ujkeletlive
Katar – a békéről és az Izrael által tudott és felügyelt gázai övezetbe küldött pénzeszsákokról
Katar kapcsolata a Hamász terrorszervezettel, majd az október hetedikei mészárlásokat követően felvállalt vitatott közvetítői szerepe nyomán aktuális számos kérdés felvetésére az izraeli média közvetlenül eddig nem igazán kapott lehetőséget. A végletekig kiélezett túsztárgyalások utolsó perceit számolva illetve a rafahi szárazföldi hadművelet küszöbén, vezető katari tisztviselő tegnap először ült le az izraeli kamerák elé és válaszolt többek között az öbölmenti állam közvetítői erőfeszítéseiről, az izraeli vezetéssel való kapcsolatukról illetve csalódottságukról, a Gázába Izraelen keresztül éveken át irányított pénzeszsákokról, illetve arról, hogy miért látják még mindig vendégül a Hamász politikai vezetőit.
A Kan közszolgálati csatorna vezető riportere Gili Cohennek, az a Majed Al-Ansari – Katar miniszterelnökének tanácsadója és a külügyminisztérium szóvivője adott interjút, aki részt vett az túszok kiszabadításáról szóló tárgyalásokon,
A gázai övezetbe az elmúlt évek során folyósított pénzeszsákokkal kapcsolatban ért kritikákat illetően Al-Ansari kijelentette – „soha nem voltunk passzív közvetítők. Minden sikeres közvetítésben, amelyben Katar részt vett, a békét és a stabilitást finanszíroztuk. De ez nem történt meg” – ismerte el, – „nincs béke és nincs stabilitás. A segély egy olyan mechanizmus része volt, amely átfogó izraeli felügyelet alatt állt, minden átment Izrael átvilágításán, beleértve azon családok nevét is, akik havi 100 dollárt kaptak a segély keretében, minden név átesett egy izraeli vizsgálaton.”
„Megdöbbentett bennünket, hogy néhány magas rangú [izraeli] tisztviselő, akik ezügyben dolgoztak, és néha azért jöttek Dohába, hogy meggyőzzék Katart a segélyek növeléséről vagy a segélyek folytatásáról, most azzal vádolják Katart, hogy pénzt küldött a Hamásznak. Ez a pénz izraeli ellenőrzés alatt ment át, a pénz fizikailag ment át Izraelen keresztül Gázába A segélyt nemzetközi szervezetek auditálták, hogy ne kerüljön át más helyre, – tette hozzá, hangsúlyozva, miszerint a biztonság hiánya itt nem a Gázának szánt pénz küldéséből fakad, hanem mindkét fél elkötelezettségének hiányából.
A Hamász terroristái által elrabolt és fogvatartott túszok szabadon engedése érdekében jelenleg is zajló tárgyalásokkal kapcsolatban Al-Ansari úgy véli, hogy mindkét fél többet tehetne, de nagyobb nyomásra van szükség a megállapodás eléréséhez
Továbbá, hangsúlyozta, hogy a katari tárgyalócsoport éjjel-nappal dolgozik, és csak akkor nem működött, amikor a tárgyalások megszakadtak. Hozzátéve azt is, hogy Doha tisztában van azzal, hogy a felelősség terhe a vállukon van, arra hívta fel a figyelmet, hogy emberek élete forog veszélyben, miközben késik a megegyezés. Azt is megemlítette, hogy többször is csalódottságuknak adtak hangot mindkét fél elkötelezettségének hiánya miatt, és az is felmerült, hogy újragondolják közvetítői szerepüket. Összegezve, a katari külügyminiszter szóvivője szerint mindkét fél részéről elkötelezettségre és engedményekre van szükség, hangsúlyozva, – „minden nap, amely megállapodás nélkül telik el, veszélybe sodorja az elrabolt személyeket és a gázai civileket.”
A rafahi tervezett hadművelettel kapcsolatban kijelentette, a térségben eleve korlátozott a vízhez jutás, és az offenzíva „olyan humanitárius katasztrófához fog vezetni, mint még soha, és ennek természetesen következményei lesznek a helyzetre nézve. Bármilyen terepen történő eszkaláció nagy kockázatnak teszi ki az elrabolt személyeket.”
A Hamász terroristáival kapcsolatos máig élő vendégszeretüket illetően Al-Ansari hangsúlyozta, hogy tisztában voltak mindazzal a kritikával, és kiszámítható kockázattal ami érni fogja őket, azt követően, hogy az Egyesült Államok felkérte Dohát a közvetítői szerepre, ugyanakkor rávilágított arra a kettőségre, hogy az ok egyben okozat is, mivel a helyszínen tartózkodó Hamász vezérek irodái révén zajlik jelenleg is a közvetítési folyamat, mondván ez az egyetlen ok, amiért a Hamászt még mindig befogadják.
