvanhárman vannak fogságban, ha nem engedik el őket azonnal, újabb életeket veszítünk el. Nem tudjuk eltemetni az elesetteket, csak akkor kezdődhet meg a gyógyulás, ha mindenkit szabadon engednek,” – tette hozzá.

A Bibasz család nyilatkozatához hasonlóan a túszalku első szakaszában kiszabadított fogvatartottak a kormányt, és legfőképpen a döntéshozó miniszterelnököt az összes elhurcolt – élő és meggyilkolt, kiszabadítására szólította fel.

Tények – eddig 25 túsz tért vissza élve a túszalku A fázisának különböző szakaszaiban, a fennmaradó 59 fogvatartott, közöttük legalább 24 még életben lévő sorsa bizonytalan, annak ellenére, hogy a családok a közelmúltban szinte mindenkiről életjelet kaptak. A legfájdalmasabb a múlt szombati felvétel, amelyen Guy Gilboa-Dallal, és Avitar David héber szavai tisztán kivehetőek, amint az egyik autóból szemlélik honfitársaikat a pódiumon mielőtt a Vöröskeresztnek átadják őket.

Az említetteken kívül, a Hamász fogságában van a néhai főhadnagy Hadar Goldin főhadnagy holtteste, aki az erős szikla hadművelet során esett el, valamint három külföldi állampolgár, ez utóbbi esetében Izrael nem vállal felelősséget kiszabadításukra.

A megállapodás első szakaszának teljesítését követően azonban a folytatás meglehetősen bizonytalan.

A héber médiának megszellőztetve, de nem hivatalosan, Izrael három forgatókönyvet vázolt:

  • az első lehetőség – a második szakaszról szóló tárgyalás egyetlen végkifejlete: az összes túsz szabadon engedése; a Hamász lefegyverzése és az övezet demilitarizálása, valamint a Hamász és az Iszlám Dzsihád vezetőinek száműzése [bejrúti ’82-es modell]. Amennyiben a Hamász elfogadja ezen feltételeket, a háború befejezése lehetséges, amennyiben elutasítja, Izrael minden eddiginél erőteljesebb katonai nyomást fog gyakorolni, és beveti az Egyesült Államoktól legutóbb kapott nehéz bombákat is.
  • másik lehetőségként, amennyiben a Hamász elutasítja a kormány követeléseit a második szakaszra vonatkozóan, és számítva az amerikai támogatásra, Izrael az első szakasz folytatását fogja javasolni, és a túszok kiszabadítása után fogja újraindítani a harcokat.

A felsorolt verziókat illetően a Fehér Ház ezidáig nem nyilatkozott, Donald Trump közel-keleti megbízottja Steve Witkoff állítólagos szerdai érkezése a régióba viszont törlésre/halasztásra került.

Különböző média nyilatkozatok szerint az amerikaiak hangsúlyozták, hogy a látogatást eleve nem rögzítették hivatalosan – annak ellenére, hogy maga Witkoff állította két nappal ezelőtt, hogy a héten a térségbe érkezik – várhatóan szerdán, amit úgy értelmeztek, hogy Izraelbe is ellátogat, bár ezt szószerint valóban nem mondta.

Hét elején Witkoff úgy értékelte, miszerint – „a megállapodás második szakasza előre fog haladni. Szükségünk van az első szakasz kibővítésére. Reméljük, hogy elegendő időnk lesz a második szakasz elindítására, befejezésére, további túszok hazahozatalára, és a tárgyalások folytatására,” – miközben Washington egyetért Izraellel arra vonatkozóan, hogy a Hamász terrorszervezet semmilyen körülmények között nem vehet részt az övezet vezetésében a háború befejezését követően.

Az alku folytatását illetően, Izrael nem küldött sem Dohába, sem Kairóba mandátummal rendelkező delegációt, helyette az eddigi tárgyalásokat vezető David Barnea kémfőnököt leváltva, Netanjahu Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős minisztert küldte Miamiba, ahol többször is találkozott Witkoffal.

A miniszterelnök a tárgyalások visszafogására törekszik, főleg annak hátterében, hogy az aláírt megállapodás szerint a tűzszünet 50. napján Izraelnek be kell fejeznie a visszavonulást a Philadelphi-folyosóról, ahonnan az elmúlt hetekben részben már eleve visszalépett. Összességében – Netanjahu a megállapodás első szakaszának meghosszabbítására, vagy méginkább az egész alku összeomlására számít, ellenkező esetben Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] a kormány feloszlatását helyezte kilátásba.

Másrészről, Trump elkötelezett az összes túsz kiszabadítása, illetve tágabb értelemben a szaúdi normalizáció elérése mellett, ami a gázai háború befejezése nélkül eleve nem kerülhet terítékre Rijádban.

Mindezen körülményeket figyelembe véve, Witkoff [AJCGlobal] egy  washingtoni rendezvényen elhangzott legutóbbi nyilatkozata szerint – egy izraeli küldöttség az elkövetkező napokban Dohába vagy Kairóba utazik, hogy a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodással kapcsolatos következő lépésekről tárgyaljon.

„Ha minden jól megy, vasárnap talán a térségbe utazom,” – közölte Witkoff az Axios riportere, Barak Ravid szerint.

The post Túszalku – a Hamász átadja a négy meggyilkolt túsz maradványait, cserében Izrael elengedi a foglyokat first appeared on Új Kelet Live.