Avi/ujkelet.live

A háború 769. napja : Jó reggelt!

A túszok: A megölt túszok ügyét ismerő források szerint a Hamász terrorszervezetnek információi vannak a Gázai övezetben maradt négy megölt túszról, jelentette tegnap este a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. A források szerint a terrorszervezetnek információi vannak a Palesztin Iszlám Dzsihád birtokában lévőkről is.

A források elmagyarázták, hogy nyomást kell gyakorolni a Hamászra, hogy mind a négy túsz maradványait kiadja, és hogy nem szabad kompromisszumot kötni, amíg az utolsó túszt ki nem adták. A Hamász a Vöröskereszttel közösen végzett kutatásai a holttestek felkutatására várhatóan a következő napokban is folytatódnak.

A londoni székhelyű szaúdi párti újság tegnap gázai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a négy megölt túsz közül az egyik a Hamásznál, egy másik a Palesztin Iszlám Dzsihádnál van, a fennmaradó kettő pedig Izrael által ellenőrzött területen, a sárga vonaltól keletre. Források szerint nagyon nehéz lokalizálni az övezetben maradt holttesteket, és ez hosszú időt vesz igénybe.

Újabb amerikai bázis Izraelben: Egy magas rangú amerikai tisztviselő az Al Dzsazírának nyilatkozva tagadta azt a publikációt, miszerint az Egyesült Államok bázis építését tervezi a Gázai övezetben, de azt mondta, hogy a partnerországokkal együtt vizsgálják annak lehetőségét, hogy Izrael déli részén bázist hozzanak létre a Gázában állomásozó nemzetközi erők számára.

A KAN pedig arról számolt be, hogy Törökország és Egyiptom megpróbálja megoldani az alagutakban rekedt terroristák válságát. Katar azon dolgozik, hogy előmozdítsa az amerikai javaslatot egy nemzetközi erő Gázába telepítésére, de az arab és a muszlim országok megosztottak a kérdésben. Katar hosszú távon (a konkrét terroristák kevésbé jelentősek számára), és a status quo fenntartásában érdekelt, minél több időt nyerve a Hamásznak. Az Emírségek ezt ellenzi.

Megint Izraelt veszik elő: Izrael időszakos felülvizsgálaton esett át az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága előtt kedden és szerdán, mely több olyan jelentéssel foglalkozott, amelyek palesztin fogvatartottak kínzásáról szólnak, különösen a Hamász 2023. október 7-i inváziója óta. Izrael határozottan elutasítja az állításokat.

„A bizottság mélységesen megdöbbent a számos alternatív jelentésben kapott leírások miatt, amelyek a palesztinok, köztük a gyermekek szisztematikus és széles körű kínzásának és bántalmazásának tűnnek” – mondta Peter Vedel Kessing, a testület jelentéstevője.

„Azt állítják, hogy a kínzás az állami politika szándékos és széles körben elterjedt eszközévé vált… a letartóztatástól a kihallgatáson át a bebörtönzésig.”

A bizottság előtti jelentésekre hivatkozva Kessing azt mondta, hogy a 2023. október 7-i Izrael elleni támadás óta, amely kirobbantotta a gázai háborút, a kínzás és a bántalmazás fokozódott, „példátlan méreteket” ért el, és büntetlenül történik.

Elmondása szerint ezek a jelentések különböző ENSZ-szervektől, izraeli, palesztin és nemzetközi nem kormányzati szervezetektől, valamint más forrásokból származnak.

„Súlyos verések, beleértve a nemi szerveken elszenvedett veréseket is; áramütések; hosszabb ideig stresszes helyzetben való tartózkodásra kényszerítés; szándékosan embertelen körülmények és éheztetés; vizes kínzás; valamint széles körű szexuális inzultus és nemi erőszakkal való fenyegetések” – mondta, példákat említve.

Kessing azt mondta az izraeli küldöttségnek, hogy a bizottság tisztában van a Hamász által izraeli katonák és civilek ellen elkövetett kínzásokról és háborús bűncselekményekről szóló állításokkal „Ez természetesen nagyon nyugtalanító, és egy későbbi ülésen meg fogjuk vitatni… a palesztin állammal.”

Izrael genfi ENSZ-nagykövete, Daniel Meron elutasította a vádakat, „dezinformációnak” nevezve azokat, különösen az ENSZ által megbízott vizsgálóbizottság, valamint Francesca Albanese, az ENSZ palesztin jogokkal foglalkozó független különmegbízottjának – akinek antiszemitizmus és Izrael-ellenes retorikája van – részéről.

Zini: David Zini, a Sabak belbiztonsági szolgálat új vezetője szerdán kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy utasítsa el a kinevezése ellen benyújtott petíciót, amelyet a hírszerző ügynökség három korábbi vezetője nyújtott be.

Nadav Argaman, Karmi Gilon és Ami Ajalon, a Sabak korábbi vezetői számos nem kormányzati szervezettel együtt a múlt hónapban petíciót nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz Zini kinevezése ellen, azt állítva, hogy nincs releváns tapasztalata, és vallási és politikai meggyőződését tekintve „messiáshívő”.

Zini október elején lépett hivatalba, miután a bíróság elutasította a kérelmezők kérelmét, hogy ideiglenes intézkedéssel függesszék fel a kinevezését.

