ujkeletlive

Nemzetközi nyomásra a hadsereg részleges humanitárius szüntetet tart a sűrűn lakott gázai területeken

Az Izraeli Védelmi Erők ma reggeltől estig tartó humanitárius szünetet vezet be több gázai sűrűn lakott területen, válaszul az övezetben kialakult humanitárius válság kezelésére.

Az egyre inkább növekvő nemzetközi nyomás alatt Binjámin Netanjahu miniszterelnök szombat este hagyta jóvá azon intézkedéscsomagot, melynek keretében nagyobb mennyiségű élelmiszer ellátmányt és gyógyszereket juttatnak el a gázaiakhoz az elvileg kialakított humanitárius folyosókon.

A harcok tervezett részleges szüneteltetése lesz az első alkalom a márciusi egyoldalúan felmondott túszalku megállapodás összeomlása óta, amikor Izrael teljesen mértékben blokkolta a humanitárius segélyek bejutását, és intenzív hadműveletet indított az övezet megszállására, célul tűzve ki a Hamász terrorszervezet felszámolását, és a helyi lakosság végleges kitelepítését.

A miniszterelnök által elindított akció révén tegnap este az izraeli légierő élelmiszercsomagokat dobott le Gázában, emellett a következő napokban további légi szállítmányokra lehet számítani Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek révén. A holnapi  részleges humanitárius szünet elvileg Gáza déli és északi részén is életbe lép, miközben a hadsereg lehetővé teszi az ENSZ, és más segélyszervezetek biztonságos hozzáférését a lakott területeken, – jelentette az Axios izraeli politikai forrásokra hivatkozva

A hadsereg közleményében megerősítette Netanjahu intézkedéseinek végrehajtását, hozzátéve, miszerint szükség esetén időről időre megismétlik a humanitárius szüntetet.

„A politikai vezetés utasításai szerint, valamint az este folyamán tartott helyzetértékelést követően, az Izraeli Védelmi Erők humanitárius intézkedéssorozatot indított a Gázai övezetben: humanitárius folyosókat alakít ki, hogy biztonságos átjárást biztosítson az ENSZ konvojainak, és az élelmiszert, gyógyszert szállító segélyszervezeteknek.”

„Az Izraeli Védelmi Erők felkészült a humanitárius szünetekre a sűrűn lakott területeken, miközben továbbra is hadműveleteket folytat a terroristák ellen az operatív zónákban,” – áll a hadsereg közleményében, továbbá bejelentve, miszerint Izrael újra csatlakoztatta az áramellátást az övezet déli részén található sótalanító üzemhez, ami várhatóan napi 2000-ről 20000 köbméterre növeli a vízellátást, ilymódon fedezve mintegy 900000 lakos szükségleteit.

A gázai egészségügyi hatóság bejelentései szerint naponta több halálesetet regisztráltlnak éhínség által bekövetkezett szövődmények következtében. A minisztérium szerint az utóbbi napokban 122 gázai, – közöttük 83 gyermek halt meg hasonló tünetek miatt.

A márciusban újraindított erőteljes hadművelet, a segélyek kizárása, és az ENSZ elosztókkal való  együttműködés felmondását követően, a közelmúltban bevezetett amerikai – izraeli humanitárius szervezet azonkívül, hogy megkérdőjelezhető mechanizmus alapján juttatná el az élelmiszert a helyieknek, bevezetése óta több mint ezer palesztin halálát okozta az elosztó helyeket megközelítő, és az izraeli hadsereg által „gyanúsnak” ítélt személyeket ért támadások következtében.

Mindent összevetve  – Hamász propagandának nevezve a nemzetközi médiában megjelent híreket, Izrael hivatalosan tagadja a gázai övezetben kialakult éhínséget, bár nem hivatalosan nyilatkozó izraeli katonai források már elismerték, hogy az övezetben kialakult helyzet valóban súlyos.

A brit, német és francia kormányzati vezetők hétvégén sürgősségi telefonhívás kapcsán egyeztettek a válság kezelése érdekében, majd közös nyilatkozatban szólítottak fel „minden felet a harcok azonnali beszüntetésére, és tűzszünetre,” továbbá a helyzetet „humanitárius katasztrófának” nevezve felszólították Izraelt, hogy oldja fel a segélyek bejutására vonatkozó korlátozásokat, és tegye lehetővé az ENSZ, illetve segélyszervezetek akadálytalan működését az éhínség megfékezésére.

„Izraelnek kötelessége betartani a nemzetközi humanitárius jog előírásait,” – áll az európai közös közleményben.

A feszült diplomáciai helyzetre való tekintettel Gideon Szá’ar külügyminiszter korábban azonnali intézkedéseket sürgetett, mint például a humanitárius szünet bevezetését, azonban a koalíciói radikális partnerei érdekeit mindinkább képviselő Jiszráel Katz (Likud) védelmi miniszter ellenezte azt, így az ülés döntés nélkül zárult. Az ügy megoldása végett, tegnap este Netanjahu – kikerülve Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter várható ellenkezését, immár nélkülük újabb telefonos ülést hívott össze, és ezúttal Katz is kénytelen volt támogatni a vasárnap reggel életbe lépő humanitárius szünetet.

Szmotrics és Ben-Gvir később, már a kész tényekről kapott tájékoztatást, miközben a miniszterelnök azzal indokolta kimaradásukat, hogy a szűk kabinet sürgős döntésére volt szükség, és „nem akarták, hogy megsértsék a szombatot.”

