ujkeletlive
Herzog javaslatát a miniszterelnök elutasította
Binjámin Netanjahu miniszterelnök elutasította Jichák Herzog elnök állami vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kompromisszumos ajánlatát. Herzog a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit bíróval együtt támogatott javaslata szerint, a Szimchát Tóra-i mészárlások körülményeinek tisztázására Amit bíró, helyettesével, Noam Szolberg bíróval konzultálva nevezné ki az állami bizottság tagjait, amihez azonban a kormány beleegyezése szükséges.
A köztudottan konzervatív elveket képviselő Szolberg közreműködése eloszlatná a koalíció állítólagos kételyeit, miszerint az Amit bíró által kinevezett bizottság elfogult lenne a miniszterelnökkel és kormányával szemben, következésképpen pártatlan döntésekre jutna az október hetedikei Hamász támadások felelőseit illetően.
Többek között az október hetedikei mészárlások áldozatai követeléseire hivatkozva az elnök személyesen kereste fel a Legfelsőbb Bíróság elnökét, arra kérve, hogy vegye figyelembe mindazoknak az aggályait is, akik bizalmatlanok az igazságszolgáltatással szemben, arra utalva, hogy Netanjahu állítása szerint „a lakosság fele” nem támogatna egy olyan bizottságot, amelynek tagjait a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki.
Amit bíró elfogadta Herzog érvelését, és kijelentette, hogy kész konzultálni Szolberg bíróval, ami azt jelentené, hogy a törvény biztosította joga ellenére az elnök nem egyedül döntené el a bizottság összetételét, de Netanjahu és politikai környezete elutasította a kompromisszumot, mondván – „a közvélemény egy valódi, politikai elfogultságtól mentes vizsgálóbizottságra jogosult. Ez nem az, amit javasoltak.”
Herzog javaslata válasz a kormány és a vizsgálatot követelők között kialakult feszültségre, és hasonló elutasítást eredményezett, mint az ellenzék által két héttel korábban kezdeményezett Állami vizsgálóbizottság felállítása az október 7-i kudarc ügyében plenáris vitaülésen elhangzott kérelmek.
Közel 500 nap gázai kínzás után hazatérő Jarden Bibasz azzal szembesült, hogy a szintén október hetedikén elhurcolt feleségét Sirit, és két kisfiát, Arielt és Kfírt a terroristák brutális körülmények között meggyilkolták. Családját elvesztő Jarden levélben fordult a miniszterelnökhöz, amely az említett Kneszet-meghallgatáson került felolvasásra, arra kérve, hogy állítson fel állami vizsgálóbizottságot, vállaljon felelősséget a 2023. október 7-i kudarcban való részvételéért, és látogasson el Nir Ozba, ahova Netanjahu a mészárlások óta eltelt több mint másfél év alatt egyszer sem volt hajlandó elmenni.
„Miniszterelnök úr, felszólítom Önt – egyesítse Izrael népét, adjon megnyugvást a lelkünknek, teljesítse a nép és a családok akaratát. Még ma jelentse be egy állami vizsgálóbizottság felállítását, amely megerősíti Izrael biztonságát, megakadályoz egy újabb katasztrófát, és választ ad nekem és egész Izrael népének arra, hogyan történhetett meg, hogy a kilenc hónapos Kfirt és a négyéves Arielt édesanyjukkal, Sirivel együtt felfoghatatlan kegyetlenséggel elrabolták és meggyilkolták? Hogyan jutottunk abba a helyzetbe, hogy a biztonsági szobában és töltött hosszú órák alatt senki sem jött, hogy megmentsen minket?”
A miniszterelnök azonban az válaszolta, hogy az állami vizsgálóbizottság felállítása felesleges, mert „már előre ismert következtetésekre jutna,” helyette egy olyan bizottságot javasolt, melynek tagjait kormánya nevezné ki, és amely szerinte, a nép többségének vagy egy elsöprő többségnek a támogatását fogja élvezni.
Herzog javaslatát a miniszterelnökön kívül koalíciójának tagjai is rögtön elítélték. Slomo Karhi kommunikációs miniszter [Likud] az új kezdeményezést a legjobb esetben is egy nem különösebben vicces purimi tréfának nevezte, majd hozzátette – „Amit, Szolberg és a Legfelsőbb Bíróság többi bírája nem a vizsgálatot kellene, hogy vezesse, hanem azok között kellene lenniük, akiket kivizsgálnak. A közvélemény az igazságot akarja, nem egy eltussoló bizottságot, amely megvédi a befolyásos személyeket és a Legfelsőbb Bíróság bíráit.”
