ujkeletlive

Diplomácia

Binjámin Netanjahu miniszterelnök és radikális jobboldali partnerei kitartanak a néhány napja elindított Gideon szekerei hadművelet folytatása mellett, a biztonsági és katonai felsővezetés által megfogalmazott kritikák és annak ellenére, hogy a kormány nem adott pontos választ arra vonatkozóan, hogy a gázai övezet legújabban hangoztatott teljes megszállása és annektálása, az ott élő kétmillió gázai állítólagos önkéntes deportálása, hogyan szolgálja a háború céljaként megfogalmazott 58, közöttük elvileg 20-22 életben lévő túsz kiszabadítását.

A fogvatartottak kiszabadításának prioritása azontúl, hogy az elmúlt hónapok során még fontos célja volt Netanjahu kormánynak, az utóbbi napokban szemmel láthatóan lekerült napirendől. Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter részéről nem titkoltan hangoztatott gázai megszállás prioritása a túszok ellenében, már a miniszterelnök és Likud pártja részéről sem kerül elutasításra, és a fogvatartottakat dehonesztáló kifejezésekkel párosulnak, mint a Tali Gotliv [Likud] által hangoztatott „minden túsz Hamász-agymosott.” A prioritásokat illetően Amichai Elijahu [Ocma Jehudit] örökségügyi miniszter pedig úgy véli, hogy „nincs fontosabb dolog a ügyész eltávolításánál,” miközben a túszok miatti aggodalmat „romantikus szeszélynek” nevezi, tegnap pedig a közösségi médiában megosztott egy fotómontázst az élve kiszabadított elrabolt gyerekek képeivel, azzal a megjegyzéssel, hogy  „meggyilkolták” őket.

A túszok kérdése mellett, a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújást támogató koalíciós törekvések miközben tízezreket hívnak be több mint 500 nap után újabb tartalékos szolgálatra megosztja a közvéleményt, és ha mindez nem volna elég, tovább növelve a belpolitikai válságot, Izrael várhatóan súlyos gazdasági szankciókkal és teljes  diplomáciai elszigetelődéssel szembesül.

Az alig két hónapig tartott tűzszünetet követően Izrael márciusban újraindította a gázai háborút és teljes mértékben lezárta az övezetet megszüntetve a humanitárius segélyek bejutását. Két hónap után nemzetközi nyomásra állítólag újraindítják a segélyeket, bár a valódi végrehajtást illetően ellentmondásos hírek érkeznek. Mindeközben izraeli politikai [kormány] források azt hangoztatják, hogy Donald Trump amerikai elnök részéről a miniszterelnök nem tapasztal semmilyen nyomást a tűzszüneti alku elfogadását illetően, holott a Fehér Ház felől egyre inkább azt hallani, hogy az elnök elveszítette a türelmét Netanjahuval szemben, és a háború befejezésén dolgozik, ellentétben a kormány álláspontjával.

A kormány részéről az izraeli médiában hangoztatott hírekkel ellentétben, Izrael nemzetközi megítélése mélypontra süllyedt, és nem csak a humanitárius segélyek megakasztása miatt. A gázai háború tovább folytatása miatt a zsidó állam legfontosabb szövetségesei, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada hétfőn szankciókkal fenyegetett, és Trump elnök úgy tűnik nem állt ki Netanjahu mellett hanem a hallgatást választotta. 

London tegnap már be is jelentette, hogy felfüggeszti a jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat Izraellel, és berendeli az izraeli nagykövetet, Cipi Hotovelit figyelmeztető beszélgetésre, illetve szankciókat vezet be több telepes ellen.

Az Egyesült Királyság közel-keleti ügyekért felelős minisztere, Hamish Falconer közleményében megerősítette, hogy a figyelmeztető beszélgetés során Cipi Hotoveli nagykövettel „világossá tettem az Egyesült Királyság ellenállását a Gázában zajló katonai műveletek kiterjesztésével, valamint az izraeli telepesek részéről a ciszjordániai [Júdea és Szamária] palesztin közösségek elleni erőszak és megfélemlítés fokozódásával szemben” – közölte, majd hozzátette: „az Egyesült Királyság nem fog tétlenül állni mindeközben.”

A Fehér Ház nem fűzött kommentárt, Trump illetékesei azonban  elégedetlenségüknek adtak hangot az izraeli kormánnyal szemben, mondván, „az egyetlen fél, amely nem tesz lépéseket egy átfogó megállapodás előmozdítása érdekében.”

Az Izrael ellen mostanában megfogalmazott nyilatkozatoknak, és a nyomában jelentkező szankciók végrehajtásának súlyos gazdasági következményei is lehetnek, figyelembe véve például, hogy az Egyesült Királyság  Izrael egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország közötti kereskedelem volumene mintegy kilenc milliárd font.

A britekhez az Európai Unió is csatlakozott és bejelentette, miszerint felmondja a régóta fennálló partnerségi megállapodást Izraellel, amit azonban Jeruzsálemben üres fenyegetésként ítélnek meg.

