ujkeletlive
Túszalku – izraeli nem, a Hamász által elfogadott vázlatra küldött ellenjavaslat jelentése
Több mint egy hónappal az utolsó életben lévő túszok szabadon bocsátása, és két héttel az izraeli hadsereg gázai övezeti harcainak újraindítását követően, katari és egyiptomi közvetítők nyomására a Hamász terrorszervezet úgy tűnik beleegyezne az úgynevezett kairói vázlat elfogadásába, ami öt fogvatartott – közöttük az amerikai Eden Alexander elengedését biztosítaná. Az egyiptomi ajánlat nagyjából megegyezik Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff két héttel ezelőtt bemutatott vázlatával, ami a túszok elengedéséért cserébe a gázai tűzszünet pészah utánig történő megújítását, illetve a hosszú távú tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdését is tartalmazza.
Annak ellenére, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök korábban ragaszkodott a Wittkoff-féle ajánlat végrehajtásához, hivatala tegnap este azt állította, hogy a miniszterelnök több irányú konzultációsorozata után továbbította ellenajánlatát a közvetítőknek, ami az eredeti öt helyett 10 életben lévő túsz szabadon bocsátását követeli. A Hamász részéről elfogadott egyiptomi vázlattól eltérő ellenjavaslatot illetően Netanjahu hivatala azt állítja, hogy előre egyeztették a Fehér Házzal, emelett a héber médiának nyilatkozó politikai források az időközben tapasztalt terrorszervezet rugalmasságát az erőteljes katonai nyomás eredményének tekintik. Valójában Netanjahu és koalíciója elutasítja a közvetítők útján a Hamásszal elfogadtatott Witkoff-ajánlatot, ami az Eid al-Fitr idejére szüneteltetné a harcokat, és ismét beengedné a humanitárius segélyeket az övezetbe.
- Witkoff egy két héttel ezelőtti interjú során arra figyelmeztetett, hogy a folyamatban lévő túszkérdés olyan ,,mint egy varrat, amely átvágja az ország lelkét,” és azt is elismerte, hogy feszültség van közte és Netanjahu között, mondván – „kivételes munkát végzett [A Hezbollah és Irán tekintetében], de a vád amit kap, az, hogy jobban foglalkozik a harccal, mint a túszokkal. Úgy gondolom, hogy biztosítani akarja a túszok szabadon bocsátását, de úgy véli, hogy a Hamászra mért nyomásgyakorlás az egyetlen módja ennek.”
,,Bibi úgy érzi, hogy helyesen cselekszik. Azt hiszem, szembeszáll a közvéleménnyel, leginkább azért, mert az ottani közvélemény haza akarja hozni azokat a túszokat. Elmentem a Túszok terére, és a srácaim féltettek a kiszállástól. 4000 ember volt ott, de azt mondtam, álljunk meg. Majdnem egy órát töltöttem ott, szinte spirituális volt. Ez megfertőzte Izraelt, összetörte Izraelt. Mintha egy varrat vágná át az ország lelkét. Vissza kell hoznunk ezeket az embereket.”
Trump megbízottja azt sem titkolta, hogy a felek „újra beszélnek” a két hete újraindított izraeli csapások óta, és „jelenleg arról tárgyalunk, hogy leállítsunk néhány izraeli csapást, és talán párbeszéddel fejezzük be ezt a konfliktust. Ha nem érzem, hogy ezt meg tudjuk valósítani, miért pazarolnám az időmet?” – tette hozzá.
Witkoff két héttel korábbi ajánlatát figyelembe véve, arab jelentések arról számoltak be, hogy Trump a legújabb egyiptomi vázlat első fázisának végrehajtása érdekében az eredeti megállapodás második szakaszára – a háború befejezésére irányuló tárgyalások elkezdésére szólítaná fel a feleket. A Miniszterelnöki Hivatal tegnapi közleménye azonban arra hivatkozik, hogy a Fehér Házban teljes mértékben egyet értenek azzal, miszerint egy esetleges tűzszüneti megállapodás a harcok kizárólag ideiglenes szüneteltetését jelentheti a túszok szabadon engedéséért cserébe.
