Avi/ujkelet.live

A háború 621. napja, támadásban: Az Izraeli Védelmi Erők délután bejelentette, hogy légicsapások sorozatát hajtja végre az iráni katonai létesítmények ellen Teheránban.

Teheránban elkezdték kirakni az utcákra az izraeli hadsereg csapásaiban elesett civilek képeit, hogy egyesítsék a népet a rezsim körül és Izrael ellen.

Stratégia: Binjámin Netanjahu miniszterelnök ma este 10 órakor összehívja a biztonsági kabinetet Jeruzsálemben.

Izrael Donald Trump amerikai elnök döntésére vár arról, hogy az Egyesült Államok csatlakozik-e az iráni atomprogram elleni művelethez.

Hormuz: Egy iráni forrás azt nyilatkozta a katari Al-Araby Al-Dzsadid hírügynökségnek, hogy az ország kész lezárni a Hormuz-szorost, amely az Öböl-menti államok olajexportjának egyik fő csatornája.

Hozzátette, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli támadások nem okoztak jelentős károkat, és hogy a Fordo létesítmény továbbra is aktív.

A forrás azt is elmondta, hogy az aktív amerikai beavatkozás a konfliktusba az egész régiót lángra lobbanthatja, és a regionális hatalmak megígérték Teheránnak, hogy nem engedik meg az amerikai erőknek, hogy bázisaikat az Iszlám Köztársaság megtámadására használják.

Hamenei: Televíziós beszédében Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője válaszolt Trump elnök felszólítására, hogy az ország adja meg magát, és figyelmeztetett az amerikai beavatkozás következményeire.

„Az intelligens emberek, akik ismerik Iránt, az iráni nemzetet és történelmét, soha nem fognak fenyegetően beszélni ezzel a nemzettel, mert az iráni nemzet nem fogja megadni magát” – mondta Hamenei, először mutatkozva péntek óta. „Amerikának tudnia kell, hogy bármilyen katonai beavatkozás kétségtelenül helyrehozhatatlan károkat okoz.”

Moszkva: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán figyelmeztetett, hogy az Izraelnek nyújtott közvetlen amerikai katonai segítség radikálisan destabilizálhatja a közel-keleti helyzetet.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Rjabkov óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy közvetlen katonai segítséget nyújtson Izraelnek, vagy akár csak fontolóra vegyen ilyen „spekulatív lehetőségeket”.

„Ez olyan lépés lenne, amely radikálisan destabilizálná az egész helyzetet” – idézte a sajtó.

Külön kommentárokban Szergej Nariskin, az SZVR külföldi hírszerző szolgálat vezetője azt nyilatkozta, hogy Irán és Izrael között a helyzet kritikussá vált.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán azt nyilatkozta, hogy a világ ,,milliméterekre van a katasztrófától” az iráni nukleáris infrastruktúrára mért napi izraeli csapások miatt – jelentette az orosz RIA állami hírügynökség.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki januárban stratégiai partnerségi szerződést írt alá Iránnal, a két fél közötti ellenségeskedés beszüntetésére szólított fel.

Kontraszt: Németország külügyminisztere arra kérte Irán vezetőit, hogy tegyenek hiteles biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy az ország nem törekszik atomfegyverre, és mutassák meg, hogy hajlandóak a tárgyalásos megoldásra.

„Továbbra is készen állunk a tárgyalásra. Iránnak azonban sürgősen cselekednie kell… soha nem késő tárgyalóasztalhoz ülni, ha valaki őszinte szándékkal érkezik” – mondta Johann Wadephul jordániai kollégájával tartott sajtótájékoztatóján.

Wadephul szerint Izrael félelme, hogy Irán atomfegyvereket fog kifejleszteni, jogos, és joga van az önvédelemhez.

„Érthető az izraeli döntés, hogy tesz valamit ez ellen a fenyegetés ellen” – mondta, hozzátéve, hogy mindkét oldalon sajnálatosak a civil halálesetek.

A Moszad: Az Izraeli Védelmi Erők egy szokatlan perzsa nyelvű közleményben arra kérte az irániakat, hogy vegyék fontolóra a Moszaddal való kapcsolatfelvételt.

„Kedves iráni polgárok! Megértjük nehéz helyzeteteket a rezsim által teremtett nehéz körülmények miatt. Az elmúlt napokban számos olyan üzenetet kaptunk, amelyek aggodalmat fejeztek ki a jelenlegi bizonytalan jövő miatt. Még azok is, akik a rezsim biztonsági intézményeinek tagjaiként azonosítják magukat, kifejezték félelmüket, kétségbeesésüket és haragjukat az Iránban történtek miatt, és arra kértek minket, hogy vegyük fel a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, hogy Irán ne jusson ugyanarra a sorsra, mint Libanon és Gáza” – áll a közleményben.

„Ezen a ponton tisztáznunk kell, hogy nem mi vagyunk a megfelelő hatóság az ilyen kérések kezelésére. De a legkevesebb, amit tehetünk, hogy ezen a linken keresztül a Moszad weboldalára irányítunk titeket”.

Változás: A Polgárvédelmi Parancsnokság estétől engedélyezni fogja a kisebb összejöveteleket, és a munkahelyek is személyesen látogathatóak lesznek, feltéve, hogy van a közelben óvóhely.

Az iskolák további értesítésig országszerte zárva maradnak.

A ma este 6 órakor hatályba lépő változásokról egy friss helyzetértékelés után döntött a Polgárvédelmi Parancsnokság és Iszrael Katz védelmi miniszter.

Az ország területeinek többégében a tevékenységi skálát a létfontosságú tevékenységről korlátozott tevékenységre módosították.

Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 30 fős összejövetelek engedélyezettek, feltéve, hogy időben el lehet jutni az óvóhelyre.

Az északi határ menti közösségekben, a Golán-fennsíkon, a Beit-Seán-völgyben, a Jordán-völgyben, a Holt-tengernél, Araván, Eilaton és a gázai határvidéken a skálát alapvető tevékenységről részleges tevékenységre módosították.

Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken legfeljebb 50 fő részvételével lehet gyülekezni a szabadban és 100 fő részvételével beltérben, feltéve, hogy van a közelben óvóhely.

Az irányelvek péntek estig maradnak érvényben, amikor a Polgárvédelmi Parancsnokság újabb felmérést végez.

The post Hamenei és Moszkva is figyelmezteti Trumpékat, a Moszad és változások first appeared on Új Kelet Live.