Avi/ujkelet.live
A háború 654. napja, Gáza: A 36. hadosztály parancsnoksága alatt álló Ejtőernyős Dandár csapatai tegnap befejezték küldetésüket a dél-gázai Khan Junesz térségében.
A harcok során az erők közelharcokban és a légierővel szorosan együttműködve terroristákat likvidáltak, és terrorista infrastruktúrákat semmisítettek meg, beleértve katonai épületeket, fegyverraktárakat, fegyvereket és robbanóanyagokat.
Ezenkívül a Jahalom elit harcmérnöki egység harcosaival együttműködve számos, a Gázai övezetben terrorszervezetek által használt földalatti járatot is leromboltak.
Az egyik akció során a erők azonosították a Hamász egyik terrorsejtjét, és gyorsan likvidálták őket, még azelőtt, hogy megközelíthették volna az erőket.
Az ejtőernyősök küldetései folytatódnak, a következő bevetési szektor: Júdea és Szamária.
Videó: A vádak közepette, miszerint az izraeli hadsereg a humanitárius segélynyújtási helyszíneken tüzet nyit a gázai civilekre, az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője tegnap este közzétette egy aznap délután történt incidens dokumentációját, amelyben gázai civilek tömegei, több százan, kifosztanak egy humanitárius segélyszállító teherautót, amely behajtott az övezetbe.
A gázaiak tömegei néhány méterre álltak a harcosoktól, akik készenlétben álltak, hogy tüzet nyissanak, hogy meghátrálásra késztessék őket – de a harcosoknak megparancsolták: „Senki ne lőjön!”
Avichai Adraee ezredes a következőt írta: „Nincs éhezés, nincs szándékos gyilkosság, és nincs szándékos bántalmazás a segélyért folyamodók ellen. Ami van, az Hamász propaganda, olyan médiával, amely hazugságokat terjeszt, hogy megmentse azt, ami a legyőzött Hamászból megmaradt.”
A vezérkari főnök értékel: A katonai rádió ma reggel arról számolt be, hogy Ejal Zamir vezérkari főnök úgy döntött, a tartalékos erőkre nehezedő teher miatt a harci szektorokban lévő tartalékos erők körét a következő hónapokban 30%-kal csökkenteni fogják. Ez természetesen annak is függvénye, hogy nem történnek olyan rendkívüli események, amelyek sok tartalékos erő átcsoportosítását tennék szükségessé (például egy újabb támadás Irán ellen vagy egy másik nagyszabású művelet Gázában).
Az Izraeli Védelmi Erők harci tartalékos rendszerére nehezedő növekvő terhelés, valamint a tény miatt, hogy a hadsereg áttörte a „tartalékos grafikont”, és 2025 eleje óta a tervezettnél sokkal több tartalékos harcost hívtak be, Zamir vezérkari főnök a napokban úgy döntött, hogy az Izraeli Védelmi Erők a közeljövőben fokozatosan elenged tartalékos harcosokat a különböző harci szektorokból – Gázából, Libanonból, Júdeából és Szamáriából, valamint más területekről.
Zamir tegnap a Gázai övezetben:
- A Gázai övezetben jelenleg harcoló tartalékos erők nagy részét a következő hetekben elengedik – és helyettük csak egy dandárt toboroznak a tartalékosoknak –, ami a Gázai övezetben lévő tartalékos erők nagymértékű és jelentős csökkentését jelenti.
- A Júdea és Szamária szektorban, amelyet eddig a tartalékos zászlóaljak túlnyomó többsége felügyelt, a trend megfordul, és a tartalékos zászlóaljak helyére reguláris erők érkeznek a szektorba, így a Júdeában és Szamáriában lévő erők nagy része reguláris erő lesz.
- Az északi szektorban – Libanon és Szíria határán – is csökkentik a tartalékos erőket, helyükre reguláris erőket hoznak, bár kisebb mértékben.
A részleteket ismerő magas rangú források szerint a vezérkari főnök döntésének célja a tartalékos hadsereg terheinek enyhítése, amely egyre inkább hajlamos a lemorzsolódásra, és a teher már az elmúlt hat hónapban is nehéz volt, amikor a 2025-re tervezett 70 egymást követő nap helyett a dandárok többsége valójában 100 napos vagy akár hosszabb tartalékos kört teljesített.