Az Ocma-vezért azonban feldühítette a nélküle meghozott döntés, mondván, hogy egész szombaton elérhető vagyok, 24/7, mert én vagyok a nemzetbiztonsági miniszter, és folyamatosan kapok tájékoztatásokat. Ezek csak kifogások. Azért nem csatlakoztattatok a híváshoz, hogy ne mondhassam el a véleményemet.

A miniszter később hivatalos közleményben is ismertette véleményét, hangsúlyozván – „tegnap este tájékoztatott egy tisztviselő a miniszterelnök irodájából, hogy a szombat folyamán biztonsági egyeztetés zajlott nélkülem (a hivatalos indok: ‘nehogy megsértsük a szombatot’ – miközben pontosan tudják, hogy nemzetbiztonsági miniszterként szombaton is elérhető vagyok bármilyen biztonsági esemény vagy konzultáció céljából), amelyen úgy döntöttek, hogy növelik a Gázába bejutó ‘humanitárius’ segély mennyiségét.”

„Azt mondtam az illetékesnek, hogy mindez a Hamász hazug kampányának való megadás, ami veszélyezteti a hadsereg katonáit, és ez a megadás még súlyosabb annak fényében, hogy a miniszterelnök pénteken azt mondta, ‘alternatív módszereket vizsgálunk a túszok kiszabadítására.’ Úgy tűnik, az ‘alternatív módszer’ a Hamásznak és hazug kampányainak való meghajlás, és a humanitárius segély növelése, ami közvetlenül hozzájuk jut el. Ez az út távolít el bennünket a túszok visszaszerzésétől, és főleg a háború teljes megnyerésétől. Az egyetlen út a győzelemhez, és a túszok visszaszerzéséhez, ha teljesen leállítjuk a ‘humanitárius’ segélyt, elfoglaljuk az egész övezetet, és önkéntes kivándorlásra ösztönzünk.”

Szmotrich eddig legalábbis tartózkodott a nélküle meghozott döntés kommentálásától, de a márciusi tűzszünet izraeli felmondása idején, egy konferencián azt állította, hogy minden segély – akár egy szem búza, ami bejut az övezetbe az a Hamászhoz jut el, ezért, ha megtörténik azonnal kilép a kormányból; de ilyen lehetőségre valószínűleg nem kell számítani.

Az izraeli politikai vezetés, és az időközben a Fehér Házban is hangoztatott narratíva, miszerint a gázaiak azért éheznek, mert a Hamász kifosztja a szállítmányokat, időközben több elemzés szerint is valótlannak bizonyult.

  • A The New York Times rávilágított, hogy bár  Izrael közel két éve – többnyire politikai narratívára alapozva azzal vádolja a Hamászt, hogy rendszeresen ellopja az ENSZ és más nemzetközi szervezetek humanitárius segélyeit, valójában az izraeli hadsereg soha nem talált erre bizonyítékot, – állítja az újság magas rangú izraeli katonai forrásokra hivatkozva. Megjegyezve továbbá, miszerint az ENSZ segélyelosztási rendszere viszonylag hatékony és megbízható volt, és kevésbé volt kitéve a Hamász beavatkozásának, mint más esetekben. Izrael ennek ellenére májusban úgy döntött, hogy ezt a rendszert egy amerikai hátterű mechanizmussal váltja fel, amelyet fegyveresek őriznek, és ami bebizonyosodott, hogy 1100 palesztin halálát okozta a lövöldözések során, miközben a segélyhez próbáltak eljutni. A Hamász valóban eltérített kisebb segélyszállítmányokat más, kevésbé felügyelt forrásoktól, de nincs bizonyíték arra, hogy ez rendszerszinten történt volna az ENSZ esetében.
  • A NYT elemzését, egy amerikai kormányzati jelentés is megerősítette, miszerint nem találtak bizonyítékot a Hamász rendszeres fosztogatására az ENSZ, vagy akár az amerikai finanszírozású szállítmányok esetén. Az izraeli hadsereg eközben azt állítja, hogy „jól dokumentált” a Hamász segélyekből finanszírozott tevékenysége, azt viszont nem cáfolta, hogy nincs bizonyítéka az ENSZ-segélyek rendszeres kirablására.

Eközben múlt héten, először Izrael majd Donald Trump elnök is bejelentette, hogy a Hamász elfogadhatatlan követelései miatt megszakadtak a dohai tűzszüneti tárgyalások, és valószínűleg a katonai hadművelet további fokozása mellett a túszok kiszabadításának alternatív lehetőségeit fogják bevetni. 

Ilymódon a túszalku tárgyalások jelenleg szünetelnek, ugyanakkor egyiptomi források szerint a héten újraindulhatnak az egyeztetések. A közvetítők – Katar és Egyiptom – amiatti aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a gázai helyzet tovább romolhat, ha végleg összeomlanak a tárgyalások. Közös nyilatkozukban igyekeznek fenntartani a folyamatosságot, és úgy értékelik, miszerint mérsékelt előrelépés tapasztalható a Hamász terrorszervezet álláspontját illetően.

A terrorszervezet pedig úgy véli, hogy a legújabb vázlatra adott válaszuk kellően pozitív volt, emellett a humanitárius segélyek bejutása, valamint az izraeli visszavonulás kérdésében kértek egyértelmű nyilatkozatokat, hangsúlyozván, miszerint a megállapodás továbbra is érdekükben áll.

The post Nemzetközi nyomásra Izrael ideiglenes humanitárius szünetet rendel el Gázában first appeared on Új Kelet Live.