ujkeletlive

Választások árnyékában – harc a vezető pozíciókért

A gázai háború gyengülő intenzítása érezhetően hatással van, és egyre inkább lesz a nyári parlamenti szünet után ismét felizzott izraeli belpolitikai eseményekre. Az életben lévő túszok hazatérte, illetve az elesettek lassú léptékben történő, de reménykeltő visszaadása, és a harcok visszafogása hátterében a közvélemény figyelme az egy éven belül választásokra készülő frakciók kampányára irányul; ilymódon Binjámin Netanjahu miniszterelnök elsősorban bírósági korrupciós pereinek rendezésére koncentrál, miközben a gázai terv második szakaszának minél további kitolásával ösztönzi a radikális Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus), és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) kormányban maradását, mindamellett a két szék között ingadozó ultraortodox frakciókkal ezidáig nem sikerült megegyezni a visszatérés érdekében.

Netanjahu két évtizedet átölelő miniszterelnöki karrierje alatt szinte sohasem töltötte ki a négyéves kormányzási mandátumát, és többnyire előrehozott választásokat írt ki, de az is megtörtént, hogy 2019 és 2021 között több mint két évig nem tudott kormányt alakítani, és egymást követték az újabb választások.

Legutóbbi kormányalakítását [2022] követően a polgárháborúig feszített jogi reform, majd az október hetedikei Hamász támadások, illetve az ezt követően kezdődött, és máig tartó háborúk erőteljesen megosztották az országot. Az egyre súlyosabb méreteket öltő belpolitikai válság ellenére, a kvázi törvényhozási többséggel nem rendelkező koalíció azonban ellenáll az új választások kiírásának.

Egy éven belül azonban a választásra jogosultak így vagy úgy, de dönteni fognak. Ezúttal azonban az urnáknál megválaszolandó központi kérdés nemcsak az lesz, hogy ki fogja alakítani a következő kormányt, hanem főként az, hogy Izrael milyen irányba fog haladni az egész országot megtörő Szimchát Tóra-i mészárlások, a háború alakulása, illetve a Netanjahu kormánya által erőltetett, és az ország demokratikus arculatát megváltoztatni szándékozó jogi reform következtében. Emellett, a választók azt is el fogják dönteni, hogy ki legyen az ország arca, aki vezetni fogja a zsidó államot egy kétségkívül megváltozott bel és külpolitikai kihívásokkal teli helyzetben.

A 12-es csatorna tegnap este közzétett felmérését a Mano Geva [Midgam Intézet] az iPanel együttműködésével végezte, és mindjárt az első kérdés szerint a megkérdezettek 70%-a gondolja úgy, hogy a legsorsdöntőbb választásnak néz elé az ország jövője szempontjából, míg a válaszadók mindössze egyötöde gondolja úgy, hogy az eredmény nem fogja alapvetően megváltoztatni Izrael jellegét. 

Továbbá, a választások időpontját illetően a többség szerint (49%) a lehető leghamarabb, 40% pedig az előírásoknak megfelelően, körülbelül egy év múlva, 2026 novemberében tartanák meg.

A következő kérdés, miszerint egyetért-e azzal az állítással, hogy az október 7-i kudarcot követően minden politikust le kell váltani: a többség (63%) egyetért, és csak kevesebb mint egyharmaduk (29%) szerint nem kell leváltani. Arra a kérdésre, hogy a Szimchát Tóra-i támadás milyen mértékben befolyásolja majd szavazatát a közelgő választásokon: 64% egyetértett, és csak 28% nem ért egyet; miközben a válaszadók mindössze 39% válaszolta azt, hogy ugyanarra a pártra kíván szavazni, mint amelyre az előző választáson tette, szemben a 61%-kal, akik azt állítják, hogy másképp fognak szavazni.

Továbbá, a közvélemény mindössze egyharmada (33%) véli úgy, hogy Izrael megnyerte a háborút; 10% szerint a Hamász győzött, a többség (49%) viszont úgy gondolja, hogy egyik fél sem győzött – 8% nem tudja.

A kérdésre, hogy a háború eredményei befolyásolják-e, kire fog szavazni: a válaszadók több mint a fele (57%) igennel válaszolt, 37% nemmel, a többi (6%) pedig bizonytalan volt.

Az ország arcát illetően, arra a kérdésre, hogy Binjámin Netanjahu induljon-e a következő választáson: 52% szerint nem, 41% pedig igennel válaszolt. Emellett, a koalíciós tömb szavazói szerint a miniszterelnök leváltására alkalmas jelölt Joszi Cohen 10%; Ron Dermer 9%; Jiszráel Katz 8%; Járiv Levin 7%; Amir Ohana 6%; Nir Barkat 5%; Gideon Sza’ar 3%; Avi Dichter 2%; Eli Cohen 1%, és Miri Regev 1%.

Az ellenzéki blokk szavazói pedig úgy vélik, hogy a legalkalmasabb vezető Naftali Bennett 44%; Jáir Lapid 16%; Jáir Golan 11%; Gadi Eizenkot 11%; Avigdor Liberman 10%; és Beni Gantz 2%.

Emellett, a felmérés szerint a megkérdezettek többsége (58%) tart a választások megzavarásától, míg egyharmad (33%) nem.
Továbbá, arra a kérdésre, miszerint az állami hatóságok megbízhatóan őrzik a választások tisztaságát: a válaszadók fele (50%) bizalmát fejezte ki, míg 40% nem bízik bennük, a többiek nem tudták megítélni.

The post Szombat reggel: a többség szerint a következő választás sorsdöntő lesz first appeared on Új Kelet Live.