A Trump-adminisztráció látszólagos csendes háttérbe vonulása lehetővé tette, hogy Netanjahu újraindítsa a harcokat és ilymódon a kormányba visszatérő Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) révén megszavaztassa az idei költségvetést, ami életben tartja kormányát. A továbbiakban nem szűnő kilépéssel fenyegetőző Becalel Szmotrics (Vallásos Cionizmus) és Ben-Gvir fenyegetései közepette, a miniszterelnök már egyértelművé tette, hogy nem fog beleegyezni a háború befejezésébe anélkül, hogy minden kitűzött célt elérnének – beleértve az összes túsz kiszabadítását, a Hamász lefegyverzését és vezetőinek száműzését. Emellett, védelmi minisztere Jiszráel Katz (Likud) összhangban Szmotrich és Ben-Gvir várakozásaival, az övezet teljes megszállását és a gázai civilek kitelepítését ígéri.
Eközben, a Hamász – Witkoff által hangoztatott lehetséges rendezése alapján, elvileg beleegyezne egy olyan háború utáni kormányzásba az övezetben, amely hivatalosan nem foglalná magában a szervezet tagjait, ugyanakkor a fegyverek leadását elutasítja.
A londoni székhelyű Al-Araby Al-Dzsadid tegnapi jelentése szerint a Hamász nemrégiben elutasította azt az amerikai javaslatot, ami jelentős gazdasági előnyöket ígért cserébe, ha elhagynák Gázát. A jelentésben idézett források azt állítják, hogy amennyiben a terrorszervezet katonai szárnyának parancsnokai, családjaikkal együtt távoznak az övezetből biztosítékot kapnának arra vonatkozóan, hogy külföldön bántódás nélkül élhetnek. Az elutasított, összességében közel két milliárd dolláros ajánlat a jelentésben idézett források szerint az Izz ad-Dín al-Kasszám első vonalbeli parancsnokaira és magas rangú tisztjeire vonatkozott, mint Mohamed Szinwár (Jahíje Szinwár testvére), Mohamed Szabana, a rafahi dandár parancsnoka, valamint az Izz ad-Dín al-Haddád gázai dandár vezetője. A pénzügyi támogatást a nehézfegyverek és személyes fegyvereinek leadásáért kapná a terrorszervezet.
Eközben, a harcok kiújulásának hátterében az elmúlt héten zavargások törtek ki a Gázai övezetben. Több helyszínen is egyre nagyobb számú palesztin fordult a Hamász ellen távozásra szólítva fel vezéreiket.
Tüntetések országszerte
A szombat kimenetele után országszerte tovább folytatódtak a két hete egyre nagyobb tömegeket vonzó tüntetések.
A tiltakozások központi helyszínein, a Habima téren, a Túszok terén és a védelmi minisztérium Kirja főhadiszállása melletti Begin-kapunál több ezren jelentek meg a túszok kiszabadítását követelve a kormánytól.
A több helyen is felszólaló Einav Zangauker, akinek a Hamász az október hetedikén elhurcolt fiát tartja fogva, azt nyilatkozta – „a háború nemcsak hogy nem hozza vissza a túszokat, hanem megöli őket, és eltünteti az elesettek holttesteit.”
A Túszok Terén tartott gyűlésen felszólalt Bar Godard, akinek édesapját – Meni Godard, az október hetedikei mészárlások során meggyilkolták, és holttestét elhurcolták a terroristák.
„Hétfőn kezdtek terjedni a pletykák. Először a Telegramon jelentek meg hírek holttestek kimentéséről. A szívem azonnal kihagyott. Nem sokkal később már megjelent egy kép apámról a felirattal: ‘Meni Godard holttestét kihozták’. A testem remegni kezdett, és a gondolataim messzire kalandoztak,” – osztotta meg Bar a jelenlévőkkel.