Becalel Szmotrics [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter hasonlóan vélekedve kijelentette, hogy nem lesz állami vizsgálóbizottság, hanem kizárólag egy olyan, amely „a lakosság többségének bizalmát élvezi – nem pedig egy olyan testület, amelyet egy politikai Legfelsőbb Bírósági elnök nevez ki, aki hatalmi erővel került pozícióba és nem érdemli meg a bizalmat.”
Bár a miniszterelnök, és koalíciójának tagjai azt állítják, hogy az általuk kinevezett bizottság az elsöprő többséget hivatott képviselni, valójában a megkérdezettek többsége hasonló arányban vélekedik az állami vizsgálóbizottság felállítása mellett, mint azt Jarden Bibasz és a Hamász fogságából az elmúlt hetekben szabadult túszok.
Tüntetés
A szombat kimenetele és purimi ünnepek záró estéje ellenére tömeges tüntetéseket tartottak országszerte. A tel-avivi központi helyszínen, a Túszok Terén összegyűltek előtt hozzátartozók, és többek között a túszalku megállapodás keretében a közelmúltban kiengedett Omer Sem-Tov videóüzenetben sürgette a kormányt egy olyan megállapodás megkötésére, amely egyszerre, és nem szakaszosan szabadítaná fel az összes Gázában még mindig fogvatartott túszt.
„Eljött az ideje, hogy Izrael kormánya kezébe vegye az ügyeket, és olyan döntést hozzon, amely mindenkit hazahoz, egyszerre. Nem cseppegtetve, és nem 50 napos szakaszokban,” – mondta, majd megosztott néhány részletet fogságban töltött idejéről, hangsúlyozva, hogy néha „napi egy morzsát” evett, és azt is tudta, amikor az Izraeli Védelmi Erők csapatai a közelében voltak.
„Amikor a felszínen voltam szörnyű robbanások voltak, de miután lementem a föld alá szintén sok, valami földrengésszerű dolog volt. Hallottam a tankokat elhaladni felettem. Hallottam a katonákat, és akkor már elővették a fegyvereiket. Csak ott álltak fegyverrel a kezükben, várva, hogy jöjjenek,” – tette hozzá, majd megjegyezte – „mindenki le akarja győzni az ellenséget. Minden katona Izrael hőse, de a katonai nyomás így is nagyon megnehezíti a foglyok helyzetét.”
A családok tegnapi esti sajtótájékoztatóján amelyet más túszok rokonaival együtt tartottak Tel-avivban, Iccik Horn, akinek egyik fia, a múlt hónapban szabadult, de másik – Eitan, még mindig a Hamász fogságában van, megállapodásra szólította fel Netanjahut.
Majd Nira Sarabi, akinek férjét a terroristák Gázában megölték, de holttestét még mindig az övezetben tartják fogva szólalt fel, mondván – „526 nap telt el azóta, hogy szeretett közösségem, Be’eri, szörnyű mészárláson ment keresztül – 102-en meghaltak, 30-at elraboltak. 526 nap telt el azóta, hogy a szívem darabokra tört, de nem engedhetem meg magamnak, hogy összetörjek. 526 napja vagyok lányaminak anyja, Joszim nélkül. Nem szokhatunk hozzá ahhoz, hogy 59 férfi és nő nem tér vissza hozzánk. Nem szokhatunk hozzá ahhoz, hogy családoknak az élete október 7-én megállt. Vissza kell hoznunk őket, mindannyiukat. Egyszerre, és nem cseppenként, úgy, hogy egy egész ország hetek és hónapok óta, több mint egy éve visszatartja a lélegzetét.”
Egyidejűleg, a Habima téren újraindultak az igazságügyi reform elleni tüntetések, a fő szervező Sikma Breszler aktivista mellett, többek között Jáir Golan, a Demokraták párt vezetője is felszólalt új választásokat, és a Miniszterelnöki Hivatal körüli szivárogtatás, illetve a katari kapcsolatok kivizsgálását követelve. A gyűlésen bejelentették, hogy a mozgalom tiltakozásai jövő héttől visszatérnek a Káplán utcai eredeti helyszínre, ahol az október hetedikei mészárlások előtt zajlottak.
The post Herzog javaslatát a miniszterelnök elutasította first appeared on Új Kelet Live.