A Sura Tanács tagjának nyilatkozatára, amelyben kemény antiszemita megjegyzéseket tett a zsidók és Izrael ellen, Al-Ansari azt mondta, hogy az említett képviselő véleménye – „természetesen nem a katari álláspontot képviseli. A gyűlöletkeltő, az antiszemitizmussal, az iszlamofóbiával és a rasszizmussal kapcsolatos álláspontunk nagyon egyértelmű. Katar egy multikulturális társadalom, ahol különböző meggyőződésű emberek élnek. Különböző hátterűek, ünnepeljük multikulturalizmusunkat, hiszünk ebben az elvben. A katari álláspont nagyon világos, évek óta minden nyilatkozatunkban megjelenik, beleértve a gyűlölet elleni küzdelem iránti elkötelezettségünket is.”
A dohai vezetéssel való izraeli ellentéteket fokozta, hogy közelmúltban a jeruzsálemi Kneszet megszavazta az Al-Dzsazíra adásainak betiltását, arra hivatkozva, hogy a katari média a terrorizmust dicsőíti, nem különben a gázai övezetben a terroristákkal együttműködő állomás. Al-Ansari ezzel kapcsolatban hárította a véleménynyilvánítást, mondván Izraelnek közvetlenül kellene párbeszédet folytatni a sajtóorgánummal.
„Csak bátorítani tudok az Al-Dzsazírával való közvetlen párbeszédre, örülnék, ha interjút készítenének valakivel ebben a kérdésben. A mi álláspontunk az ügyben nagyon világos – tiszteletben tartjuk a sajtószabadságot, és reméljük, hogy a világ összes kormánya lehetővé teszi az újságírók számára, hogy cenzúra nélkül működjenek,” tette hozzá, végezetül pedig azt üzente az izraeli nyilvánosságnak
„Katar békeszerető ország. Mindig is hittünk a békében, a párbeszédben és abban, hogy ott lehetünk barátai partnereinknek. A dezinformációk nagy része abból fakad, hogy nem értik, kik vagyunk és mit csinálunk.”
Túszalku – izraeli reakciók
A hétvégén is zajló erős országos tüntetések hátterében Izrael figyelmeztette a Hamászt, hogy elindítja a rafahi offenzívát, amennyiben a terrorcsoport nem fogadja el az egyiptomi delegáció közvetített és izraeli hadikabinet által utoljára elfogadott megállapodást a túszok szabadon bocsátása illetve a tűzszünet érdekében.
„Ha létrejön az alku, felfüggesztjük a műveletet” – közölte Iszráel Katz külügyminiszter a 12-es csatornának, hozzátéve, „a túszok szabadon bocsátása számunkra mély prioritás.”
„Ha van lehetőség egyezségre, akkor megtesszük,” – közölte Katz, bár hangsúlyozta, hogy ez nem befolyásolja a háború általános célját, azaz a Hamász teljes mértékben történő elpusztítását.
A katari és egyiptomi politikát egyaránt jól ismerő Joszi Cohen volt kémfőnök úgy véli, a legutóbbi és egyben utolsónak tűnő izraeli javaslat jelen pillanatban az egyetlen lehetőség és el kell fogadni. A médiának tegnap este nyilatkozva, Cohen arra is utalt, hogy valószínűleg már sokkal kevesebben vannak életben, ezért már nem lehet tovább húzni a tárgyalásokat – „gyorsan haza kell hoznunk őket.”
A koalíció radikális miniszterei, mint Becalel Szmotrich pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gbir nemzetbiztonsági miniszter, akikhez újabban csatlakozott Amichai Sikli diaszpóraügyi miniszter is, azonban úgy vélik, hogy a túszalku beleértve a tűzszünetet „veszélyes megadás és szörnyű győzelem a Hamásznak,” mire Cohen úgy véli – „túszaink 204 napja vannak a Hamász fogságában. Láttuk a fájdalmas videókat, ahol az emberek szívből könyörögnek, hogy engedjék el őket. Igaz, hogy a másik oldalon gazemberek vannak, és egy gyilkos terrorszervezet, de ma este azt kell mondanom, hogy amennyiben a Hamász beleegyezik – az alkut le kell bonyolítani.”
A Hagadára hivatkozva a volt kémfőnök arra szólította fel a minisztereket, hogy „mindegyiküknek úgy kell látnia magát, mintha egy családtagja a Hamász fogságában lenne.”
Emellett, kitizálta a harcok előrehaladását, hangsúlyozva – „nem vagyok beavatva abba, hogy ki vesz részt a tárgyalásokon, és ki ellenzi vagy nem ellenzi a rafahi inváziót, de a valóságban azt látjuk, hogy a nagy lendület, ami az első három hónapban volt, a Hamász zászlóaljak többségének legyőzésére, hirtelen megállt.”
„Nem tudom, miért van ez így. Azt vártam volna, hogy mind a politikai, mind a katonai tisztviselők továbbra is arra törekednek, hogy enyhítsék a Hamász uralmát az övezetben. Azt vártam volna, hogy a hadsereg is követeli, előkészíti és tervezi a megállapodás után, hogy megszállja Rafaht, és onnan kiszabadítja a túszok maradékát, és teljesen megszünteti a Hamász uralmát az övezetben,” – tette hozzá Cohen.
The post Katar – a békéről és az Izrael által tudott és felügyelt gázai övezetbe küldött pénzeszsákokról first appeared on Új Kelet online.