„Késő este kísérő tisztünk felhívott, és azt mondta, úton van hozzánk. Éreztem, hogy mindjárt megérkezik, és közli velem, – apa itt van. De abban a pillanatban, amikor kinyitotta az ajtót, már megértettem. Apa nincs itt. Mesélt egy merész hadműveletről és bátor katonákról, akik megpróbálták kimenteni. Meg arról is, hogy sikerült kimenekíteniük egy Iszlám Dzsihád állásból egy hűtőszekrényt, amiben apám nyomai voltak, de a művelet nem sikerült.”
Ezt követően a miniszterelnökhöz és Ejal Zamir vezérkari főnökhöz, családja nevében szólt – „azt követeljük, hogy ne küldjenek egyetlen katonát sem az apánk holttestének visszaszerzésére. Nem fogadjuk el, hogy egyetlen másik család is csatlakozzon a gyász köréhez, hogy vissza kelljen hozni a már nem életben lévőket. Azt követeljük, hogy hozzanak vissza mindenkit, és az összes többi túszt egy megállapodás keretében. Bibi, vállald a felelősséget, mint az a tiszt, köss egy olyan alkut, amely egyesíti és megerősíti a nemzetet. És utána – menj haza,” – kérte a meggyilkolt Meni Godard lánya.
Közel 500 nap fogság után szabaduló Jair Horn, akinek testvérét, Eitant még mindig az övezetben tartják fogva, szintén felszólalt a Túszok terén, – „a föld alatt, víz nélkül, anélkül, hogy láttam volna a napot, anélkül, hogy friss levegőt szívtam volna – tartottak fogva. Hamarosan itt a pészah, a teljes családdal, az öcsémmel – Eitan Hornnal akarom a széder estét, aki még mindig fogoly Gázában, 540 napja, víz nélkül, friss levegő nélkül és anélkül, hogy látná a napot.„
Az esti tüntetések nem sokkal azután kezdődtek, hogy a Hamász terrorszervezet közzétette a második propagandavideót Elkana Bohbot túszól, öt nappal az első felvétel után.
A 35 éves Bohbotot a Nova fesztiválon ejtették túszul, miközben segített evakuálni a résztvevőket. A fogságból visszatértek szerint földalatti alagutakban tartják fogva Gázában, ahol alig jut élelmiszerhez. A házas és egy hároméves kisfiú édesapja Elkana az első felvételen látottnál még elkeseredettebben könyörög a szabadon bocsátásáért, hogy újra találkozhasson feleségével és fiával. Állítása szerint ő kérte a videó elkészítését, és nem a Hamász kényszerítette rá.
A felvétel megjelenése után a Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma politikai nézettől függetlenül mindenkit arra szólított fel, hogy vegyen részt a szombat esti tüntetéseken, melyek célja „egy átfogó megállapodás elérése, az összes túsz késedelem nélküli kiszabadítása érdekében.”
Az övezetben még mindig fogvatartott 59, közülük 22 életben lévő túsz szabadon bocsátása mellett, Tel Avivban és országszerte több helyszínen az igazságszolgáltatás gyengítésére és a kulcsfontosságú kapuőrök elbocsátására irányuló kormányzati erőfeszítések ellen is tiltakoztak.
Az izraeli zászlókkal és a túszok kiszabadítását követelő plakátokkal teli Habima téri kormányellenes tiltakozáson felszólalt Ron Huldai polgármester, mondván, – „nehéz beszélni Einav [Zangauker] után, aki ilyen erővel és lélekkel tudja kifejezni a fájdalmat. A nemzet háborúban áll, de nem a hiábavaló, életveszélyes visszatérésért Gázába, hanem azért vagyunk háborúban, mert a kormány megpróbálja lerombolni azt a talajt, amelyen közel 80 éve állunk,” – közölte a polgármester. Majd megjegyezte, amennyiben Legfelsőbb Bíróság Ronen Bar – a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetőjének elbocsátását jelentő kormányzati döntés ellen határozna, és a kormány figyelmen kívül hagyná a döntést, akkor „mi, az önkormányzatok is tudni fogjuk, hogyan kell felülbírálni és kisiklatni a mindennapi életet, amelyet a kormány elképzelése szerint folytatni kell.”