Emellett Franciaország miniszterelnöke, François Bayrou tegnap este kijelentette, hogy Párizs, London és Ottawa „közösen úgy döntöttek, hogy ellenezni fogják a Gázai övezetben folyamatban lévő hadműveletet, és közösen elismerik a palesztin államot.”

Az úgynevezett baloldali kormányok – bár Emmanuel Macron francia elnököt jobb-centristának tartják, borítékolható lépései mellett, korábbi időszakoktól eltérően Izraelt az európai jobboldali kormányok is élesen bírálják. Az Európai Unió és Izrael közötti partnerségi megállapodás felmondásának kérdését például Hollandia kezdeményezte.

„Izraeltől függ – a döntés visszafordítható,” – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió alelnöke, miközben legalább 17 ország támogatta Hollandia kérését, 9 ellenében. Georgia Meloni olasz jobboldali kormányának külügyminisztere múlt hétvégén pedig azt mondta – „nem akarjuk tovább látni, hogy a palesztin lakosság szenved. El kell mondanunk az izraeli kormánynak – elég volt!”

Netanjahu és kormánya azonban úgy véli, hogy Trump továbbra is mindenáron támogatja Izraelt, még abban az esetben is, ha a háború leállítására vonatkozott kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül Washington élni fog vétójogával, ahogyan korábban is tette.

Az izraeli Külügyminisztériumban azonban nem feltétlenül osztják ezen nézetet. A Ynetnek nyilatkozó forrás szerint – „valódi cunami előtt állunk, amely egyre csak erősödik. Olyan rossz helyzetben vagyunk, mint még soha. Ez sokkal rosszabb, mint egy katasztrófa – a világ nincs velünk. 2023 novembere óta csak halott palesztin gyerekeket és lerombolt házakat látnak a tévéképernyőkön, és a világnak elege lett. Izrael nem kínál semmilyen megoldást, semmilyen rendezési tervet a háború utáni időszakra, semmilyen reményt. Csak halált és pusztítást. A csendes bojkott már eddig is létezett, de ez csak fokozódni fog. Ezt nem szabad félvállról venni. Senki nem akar majd azonosulni Izraellel.”

Gideon Sza’ar külügyminiszter élesen reagált a francia-angol-kanadai nyilatkozatra, és a Világ Zsidó Kongresszusán elmondott beszédében, mondván, – „a tegnapi közlemény teljes mértékben összefügg Macronnak azzal a kezdeményezésével, hogy júniusban egyoldalúan elismerjék a palesztin államot. A jelenlegi valóságot is kihasználják ennek elősegítésére. E háború alatt Macron elnök megtiltotta az izraeli részvételt párizsi kiállításokon. Ez mi? Ezek szankciók. Amit el akarok mondani minden országnak, különösen azoknak, melyeknek gyarmati múltjuk van – mi egy szabad, független és büszke nemzet vagyunk, amely a létünkért harcol, és nem fogadunk külső diktátumot a nemzeti biztonságunkról,” – közölte Sza’ar, bár ezekkel a kijelentésekkel nem valószínű, hogy egymaga képes lesz megállítani a minisztériuma munkatársai által elismert gazdasági elszigeteltségét Izraelnek.

Sza’ar nyilatkozatában a jövő hónapban megrendezésre kerülő New-yorki konferenciára utalt, amelyet Franciaország közösen szervez Szaúd-Arábiával, ahol napirendre kerülhet a palesztin állam közös elismerése, akár az Egyesült Királyság, Belgium, Luxemburg és valószínűleg további más államok támogatásával.

Az izraeli külügyminiszter figyelmeztette Franciaországot, hogy rendkívül erőteljes választ fog adni, a lehetséges lépések között szerepel a francia konzulátus bezárása Jeruzsálemben, illetve a szuverenitás kiterjesztése Júdeára és Szamáriára.

Az amúgy is feszült nemzetközi nyomás közepette, a CNN tegnapi esti riportja szerint az Egyesült Államok hírszerzési információhoz jutott, amely arra utal, hogy Izrael atomlétesítmények elleni támadásra készül Iránban – annak ellenére, hogy Trump diplomáciai megállapodást próbál elérni Teheránnal.

Ugyanezen források szerint egy ilyen támadás „nyílt szakítást” jelentene Trump elnökkel, és olyan szélesebb regionális konfliktushoz vezethet a Közel-Keleten, amit az Egyesült Államok igyekezett elkerülni. A tévécsatornának nyilatkozó tisztviselők szerint nem világos, hogy Jeruzsálemben végleges döntést hoztak volna, és az amerikai kormányzaton belül nincs egyetértés az iránt, hogy mennyire valószínű az izraeli akció lehetősége.

A jelentés szerint a növekvő aggodalmak nem csupán az izraeli tisztviselők nyilvános és magánjellegű nyilatkozataiból fakadnak, hanem az elfogott izraeli kommunikációból, és az izraeli katonai mozgások megfigyeléséből, amelyek közelgő támadásra utalhatnak. Az Egyesült Államok által észlelt katonai előkészületek között szerepel lőszerek mozgatása, és egy légigyakorlat befejezése. Izrael washingtoni nagykövetsége nem reagált a CNN megkeresésére.

The post Diplomáciai összeomlás, és iráni támadás first appeared on Új Kelet Live.