A vezérkari főnök úgy döntött, hogy az Izraeli Védelmi Erők a reguláris hadseregre támaszkodik a különböző határokon és szektorokban.
A kurdok: A szíriai kurd erőkhöz közel álló források szerint az ország északkeleti részén lévő erők fokozott készültségben vannak, és aggodalom van, hogy a déli Szweidában drúzokkal történt összecsapások után ők lesznek a következők a sorban, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este.
A kurdok aggodalma a damaszkuszi kormánnyal fennálló jelentős vitákból fakad a szíriai államba való integrációjukkal kapcsolatban. Északkelet-Szíriában beduin törzsek is élnek, és az utóbbi években időről időre súrlódások alakultak ki közöttük és a kurdok között.
Ugyanezek a források azt is elmondták a KAN-nak, hogy a szweidai helyzetre való tekintettel az Egyesült Államok és Izrael kurd erőknek nyújtott gyakorlati támogatása jobban „helyreállíthatta volna a rendet” a térségben, mint az iszlamista többségű damaszkuszi kormány. A források szerint azonban úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok részéről ilyen lehetőség nem szerepel a napirenden.
A Drúz-hegyen történt események árnyékában az amerikai kormány szíriai megbízottja, Tom Barrack a hétvégén találkozott a szíriai kurd erők parancsnokával, hogy sürgesse őt az Ahmed al-Saraa szíriai elnökkel kötött megállapodás folytatására. A drúzokhoz hasonlóan a kurdok helyzete is, akik kisebbséget alkotnak az országban, problémás.
Az Aszad-rezsim bukása után magas rangú kurd tisztviselők kifejezték hajlandóságukat az új szíriai államba való integrálódásra. Cserébe azért, hogy az új damaszkuszi kormányzat bizonyos fokú irányítást biztosítson a kurd lakosságnak az ország északkeleti részén.
A megállapodás aláírására, idén márciusban, a kurd erők és a törökbarát milíciák közötti folyamatos harcok hátterében került sor, légicsapásokkal, magas rangú kurd személyiségek likvidálásával és Északkelet-Szíria energiatermelő létesítményei elleni támadásokkal párosulva.
Irán: Izrael felszólította az európai országokat, hogy vezessenek be szankciókat Iránnal szemben, és ne oldják fel azokat, jelentette tegnap este a KAN. Izrael nemcsak az európaiaknak, hanem magas rangú amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalások során is továbbította a kérést.
A lépés az Irán és Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közötti nukleáris tárgyalások újraindítása előtt történik, amelyekre várhatóan alacsony szinten kerül sor a héten. Mindez akkor, amikor Jeruzsálem kétségeket fogalmaz meg a Teheránnal való megállapodások megkötésének képességét illetően.
Az iráni televízió tegnap este arról számolt be, hogy Teherán beleegyezett abba, hogy újabb tárgyalási fordulót tart Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselőivel. A jelentés szerint a tárgyalásokra várhatóan pénteken Isztambulban kerül sor, és a külügyminiszter-helyettesek is részt vesznek rajtuk.
A Wall Street Journal júliusban arról számolt be, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta Donald Trump amerikai elnöknek, hogy Izrael ismét megtámadja Iránt, ha az újraindítja a nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló törekvéseit. A jelentés szerint az amerikai elnök válaszában azt mondta, hogy a diplomáciai rendezést támogatja, de nem ellenezte konkrétan Izrael terveit.
A magas rangú amerikai és izraeli forrásokon alapuló jelentés azt is megjegyezte, hogy az amerikai elnök abban bízik, hogy a további csapások fenyegetése nyomást gyakorol Teheránra, hogy olyan megállapodást kössön, amely megakadályozná az atomfegyverek fejlesztését. Izrael ezzel szemben szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy diplomáciai megállapodás megakadályozhatná Iránt abban, hogy titokban atomfegyvereket fejlesszen ki.
The post A helyzet Gázában, szankciók kérése Iránra és a kurdok aggodalma first appeared on Új Kelet Live.
