ujkeletlive

Vallás és politika

Védelmi források szerint a mentességi mechanizmust a rabbik irányítják

A Külügyi és Védelmi Bizottság éléről a nyáron menesztett Juli Edelstein [Likud] helyére kinevezett Boaz Biszmut [Likud] feladtata volt, az előző ultraortodox sorozási törvény kvázi megsemmisitése, és helyette a kormányból kilépő háredi frakciók, illetve a mögöttük álló vallási vezetők elvárásainak megfelelő, úgynevezett giusz-törvény megalkotása, amely lehetővé teszi a katonai szolgálat alóli kibúvást, a szankciók mellőzésével pedig az egész költségvetési támogatás visszautalható a kedvezményezett jesiváknak.

A törvényt fazonra kialakító Biszmut hosszú ideig tartó titkolózás, és az érintettekkel – beleértve a hadsereggel történő állítólagos egyeztetése után, bejelentette -„Indulunk; egy kiegyensúlyozott, felelős és Izrael népének jó sorozási törvénnyel. Ez a törvény nem koalíció stabilizálására szolgál, hanem az ország stabilizálására. Isten segítségével megteszünk mindent, és sikerülni fog.”

Biszmut véleményének visszaigazolásával még a kormányzó frakciók is óvatosan várakoznak, de félretéve a nyilvánvaló politikai érdekeket, a legfőbb érintett, azaz a hadsereg, következésképpen a védelmi szakértők úgy vélik, hogy a katonaság jelenlegi 12 ezer fős hiányának pótlására – különös tekintettel a harcosokra, a törvény nem ad választ, ellenben a terhet ismételten áthárítja a sorkatonai, és a tartalékos állományra, valamint családjaikra, akik a több mint két éve zajló többfrontos háborúk miatt már eleve túl vannak terhelve. A 12-es csatornának nyilatkozó védelmi források úgy vélik, azáltal, hogy az új törvényjavaslat a rabbik felügyelete alá helyezi az ultraortodoxok bevonulását, aki ezáltal nyilvánvalóan távolmaradnak a szolgáltattól, azaz a törvény: egy blöff.

A Kneszet plénuma előtti második és harmadik olvasat előtt, Biszmut jövő héten több alkalommal is az általa vezetett bizottság elé viszi a javaslat megvitatását a lehető leggyorsabb úton való lezárás végett, miközben Binjámin Netanjahu miniszterelnök környezetében hárítva a kritikákat azt állítják, hogy a jelenlegi szöveg szigorúbb, mint a korábban kiszivárgott Biszmut-féle verzió, mivel most a polgári szolgálatot csak a Moszad, a Sábák, és a börtönszolgálat keretein belül számítják be, ezért minden bizonnyal özönleni.fognak az ultraortodoxok a hadseregbe szolgálni.

A jövő héten várható három bizottsági ülésen valószínűleg lesznek kisebb módosítások, és a széleskörű társadalmi, és a tartalékosok elutasítása miatt, a javaslatban nyilvánvalóan bekerült néhány mozdítható, nem lényeges elem, ami igazolja a felek engedékenységét, és végül elmondhatják majd, hogy a vita eredményes volt, és konszenzusra jutottak.

Mindent összevetve, az új javaslat alapvető eleme a pénz, és úgy van kialakítva, hogy kockázat nélkül a költségvetés nagyrészét az ultraortodoxok visszakapják, anélkül, hogy bármit is teljesíteniük kellett volna. Hab a tortán, hogy az eddig kiküldött behívókat automatikusan törlik, visszamenőlegesen feloldva a Legfelsőbb Bíróság által kötelezővé tett szankciókat, nem mellesleg az ultraortodoxok sorozása másfél évre le kerül napirendről, ugyanis a határidő végéig senki sem fogja számonkérni a toborzási célokat, azaz végezetül a két háredi frakció visszatér a kormányba, hogy megakadályozzák az előrehozott választások kiírását.

Egyértelmű különbségek a Biszmut, és korábbi Edelstein-féle változatok között.

  • Nehezen értelmezhető kritériumok, mint például kit tekintenek háredi személynek? Biszmut szerint mindenkit, aki ultraortodox [háredi] oktatási intézményben vagy jesivában tanult 14 és 18 éves kora között, vagyis, akik a sorozási kor elérésére már nem tanulnak szintén kikerülik a sorkatonai szolgálatot;
  • a toborzási célok szerint 8160 fiatalnak kell bevonulnia katonai vagy polgári szolgálatra az első évben – amely ténylegesen másfél évig, azaz 2027 júniusáig tart.  A második évben a szám 6840-re csökken, majd a harmadik évben 7920-ra nő, a negyedik évben pedig legalább 8500-ra. Az ötödik évtől kezdve a haredi oktatásból kikerülők éves korosztályának 50%-át kell bevonni, a 10%-os polgári szolgálati keret megtartásával.
  • Szembetűnő, hogy az első szakasz másfél évig tart, és 2027 júniusáig nem releváns hányan vonultak be, a lényeg viszont az, hogy a költségvetés túlnyomó részét visszakapják – még akkor is, ha végül kiderül, hogy nem teljesítették a célokat.
    • Összehasonlításképp: a mind a háború előtti egyeztetések, mind Edelstein későbbi – szigorúbbnak tartott – javaslata szerint féléves célokat határoztak meg, hogy gyorsabban értékelhető legyen a teljesítésről, ezúttal azonban mindezt törölték.