Miután letette az esküt, a korábbi ügynökségvezetők és kormányzati felügyeleti csoportok azzal érveltek, hogy Zini kinevezése hibás volt az összeférhetetlenség miatt, amelyet Binjámin Netanjahu miniszterelnök szóvivőivel kapcsolatos Katargate és a Bild nyomozások, valamint Zini magatartásával kapcsolatos aggodalmak jelentenek.

A petíciókra válaszul Zini azzal vádolta elődeit, hogy „féken próbálják tartani a véleményeket”, és aláássák Izrael demokráciáját. A petíció benyújtói vádjaikat „úgynevezett demokratikus igazságosságba” próbálják „burkolni”, jegyezte meg.

Zini azt is mondta, hogy a „messiáshívő” mivoltával kapcsolatos vád „ugyanaz a becsmérlő kifejezés, amit bárkire ráragasztanak, aki mer büszke lenni a judaizmusára”.

Zinit támogatva Gali Baharav-Miara főügyész állásfoglalást nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben a petíció elutasítását kérte, amelynek tárgyalására a jövő hétre van kitűzve sor.

„A petíciókban felvetett állításokat megvizsgálta a tanácsadó bizottság” – mondta Baharav-Miara –, „és az ügyben levont következtetéseit részletesen ismertette a kormánynak benyújtott véleményében. Tekintettel arra, hogy ez egy magas rangú és független bizottság, amelynek elnöke egy nyugalmazott Legfelsőbb Bírósági bíró, és amelynek tagja a közszolgálati biztos is, valamint figyelembe véve a bizottságnak biztosított széleskörű mérlegelési jogkört… Nincs ok a következtetéseinek megváltoztatására.”

Hozzátette, hogy a bíróság saját ítéletei szerint „a bíróság csak kivételes és szélsőséges esetekben tartja helyénvalónak beavatkozni a kormány mérlegelési jogkörébe, amikor az a hatáskörét gyakorolja”.

„Ez az eset nem tartozik a kivételes és szélsőséges esetek közé, még csak megközelítőleg sem.”

Távozás: David Barnea, a Moszad igazgatója 2026 júniusában távozik posztjáról, jelentette szerdán a 12-es csatorna, hivatkozva arra a döntésre, amelyet Barnea és Netanjahu miniszterelnök a legutóbbi találkozójuk végén hoztak meg.

A jelentés szerint jelenleg három jelöltet fontolgatnak Barnea utódjának: a Moszad jelenlegi helyettes vezetője, „Alef”; egy „Chet” néven emlegetett magas rangú tisztviselő, aki az elmúlt két évben központi operatív szerepet töltött be az ügynökségnél; és Netanjahu katonai titkára, Roman Gofman vezérőrnagyot.

Barnea az utolsó még hivatalban lévő magas rangú védelmi tisztviselő az október 7-i Hamász-támadások óta.

Kahane: Egy Likud-törvényhozó a Kneszet emelvényéről kijelentette, hogy a néhai szélsőséges Meir Kahane rabbinak – akit rasszizmusa miatt kitiltottak az izraeli parlamentből – „sok mindenben igaza volt”, és hogy „ma szentnek tartanák, és megkapná az Izrael-díjat”.

Nisszim Vaturi képviselő a Kneszet azon törvényjavaslatának vitája során tette ezt, amely adókedvezményeket biztosítana a veszélyes területeken élő telepeseknek. Ez válaszul érkezett Jorái Lahav Hertzanu, a Jes Atid képviselőjének megjegyzéseire, aki bírálta a Likudot, amiért ideológiai fedezetet nyújt Kahane támogatóinak.

  • A kahanizmus az az ideológia, amelyet Kahan képviselt, aki a betiltott ultranacionalista Kach élén állt, mielőtt 1990-ben New Yorkban meggyilkolták.
  • Itamar Ben Gvir szélsőjobboldali Otzma Jehudit pártját a Kahane által alapított betiltott, rasszista Kach párt utódjának tekintik, bár Ben-Gvir azt állítja, hogy mérsékelte nézeteit.

„Mivé váltatok? Egy kiemelkedő nemzeti liberális mozgalomból a ‘Kahane él’ szánalmas ágává váltatok” – mondta a Jes Atid képviselője.

Amikor Vaturi megjegyzése közben Lahav Hertzanu Kahanét „terroristának” nevezte, Vaturi visszavágott: „Nem volt terrorista, higgyétek el, ma szentnek tartanák, és megkapná az Izrael-díjat”, az ország legrangosabb kitüntetését.

„Higgyétek el, Kahanénak sok mindenben igaza volt, ahol az izraeli nép tévedett. A Likud is tévedett, amikor kizárta őt” – tette hozzá később Vaturi. „Ez a kormány továbbra is vezetni fog, és mi pontosan tudjuk, mit kell helyrehozni – az emberek fejét kell helyrehozni.”

Vaturi kijelentése éles eltérést jelentett a Likud négy évtizeddel ezelőtti hozzáállásától, amikor Kahane egyetlen ciklust töltött be a Kneszetben. Akkoriban a törvényhozók tömegesen vonultak ki, amikor felszólalt, Jichák Shamir, az akkori Likud miniszterelnöke pedig „veszélyesnek” nyilvánította a mozgalmat.

The post A Hamász megint szórakozik, újabb amerikai bázis Izraelben és Kahane él first appeared on Új Kelet Live.