Avi/ujkelet.live

A háború 170. napja: Washingtonba való indulása előtt, ahol találkozik amerikai kollégájával, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Joáv Gallant védelmi miniszter reggel bírálta a koalíció tagjait, amiért nem hajlandók „rugalmasnak” mutatkozni az ultraortodoxok kötelező katonai szolgálat alóli mentesítésének kérdésében.

„Most kedden a toborzási kérdéssel kapcsolatos döntési javaslatot a miniszterelnök a kormány elé terjeszti, az ő kezdeményezésére” – közölte Gallant egy videóüzenetben. „Az álláspontom nem változott. Nem leszek részese egyetlen olyan javaslatnak sem, amellyel nem ért egyet minden koalíciós frakció – és az én vezetésem alatt a biztonsági szervezet nem fogja benyújtani törvényalkotásra.”

„Még van idő arra, hogy összejöjjünk és közös javaslatot készítsünk” – tette hozzá Gallant. „Ismét felszólítom a miniszterelnököt és Beni Gantz minisztert, hogy használja ki a hátralévő időt, és alakítson ki széles körű konszenzust a hadkötelezettségről szóló törvény kérdésében, az Izraeli Védelmi Erők és Izrael Állam javára.”

A Ynet hírportál szerint a vázlat:

  • Nem határozza meg az ultraortodox férfiak éves bevonulási kvótáját
  • A szolgálat alóli felmentés korhatárát 26-ról 35 éves korra módosítja
  • Biztosítja, hogy azokat az ultraortodox férfiakat, akik nem jelentkeznek szolgálatra, ne sújtsák bűnügyi szankciókkal
  • Tartalmaz egy tervet, hogy speciális ultraortodox zászlóaljakat hozzanak létre a hadseregben, valamint katonai szolgálat helyett beosztásokat számukra az ország segélyszolgálatainál és a kormányhivatalokban
  • A törvényt júniusban fogja teljes egészében előterjeszteni a miniszterelnök és a védelmi miniszter

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint a Pénzügyminisztérium szakmai köre teljesen el van szigetelve a törvényt érintő kormánydöntésről folyó tárgyalásoktól, és a pénzügyminisztérium vezető tisztségviselői azt üzenték a kormánynak, hogy a mentesítési kor emelése „gazdasági katasztrófát” okoz, ami megnehezíti az ultraortodoxok integrálódását a munkaerőpiacra.

Vezető gazdasági források szerint a felmentési kor emelése azt jelenti, hogy hozzávetőleg 200 000 ultraortodox férfi nem tud majd dolgozni – ami súlyosan károsítja Izrael gazdaságát: ,,Az ultraortodox férfiak foglalkoztatása már ma Izrael legnagyobb gazdasági kihívása, a mentesség korhatár emelése botokat tesz a kerekek közé, és még jobban rontja a helyzetet.”

A miniszterek még nem kapták kézhez a javaslatot. A tervezetről a kabinet kedden szavaz, miközben Gallant Washingtonban lesz. A Ynet riportja és a vihar után vezető kormányzati tisztviselők azt mondták: ,,Módosítjuk a törvénytervezetet.”

Binjámin Netanjahu miniszterelnök ragaszkodik a keddi szavazáshoz, amely lehetővé tenné számára, hogy a főügyész elé terjeszthesse a tervezetet, és tájékoztassa a bíróságot arról, hogy folyamatban van a törvényhozás, ezzel megakadályozva a mentességet élvező jesiva tanulók állami támogatásának felfüggesztését, ami koalíciós válságot okozna az ultraortodox pártokkal, mielőtt a Kneszet megkezdi a nyári ülésszakát.

Jáir Lapid ellenzéki vezető vasárnap „kijátszási törvénynek” nevezte a kormány törvénytervezetét, és azt mondta, hogy „az ország történetének legrosszabb kormányának az arca”.

„Nem ismernek szégyent” – mondta. ,,Fél év fájdalmas háború után az Izraeli Védelmi Erőkben katonahiány tapasztalható, és a kormány több tízezer fiatal férfinak ad felmentést a katonai szolgálat alól.”

Az izraeli kötelező katonai szolgálat alóli ultraortodox felmentések kérdése az elmúlt hetekben ismét a figyelem középpontjába került, miután az Izraeli Védelmi Erők és a kormány változtatásokat javasolt a biztonsági és tartalékos szolgálatról szóló törvényben, ami jelentősen megnövelné a sorkatonák és tartalékosok szolgálati idejét.

