ujkeletlive

Túszalku – újabb javaslat

Miközben Izrael állítja, hogy a túszalku tárgyalások nem haladnak előre, és a következő órákban még erősebb szárazföldi offenzívára, a lakosság újbóli kitelepítésére, illetve az övezet teljes megszállására és katonai adminisztráció bevezetésére készül, a kairói és dohai közvetítéssel folyamatosan zajló egyeztetések kapcsán újabb vázlatok, és fejlemények szivárognak ki leginkább az arab médián keresztül.

A közvetítők [és a Hamász] átfogó, és a háború befejezésére irányuló alkut kötne, a dohai tárgyalásokhoz két hónap miniszterelnöki mellőzés után visszatérő David Barnea kémfőnök rövid ideig tartó tűzszünet keretében nagyjából a fele még életben lévő túsz kiszabadítását akarja elérni.

A Hamász nyitott egy olyan megállapodásra, amely a gázai háború lezárását és az összes – 59 fogvatartott  túsz szabadonengedését tartalmazza ötéves fegyverszünetért cserébe, jelentette tegnap az AFP a szervezet forrásaira hivatkozva. 

Ezzel egyidejűleg, a terrorszervezet teljeskörű magas rangú küldöttsége első alkalommal érkezett Kairóba a tárgyalások további folytatása végett. Ilymódon Mohammed Darwish [a Sura Tanács vezetője], Khaled Mashal, Khalil al-Hajja [a Hamász legfőbb tárgyalója], Zaher Dzsabarin és Nizar Awadallah személyében tulajdonképpen Jahíje Szinwár likvidálása után a Hamász irányítását átvevő, majdnem teljes vezetés megjelent Egyiptomban. Az utazás előtt a delegáció Dohában találkozott a katari emír Tamim bin Hamad al-Thani sejkkel, valamint Mohammed bin Abdulrahman al-Thani külügyminiszterrel.

Az Asharq Al-awsat szaúdi érdekeltségű hírportál, névtelenül nyilatkozó Hamász-forrásokra hivatkozva tegnap este már arról számolt be, miszerint a kairói-dohai közvetítők legújabb vázlata egy hathónapos ideiglenes tűzszüneti megállapodást javasol, miszerint mindkét fél beszüntetné az ellenségeskedést, és megegyezés tárgyát képező néhány túszt szabadon engednének, cserébe palesztin terrorista foglyokért. Továbbá, a féléves harcmentes időszak alatt tárgyalásokat folytatnak:

  • a teljes tűzszüneti megállapodásról;
  • megvitatják a háború „másnapjára” vonatkozó intézkedéseket, miszerint a Gázai övezet újjáépítése az arab országok által a közelmúltbeli kairói „vészhelyzeti csúcstalálkozón” elfogadott egyiptomi terv szerint történik;
  • majd az összes túszt szabadon engedik, palesztin foglyokért cserébe.

A szaúdi médiának nyilatkozó források megerősítették, hogy állítólag „mindegyik fél, köztük Izrael is, egyértelműen és komolyan törekszik a megállapodás mielőbbi megkötésére,” amit a közvetítők is egyértelművé tettek a terrorszervezet küldöttsége számára.

Továbbá, a jelentés szerint az egyiptomi-katari javaslat a közelmúltban bemutatásra került az Egyesült Államokban al-Thani katari külügyminiszter washingtoni látogatása során, amikor Marco Rubio  külügyminiszterrel, illetve Steve Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottjával folytatott megbeszéléseket.

Mind az ötéves és egyszeri fogolycserét is magában foglaló, mind a féléves ideiglenes tűzszüneti és túszalkura vonatkozóan hivatalos megerősítés a felek, és főleg Izrael részéről nem történt.

A különböző nemzetközi médiában nyilatkozó Hamász források váltig ragaszkodnak ahhoz, hogy az övezet demilitarizálása nem történhet meg, az egyiptomi tárgyalók azonban azzal fenyegették meg a terrorszervezetet, hogy a megállapodás enélkül nem fog létrejönni. A szaúdi Al-Hadath csatorna tegnap azt állította, hogy a Hamász elvileg beleegyezik abba, hogy evakuálja tagjait az övezetből, ha garanciát kap Izrael részéről, miszerint nem fogja üldözni őket, de ezt sem erősítették meg a felek.

Eközben, a jelenleg is folyamatban lévő Katar-gate botrány hátterében az izraeli 13-as csatorna tegnap este arról számolt be, miszerint Izraelben úgy vélik, hogy Doha nem vett részt az Egyiptom által bemutatott legutóbbi túszalku- és tűzszüneti javaslat megfelelő előmozdításában. A csatornának névtelenül nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő szerint

a katariak nem gyakoroltak nyomást a Hamászra, hanem megpróbálták meggyőzni az amerikaiakat, hogy térjenek vissza a saját javaslatukhoz. Valószínűleg ez vezetett ahhoz, hogy a terrorszervezet nem fogadta el az ajánlatot.

Mindezen találgatások fényében, az izraeli közvélemény inkább támogatja a túszok kiszabadítását, akár a háború befejezése árán, mint a harcok vég nélküli folytatását. A 12-es csatorna szokásos pénteki közleménykutatása szerint a megkérdezettek 68%-a támogatja, míg 22% ellenezi egy átfogó alku megkötését, a maradék 10% pedig nem tudja. Arra a kérdésre pedig, hogy mi a fő oka a gázai háború folytatásának, a megkérdezettek 54%-a szerint politikai míg 40% szerint biztonsági okból történik, 6% nem tudja.

