ujkeletlive
Diplomácia – ENSZ közgyűlés
Tegnap tovább folytatódtak az ENSZ New York-i székházában a közgyűlés plénuma előtt tartott beszédek, közöttük a fő eseménynek számító Donald Trump elnök maratoni felszólalása.
A hivatalos napirend szerinti időtartam közel négyszeresére sikeredett, mintegy 57 perces beszéde során az elnök alapvetően saját eredményeit dicsérte, kiemelve a háborús viták rendezésében játszott szerepét, miközben az ENSZ-t azzal vádolta, hogy a migránsok támogatásával „a Nyugat elleni támadást finanszírozza;” a klímaváltozást „a világ legnagyobb átverésének,” nevezte, hangsúlyozva, hogy számos ország „a pusztulás szélén áll” a zöld energiától való függőségük miatt. Továbbá, azt állította, hogy az európai országok „a pokolra jutnak,” mert bevándorlási politikájuk nem eléggé hatékony.
A globális konfliktusok tekintetében, az elnök korábbi nézőpontját ismételte meg; a palesztin államot elismerő országokat azzal vádolta, hogy jutalmazzák a Hamász „váltságdíjkövetelését,” ugyanakkor felszólított a gázai és ukrajnai háborúk befejezésére, miközben bírálta az európai országokat az orosz olajvásárlás [Orbán Viktor miniszterelnök] miatt. Trump megismételte azon álláspontját is, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere, valamint azt a vitatott állítását, miszerint az amerikai bombázók a júniusi 12 napos izraeli-iráni háború során teljes mértékben megsemmisítették Irán urándúsító kapacitását.
„Levelet küldtem a legfőbb (iráni) vezetőnek, és ők folytatták a maguk útját. Mostanra Irán számos magas rangú parancsnoka halott. A ‘Éjféli Kalapács’ hadműveletben megsemmisítettük Irán nukleáris képességeit. Egyetlen ország sem lett volna képes erre. Ezután azonnal közvetítettem a tűzszünetet az Izrael és Irán közötti tizenkét napos háborúban.”
Továbbá, új kezdeményezéseként, az elnök bejelentette, hogy a biológiai fegyverek fejlesztésének megállítását szorgalmazó erőfeszítések élére áll. Végül megemlítette, hogy 39 másodperc erejéig összefutott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel miközben a pódiumra tartott, és megállapodtak abban, hogy jövő héten találkoznak. Megerősítette, hogy beszéde után találkozik Ukrajna, Argentína, és az EU vezetőivel, illetve összehívott egy arab és muszlim vezetőkből álló csoportot a gázai háború megvitatására. Egy napra tervezett New York-i megjelenése, és még visszautazása előtt fogadást adott a világ vezetőinek.
Összegezve
Trump beszéde során hangsúlyozta, hogy a vezetése alatt álló Egyesült Államok „aranykorát” éli, míg minden más ország, különösen a nyugat-európai szövetségesei, az összeomlás szélére sodródtak a bevándorlás, a megbízhatatlan zöld energiaforrások, és a gyenge vezetés miatt.
A megoldás, amit az elnök kínál, a háborúk befejezése, a világ legforróbb gazdaságának kiépítése, valamint az egyes államokat tönkretevő bevándorlás leállítása, mondván – „bölcs dolog lenne, hazavinni a MAGA-programját.”
Trump megemlítette gyenge elődjét [Joe Biden volt elnök] és a megnyert választást követően az általa felszabadított amerikai jólétet, majd az ENSZ ellen indított támadást, mondván a szervezet semmilyen előrelépést nem tett a világ különböző pontjain zajló konfliktusok megszüntetésére, azt állítva, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének célja kimerül egy nagyon erősen megfogalmazott levél megírásában.
Az ENSZ vezetőit az esemény szervezése, sőt a székház építése miatt is bírálta, különösen azért, mert évekkel korábban nem a saját tervét fogadták el a komplexum újjáépítésére. Az állítólag nem megfelelően működő háttér eszközökre utalva, összegezte – „ezt a két dolgot kaptam az Egyesült Nemzetek Szervezetétől: egy rossz mozgólépcsőt, és egy rossz súgógépet.”