A tartalékosok kötelező szolgálati idejét a Kneszet már ideiglenesen meghosszabbította, és a hadsereg megkezdte a katonai előkészítő programokban, a nemzeti vallásos jesivákban és a közösségi szolgálatban részt vevő jelenleg mintegy 1300 izraeli korai besorozását. Az ultraortodoxok azonban továbbra is mentességet élveznek.

  • A tervezett változtatások értelmében 36 hónapig teljesítenek majd szolgálatot a harci és egyéb különleges beosztású női katonák is. Jelenleg a férfiak 32 hónapig, míg a nők két évig szolgálnak.
  • A hadsereg emellett azt tervezi, hogy emeli a tartalékos szolgálatból való nyugdíjba vonulási korhatárt.
  • Jelenleg a katonák 40 évesen, a tisztek 45 évesen vonulhatnak vissza, és 49 évesen amennyiben speciális szerepkört töltenek be, beleértve az olyanokat, mint a sofőrködés.
  • A hadsereg tervei szerint a tartalékos szolgálatnál 45 évre, a tiszteknél 50 évre, a különleges beosztásoknál pedig 52 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.
  • Változik a tartalékosok évi szolgálati ideje is.
  • A tervek szerint a jelenleg három éven belül 54 nap tartalékos szolgálatra kötelezett katonák évi 42 napot fognak lehúzni; azok a parancsnokok, akik nem tisztek, és akik három éven belül 70 napot teljesítenek, évente 48 napot fognak szolgálni; a tisztek pedig, akik három éven belül 84 napot szolgálnak, évente 55 napot fognak szolgálni.
  • A hadsereg azt is tervezi, hogy 25 napról 40-re növeli a tartalékosok „operatív tevékenységben” való bevetését.
  • A változtatások részeként a hadsereg további kompenzációt is tervez a harci és egyéb fronton bevetett tartalékosoknak.
  • A Gázai övezetben zajló háború közepette a hadsereg összesen 287 ezer tartalékos katonát hívott be, bár közülük sokukat már most elengedték a szolgálatból. Ez volt Izrael történetének eddigi legnagyobb tartalékos behívása.
  • Sok sorkatona a háború közepette befejezte kötelező szolgálatát, és tartalékosként folytatta a harcot.

A Legfelsőbb Bíróság február 26-án arra kötelezte a kormányt, hogy indokolja meg, miért ne semmisítse meg a 2023 júniusában elfogadott kormányhatározatot, amely arra utasította a hadsereget, hogy kilenc hónapig ne sorozza be a jesiva tanulókat, és tágabb értelemben, miért ne kezdődhetne meg a besorozásuk. Az államnak március végéig kell választ adnia.

  • A bíróság külön beadványok kapcsán is végzést adott ki, melyek a jesiva hallgatóknak járó ösztöndíjak állami finanszírozásának megszüntetését követelik, mivel nincs olyan törvény, amely szabályozná a felmentésüket és a jesivában való tanulásukért kapott ösztöndíjakat.
  • Végzésében a bíróság arra kéri a kormányt, hogy magyarázza meg, miért nem szabad leállítani az ilyen ösztöndíjak kifizetését „azoknak a jesiva-hallgatóknak, akiket a katonai szolgálat alól nem törvényesen mentettek fel”.
  • Az államnak március 31-ig kell választ adnia.
  • A Yediot Ahronot a hónap elején arról számolt be, hogy a vezérkar kijelentette, hogy a hadseregnek sürgősen legalább 7000 katonára van szüksége, amelynek körülbelül felét harci szerepkörbe szánnak.

A hadsereg vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy „aktuális szükségnek” nevezte az ultraortodoxok besorozását.

A hadsereg szerint az ultraortodox közösségből mintegy 66 000 fiatal kapott felmentést a katonai szolgálat alól az elmúlt évben, ami állítólag minden idők rekordja egy olyan időszakban, amikor a hadsereg jelentős emberhiánnyal küzd.

A katona korú ultraortodox férfiak évtizedek óta elkerülhetik a besorozást azáltal, hogy jesivában tanulnak, és folyamatos egyéves besorozási halasztást kapnak, amíg nem érik el a kort, amikor mentesülnek a katonai szolgálat alól.

The post Gallant nem támogatja a besorozási törvényt first appeared on Új Kelet online.