Tüntetések

A szombat kimenetele után tovább folytatódtak a túszok kiszabadítását és a kormány lemondását követelő tüntetések. A felszólalók a pészach után kezdődő nemzeti megemlékezésekre hívták fel a figyelmet, mint a Holokauszt emléknap, amelyet a Jom Hazikaron – az elesett katonákra, és a terror áldozataira való megemlékezés, végezetül pedig a Függetlenség Napja.

A tiltakozások központi helyszínén a tel-avivi Túszok Terén a hozzátartozók és a családok támogatói, a Gázai övezetben az október hetedikei támadások óta még mindig fogvatartott 59 – közöttük legalább 22 életben lévő túsz kiszabadítására szólították fel Binjámin Netanjahu miniszterelnök koalícióját. Míg a Habima téren számos magasrangú, közöttük a Sábák és az Izraeli Védelmi Erők korábbi vezetői szólaltak fel a kormány ellen.

Einav Zangauker, akinek fiát, Matant tartják fogva az övezetben, egy tegnap esti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Izrael megköthetné a megállapodást, és holnap reggelre hazahozhatná a túszokat, ha akarná. Majd hozzátette, hogy az „egész nemzet” a háború befejezését és az összes túsz visszatérését akarja, azzal vádolva Netanjahut, hogy „szívességet tesz magának azzal, hogy újabb szelekciós” alkuba talán beleegyezne, miközben az eddigi szakaszos túszszabadítási alkukat a náci gyakorlathoz hasonlította, amikor a beteg zsidókat halálra küldték, az egészségeseket pedig rabszolgamunkára.

Az elhurcolt Nimrod Cohen édesapja a sajtótájékoztatón szintén bírálta a miniszterelnököt, mondván „az a miniszterelnök, akinek felügyelete alatt elhurcolt túszok visszatérését megadásnak tekinti, saját népe elleni bűnöket követi el. Célja az, hogy időt pazaroljon és hatalmon maradjon. Nimrodot és a túszokat már régen bábukként használja sakktábláján.”

A Túszok terén tartott tüntetésen többek között felszólalt a meggyilkolt Inbar Haiman nagynénje, Hanna Cohen is. Inbar holttestét, 34 további meggyilkolt túszéval együtt a Hamász még mindig fogva tartja, kiszabadításuk érdekében nagynénje  felszólította a kormányt, hogy segítse elő unokahúga holttestének visszaszállítását Izraelbe még a hősök emléknapja előtt, és vessen véget a „párnába sírt éjszakáknak. A sír nélküli emléknapoknak.”

Inbar, szeretett lányunk, veled együtt gyilkolnak meg minket, minden nap. Minden órában. Mások nem fogják megérteni, min megy keresztül egy meggyilkolt túsz családja. A miniszterelnökhöz fordulok, és arra kérem, hozza vissza mindazokat a túszokat, akiket elhagytak és elraboltak Izrael földjéről. Egyszerre. Mind az 59 túszt. Az élőket a rehabilitációra, az elhunytakat pedig a saját hazájukban történő tisztességes temetésre. Mert az emlékezés, azt jelenti, hogy mindannyiukat visszahozzuk. Mert lemondani róluk annyi, mint lemondani önmagunkról.

Párhuzamosan, a Habima téren zajló tüntetésen felszólalók az izraeli zászlót lobogtató tömeg előtt a folyamatban lévő Katar-gate botrányra hívták fel a figyelmet, megemlítve azt is, hogy a miniszterelnök normalizálta a kahanista mozgalmat, melynek tagjait negyven évvel korábban a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta a választásokon való induláson.

A kormányellenes tiltakozások alapítója és vezetője Sikma Breszler beszédében utalt a Ynet újságírója, Ronen Bergman a Jediot Aharonot szombati mellékletében megjelent cikkére, miszerint a miniszterelnök megpróbálta elérni férje kirúgását.

A miniszterelnök azon kísérletei, hogy állítólag engem és a családomat támadja, valójában nem is csak rólunk szólnak. Mindannyiunkat próbálnak megsebezni, megfélemlíteni,”- tette hozzá Breszler.

Az elsőként felszólaló Ami Ajalon, a Sábák belbiztonsági szolgálat volt főnök a miniszterelnök által meneszteni kívánt, de egyelőre még hivatalban lévő Ronen Bar,  a Legfelsőbb Bíróságnak múlt héten benyújtott vallomását „döntő eseménynek nevezte az ország zsidó-demokratikus identitásáért vívott harcunkban.”

Utalva az eskü alatt tett nyilatkozat egyes fejezeteire, Ajalon azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy a belső biztonsági szolgálatot „a tüntetni kívánó állampolgárok megfigyelésére használja, azaz a fekete zászló a szemünk előtt lobog,„- majd erőszakmentes polgári lázadásra szólított fel.

Később mindkét helyszínen zajló tüntetés résztvevői a védelmi minisztérium Kirja főhadiszállása előtt gyülekeztek, ahol többek között a januárban szabadult Liri Elbag rokona, Ruhama arra figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben a háború folytatódik, a közelgő emléknap „a ti szégyenetek és gyalázatotok lesz,” – megemlítve azt is, hogy Netanjahu hallgat, miközben politikai szövetségesei azt nyilatkozzák, hogy a túszok kiszabadítása nem a legfontosabb cél.

The post Túszalku – újabb javaslat, a Hamász vezetősége Kairóban, és tüntetések first appeared on Új Kelet Live.