Intézményi szankciók Bismut javaslata szerint:

  • A törvény elfogadásával a jesivák költségvetésének felét azonnal visszaadják;
  • a másik felét az első év végén kapják vissza, ha a cél 75%-át teljesítették. Ennek hiányában csökken a költségvetés, de a törvény szerint a célt csak másfél év múlva ellenőrzik;
  • a második évben 80%, a harmadikban 90% alatti teljesítés esetén vonnak el költségvetést.

Személyes szankciók – törvény életbe lépésével minden jesivatanuló, aki halasztást kap, 23 éves koráig nem utazhat külföldre és nem szerezhet jogosítványt, de egy kivételi bizottság, amelyben a rabbik tanácsának képviselője is helyet kap, felmentést adhat külföldi utazásra vagy jogosítványra.

  • emellett nem kapnak adókedvezményt és akadémiai ösztöndíjat, amelyre sorozás nélkül is alig akad példa a háredi közösségben;
  • továbbá, a következő években, ha nem teljesítik a célokat, további szankciók lépnek életbe: az első év végén megszűnik a bölcsődei támogatás, és a tömegközlekedési kedvezmény, később pedig az olcsó lakhatási lehetőségek és a társadalombiztosítási kedvezmények – megjegyzendő, a következő év, szintén másfél év, addig senki sem ellenőrzi a teljesítést.
  • Igen, de – a szankciók csak névlegesen személyre szabottak, ugyanis kizárólag az összesített célok esetén kerülnek bevezetésre, és jóval később.

Intézményi szankciók Edelstein javaslata szerint:

Az előbb említettekkel szemben, féléves ellenőrzéseket és hozzájuk kapcsolt szankciókat tartalmazott: például már az első félévben megvonták volna a bölcsődetámogatás 50%-át, ha nem teljesül a cél. Továbbá Edelstein verziójában szerepelt ujjlenyomatos biometrikus jelenlét-ellenőrzés a jesivákban, amivel kiszűrhető a ténylegesen tanulók száma, de ez most kimarad, és helyette bekerült a homályos két éves részvétel az oktatási rendszerben. Továbbá, Edelstein ragaszkodott ahhoz, miszerint a polgári szolgálat nem számított volna be; illetve  a toborzási célok 35%-át harcoló katonáknak kellett volna kitennie. Emellett, a külföldre utazási tilalom sem korlátozódott volna mindössze 23 éves korig.

Biszmut törvénye azt is kimondja, hogy a vezérkari főnök bizottságot hoz létre annak vizsgálatára, hogy a hadsereg elegendő háredi-specifikus szolgálati pályát hozott-e létre, melynek tagjai: egy nyugalmazott vezérőrnagy; egy nyugalmazott alezredes, jesivai háttérrel és háredi életmóddal; egy tiszt a személyzeti igazgatóságból; a Főrabbi javaslatára egy nyugalmazott rabbinikus bírósági bíró.

Hírek röviden

A miniszterelnök grandiózus védelmi költségvetése, Szmotrich szerint fizessen az, aki eldöntötte

Binjamin Netanjahu miniszterelnök kormányzását a következő évtizedre előrevetítve úgy határozott, hogy a védelmi költségvetést mintegy 350 milliárd sékellel megnöveli, állítása szerint tíz évre adagolva, ami körülbelül 70%-os növekedést jelent a háború előtti évek költségvetéséhez képest, de a miniszterelnök szerint a plusz kiadások egy részét a védelmi rendszer saját hatékonyságnövelése fedezné.

A védelmi kiadások ekkora méretű megugrása – akárha tíz évre is elosztva, olyan terhet jelent az ország gazdaságáta, ami a polgári szolgáltatások csökkentésével és/vagy jelentős adóemelésekkel lehet ellensúlyozni, jelentette a Kan közszolgálati csatorna, hozzátéve vezető gazdasági szakértők értékelését az üggyel kapcsolatban, miszerint – „ez egy rossz szám. A biztonság természetesen létfontosságú, de az erős gazdaság szintén része a nemzet biztonságának.”

Döntését Netanjahu egy olyan megbeszélés végén jelentette be, amelyen pénzügyi és védelmi miniszterek vettek részt, de Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter nem értett egyet, és vitába keveredett a miniszterelnökkel, kritikával illetve a kormányfő egyeztetés nélküli ad hoc döntését.

Netanjahu azonban rövidre zárva, azt mondta – „én döntöttem,” mire Szmotrich „döntöttél? Akkor vállald te a felelősséget az adóemelésekért, amelyeket nekem kell majd végrehajtanom, hogy egyensúlyba hozzam a költségvetést,” – idézi a Kan a pénzügyminisztert.

The post A hadsereg szerint Biszmut sorozási törvénye blöff, nem felel meg a követelményeknek first appeared on Új Kelet Live.