Továbbá, azt kifogásolta, hogy az ENSZ a problémák megoldása helyett, inkább újabbakat generál, kiemelve napjaink – szerinte első számú politikai problémáját, mint az „ellenőrizetlen migráció válsága,” miközben sötét jövőt ábrázolt az európai kontinensen, melyet „olyan illegális idegenek hada szállt meg, amilyet még senki sem látott, a társadalmak szétszakadnak, London pedig a saría törvények felé halad.” Majd ismét saját módszereit dicsérve, hangsúlyozta, – „ideje véget vetni a nyitott határok kudarcba fulladt kísérletének. Most kell véget vetni. Mondhatom, hogy nagyon jó vagyok ebben: az országaitok a pokolra jutnak.”
A globális háborúk tekintetében, utalva az iráni hadműveletre, Trump ismét azt állította, – „mindössze hét hónap alatt hét véget nem érő háborúnak vetettem véget.”
- Az elnök tegnap este elhangzott béketeremtő bejelentései, hasonlóan a többi állítását illetően meglehetősen árnyaltak, ugyanis az utóbbi években valóban több nemzetközi válságban közvetítőként lépett fel, de az eredményt illetően a tartós béke továbbra is kérdéses.
- Örményország és Azerbajdzsán agusztusban a Fehér Házban ugyan közös nyilatkozatot – nem békeszerződést, írt alá első hivatalos lépésként egy több évtizedes konfliktus lezárására, de Hegyi-Karabah régióról, és a határokról máig nem született megegyezés;
- Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda júniusban békemegállapodást írtak alá Washingtonban, amely három évtizedes háborúnak vetett volna véget, ám a véglegesítő tárgyalások megrekedtek, és a harcok ismét kiújultak;
- India és Pakisztán között egy májusi terrortámadás után ismét kiújult a fegyveres konfliktus. Trump közvetítését mindkét fél elismerte, ugyanakkor India szerint a kétoldalú tűzszüneti tárgyalások vezettek a megállapodáshoz;
- Izrael és Irán közötti az izraeli támadással kezdődött háborús konfliktus közepette Trump 12 nap után váratlanul bejelentette a tűzszünetet. A fegyvernyugvás érdekében az elnök közvetítő szerepét egyik fél sem vitatta, a tartós béke viszont kérdéses, annak fényében, hogy Jeruzsálem, és a Fehér Ház is egyaránt kijelentette, hogy akár háború árán is megakadályozza Teherán atomfegyverhez való jutását;
- Kambodzsa és Thaiföld közötti több napon át tartó konfliktus a határok miatt számos áldozatot követelt. Trump a kereskedelmi tárgyalások leállításával fenyegetve győzte meg a feleket a harcok szüneteltetése érdekében. Az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás mögött a konfliktus mélyebb okai továbbra is függőben maradtak;
- Egyiptom és Etiópia közöt diplomáciai konfliktus alakult ki a Nílus vízhozamát befolyásoló etiópiai gát miatt, ami az amerikai közvetítés ellenére elkészült;
- Koszovó és Szerbia között
Trump közbenjárására 2020-ban jött létre gazdasági megállapodásra, amelyet a Fehér Házban írtak alá. A feleket megosztó konfliktust lezárására békeszerződés nem jött létre, mivel Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
A jelenleg is zajló gázai háborút illetően, Trump köztudott véleményét hangsúlyozva, kijelentette, miszerint a palesztin állam elismerése: jutalom a Hamásznak október 7 után, bírálva mindazon országokat, akik viszont az elmúlt napokban csatlakoztak az kezdeményezéshez.
Továbbá, a Hamászt hibáztatva, kijelentette, hogy a terrorszervezet elutasította a túszmegállapodásra vonatkozó „észszerű javaslatokat,” és megismételte az elmúlt hónapok üzenetét, miszerint mindenkit vissza akarnak kapni – élőket, és holtakat egyaránt.
„Most, mintha csak a konfliktus folytatását akarná ösztönözni, e testület egy része egyoldalúan el akarja ismerni a palesztin államot. Túl nagy lenne a jutalom a Hamász terroristái számára a kegyetlenségeikért. Ez lenne a jutalom ezekért a szörnyű atrocitásokért, beleértve október 7.-ét is, még akkor is, ha nem hajlandóak elengedni a túszokat, vagy elfogadni a tűzszünetet” – tette hozzá, majd azt állította – „ezt már régen meg lehetett volna oldani.”