A beszédek után a tömeg a Habima térről a Begin úti tüntetés felé vonult, ahol a túszok családjai a korábbi felszólalásokhoz képest jóval kritikusabb hangnemben szólaltak fel a kormány ellen.
„A kormány a halott túszokat részesíti előnyben. A halott túszok kevesebbet beszélnek. Nem adnak interjúkat, és nem utaznak Trumppal találkozni,” – szólalt fel Jotam Cohen, a fogságban lévő katona, Nimród Cohen testvére, hozzátéve, hogy ha a kormány „nem tudja megölni őket katonai nyomással, akkor közvetett módon fogja megtenni,” – majd arra emlékeztette a tömeget, hogy amikor a tüntetések szeptemberben megnőttek hat túsz fogságban történt meggyilkolása után, Netanjahu irodája azzal vádolta a tiltakozókat, hogy felbátorítják a Hamászt. Továbbá azt állította, hogy ez a válasz hasonló a Hamász nyilatkozatához, miszerint a terrorszervezet ellen az övezetben tüntetők „a cionista ellenség barátai,” és elfogadhatatlan engedményeket követelnek.
„Netanjahu és a Hamász ugyanazt a retorikát, és ugyanazt a pszichológiai terrort használja az elnyomásra, és az elhallgattatásra. A szimmetria undorító,” – tette hozzá,majd elmondta, hogy a testvérével fogva tartott korábbi túszoktól hallotta, hogy féltek attól is, hogy az izraeli médiának kitegyék őket, mert – „Ben-Gvir minden egyes populista tweetje a humanitárius segélyekről egy másik túszt éheztet. Katz védelmi miniszter minden egyes fenyegetése miatt egy másik túszt megvernek. Netanjahu minden kijelentése miatt egy túsz elveszíti a reményt, hogy hazahozzák,” – tette hozzá.
Jeruzsálemben szintén többezren vonultak fel a túszok szabadon bocsátását követelve. A miniszterelnök rezidenciája előtti tüntetésen a legutóbbi túszszabadítási megállapodásnak köszönhetően elengedett Naama Levi nagyapja is felszólalt, mondván elvesztette hitét Izrael politikai vezetésében, majd Netanjahu távozását követelte.
„Önök magukra hagyták őket október 7-én, és most is ugyanazt folytatják,” – mondta, és közvetlenül a miniszterelnökhöz szólva azzal vádolta, hogy a Hamásszal kötött megállapodás elleni tiltakozásul a koalícióból kilépett Ben-Gvir és frakciójának visszaszerzése érdekében elutasította a tűzszünet megállapodás szerinti második szakaszának folytatását.
„Az elmúlt néhány napban újraindította a háborút Libanonban, mert megsértették a tűzszünetet. Mi akadályozza meg abban, hogy leállítsa a háborút Gázában, visszahozza az összes túszt, és ha megsértik a békét, visszatérjen a háborúhoz?”
A hétvégén közzétett legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 69%-a támogatja az összes túsz hazahozatalát a háború befejezéséért cserébe, míg 21% ellenzi, és 10% azt válaszolta, hogy nem tudja. A koalícióra szavazók körében: 54% támogatja a túszok szabadulását a háború befejezéséért cserébe, míg 32% ellenzi. Az ellenzéki szavazók 86%-a támogatja a megállapodást, szemben az ellenzők 9%-ával.
Emellett, a megkérdezettek 70%-a nem bízik a kormányban, míg 27% bízik benne. A párt szavazókra lebontva – koalícióra szavazók közel fele (46%) nem bízik a kormányban, míg 51% igen.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek fele (50%) ellenzi a kormány által jóváhagyott és a jövőben jóváhagyni kívánt igazságügyi reform törvényeket, és mindössze 34% támogatja azt.
The post Túszalku: a miniszterelnök ellenjavaslatának jelentése, izraeli nem first appeared on Új Kelet Live.