„Ahelyett, hogy engednének a Hamász váltságdíjköveteléseinek, azoknak, akik békét akarnak, egy üzenettel kellene összefogniuk: Engedjék el a túszokat most,” – majd hangsúlyozta, hogy az összes túszt egyszerre akarja visszakapni, nem pedig a két korábbi túszalkuhoz hasonlóan szakaszos megállapodás keretében.
„Azonnal le kell állítanunk a gázai háborút. Azonnal tárgyalnunk kell a békéről. Vissza kell szereznünk a túszokat,” – tette hozzá végezetül Trump.
Igen, de – bár beszédében az túszok azonnali visszaadását követelte a Hamászt hibáztatva a korábbi vázlatok megakasztásával, ENSZ-beszéde után a katari közvetítés újraindítására irányuló erőfeszítésekről érkeztek hírek a Fehér Házból.
A túszszabadítási és tűzszüneti megállapodás ügyében az elnök különmegbízottja, Steve Witkoff a katari közvetítés újraindítását igyekszik elérni, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna. A tárgyalások azt követően akadtak el, hogy Izrael támadást indított a Hamász vezetői ellen Dohában.
A tegnapi ENSZ közgyűlésen, az érintett Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari emír is felszólalt, élesen bírálva Izraelt az amerikai szövetséges nyílt támadása miatt.
„Ez az agresszió nem arról szól, hogy a terroristákat bárhol a világon elérjük, ahogy Netanjahu állítja, hanem egy olyan közvetítő ország elleni támadás, amely békés eszközökkel old meg konfliktusokat, és amely immár két éve jelentős erőfeszítéseket tesz a gázai háború megállítására,” – tette hozzá, majd utalva David Barnea kémfőnök kabinet előtt elhangzott kijelentésre, hangsúlyozta – „nem próbálod megölni azt, akivel tárgyalásokat folytatsz, hacsak nem az a célod, hogy meghiúsítsd a tárgyalást. Amennyiben a túszok szabadon bocsátásának ára a háború leállítása, akkor ez azt jelenti, hogy az izraeli kormány lemond kiszabadításukról, – egyetlen célja Gáza lerombolása.”
A közgyűlés résztvevői számára Trump világossá tette miszerint „nagyon fontos megbeszélésen” fog tárgyalni a Gázai övezetről azon a találkozón, amelyre Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom, Jordánia, Törökország, Indonézia és Pakisztán vezetőit hívta meg, és amely során állítólag bemutatásra került a korábban a Fehér Házban ismertetett Tony Blair-féle háború utáni rendezés, és újjáépítési vázlat.
ENSZ felszólalása után, Trump több nyilvános találkozón is megjelent.
„Én Izrael oldalán állok. Igazából egész életemben Izrael oldalán álltam, és olyan megoldást fogunk találni, amely mindenki számára jó lesz,” – ígérte Trump Emmanuel Macron francia elnök mellett ülve, majd bírálva Macront a ENSZ közgyűlésen korábban elhangzott palesztin állam elismerésére vonatkozó bejelentése miatt.
„Ezt nem szabad megtenni, emlékezni kell október 7-re,” – közölte Trump, mire Macron így felelt – „senki sem felejtette el, de mit ért el Izrael két év háború alatt?”
A francia elnök, Trump korábbi közgyűlési beszédére reagálva a BFM francia televíziónak kijelentette – „ha meg akarja kapni a Nobel-békedíjat, akkor véget kell vetnie a gázai háborúnak.”
„Van egyetlen ember, aki tehet ez ügyben valamit, és ez az Egyesült Államok elnöke. Azért tud többet tenni nálunk, mert mi nem szállítjuk azokat a fegyvereket, amelyek lehetővé teszik a háború folytatását Gázában. Az Egyesült Államok viszont igen,” – tette hozzá.
The post Trump az ENSZ-ben: „országaitok a pokolra jutnak” first appeared on Új Kelet Live.
