ujkeletlive
Diplomácia
Trump az újabb gázai incidens után -„a tűzszünet második szakasza hamarosan bekövetkezik”
Donald Trump elnök az Ovális Irodában nyilatkozott újságíróknak, és többek között a gázai béketerv következő fázisát illetően, azt válaszolta „hamarosan meg fog valósulni.”
Az elnököt közvetlenül az övezetben kipattant újabb incidenst követően kérdezték, miután öt golani felderítő – közülük egy súlyosan megsebesült egy alagútból előbukkanó terroristával való összecsapás során a Rafah keleti részén, izraeli irányítás alatti területen, ahol feltehetően több tucat Hamász-harcos rekedt a föld alatt. Az izraeli hadsereg az incidenst a tűzszünet súlyos megértéseként értékeli, és ezt követően támadást indított az egész övezetben, palesztin beszámolók szerint a bombázasok során hatan vesztették életüket.
„Ma problémák voltak a Gázai övezetben egy felrobbant bomba miatt, és ami elég súlyosan megsebesített néhány embert, valószínűleg meg is ölt néhányat,”- közölte Trump, utalva a délutáni támadásra, majd hozzátette „de minden nagyon jól megy. Béke van a Közel-Keleten. Az emberek ezt nem értékelik igazán. A második szakasz halad előre, hamarosan meg fog történni,” – tette hozzá.
Binjamin Netanjahu miniszterelnöknek egyelőre nem áll szándékában tovább lépni, és a második szakaszt illetően nincs izraeli jóváhagyással aláírt megállapodás, ami biztosítaná a gázai övezet kormányzásának átvételét, újjáépítének elkezdését, illetve a nemzetközi erők bevonását. A miniszterelnök szerint addig nincs értelme tárgyalni, amíg a még mindig az övezetben lévő két elesett túsz maradványait a Hamász vissza nem adja és a terrorszervezet lefegyverzése nem történik meg.
Trump azonban mindenképpen tovább akar lépni a második szakasz végrehajtását illetően, melyhez felhatalmazást kapott az ENSZ BT tagállamaitól, az övezet ideiglenes kormányzását is magára vállalva. Az elnök elkötelezett a régió békéjére, stabilitására vonatkozóan; ilymódon Izraelt többször is önmérsékletre utasította, különös tekintettel Gázára, Szíriára és általában a régióra vonatkozóan. Minden ezek között az legrégebbi, nagyjából egy évvel ezelőtt létrejött libanoni tűzszünet tűnik a legbizonytalanabbnak, a héber médiában névtelenül nyilatkozó Netanjahu közeli politikai források a szinte mindennapos izraeli légitámadások mellett, biztosra állítják a háború újraindítását.
Az elnök azonban nehezen meggyőzhető a harcok újraindítására vonatkozóan, és a libanoni konfliktus eszkalálódása küszöbén úgy döntött, hogy évtizedek szokásával szakítva amerikai közvetítőket küld a felek közötti közvetlen tárgyalások előmozdítására.
Ilymódon, izraeli és libanoni diplomaták tegnap az Egyesült Államok égisze alatt folytattak tárgyalásokat, megvitatva az együttműködést olyan gazdasági projektekben, amelyek hozzájárulnak a közös határ közelében fekvő dél-libanoni helyzet stabilizálásához.
Az izraeli-libanoni határvárosban Naqourában tartott közvetlen találkozó 1993 óta az első volt, azt követően, hogy Trump és kormánya mintegy kilenc hónapja próbálnak előmozdítani az ilyen típusú párbeszédet a felek között.
Az Egyesült Államok reméli, hogy a találkozó hozzájárul a két ország közötti feszültségek enyhítéséhez, és segít elkerülni a libanoni háború újraindítását, – jelentette az Axios, amerikai forrásokra hivatkozva, utalva az elmúlt hetekben fokozott izraeli támadásokra a Hezbollah katonai képességei újjáépítsének megakadályozása érdekében.
A támadások fokozása azt követően történt, hogy két héttel korábban az izraeli hadsereg likvidálta egy bejrúti légicsapás során a Hezbollah legfőbb katonai parancsnokát, Haitham Ali Tabatabait, miközben Netanjahu úgy értékeli, hogy a libanoni kormány nem tesz eleget a Hezbollah lefegyverzésének végrehajtása érdekében.
Trump és tanácsadói azonban úgy véli, hogy egyes izraeli politikusok és tábornokok retorikájától függetlenül Izrael részéről a háború újrakezdése nem valószínű a közeljövőben, – idéz az Axios amerikai forrásokat, hozzátéve, hogy a Fehér Házban úgy vélik, a Hezbollah legfőbb katonai parancsnokának meggyilkolása nagyobb politikai mozgásteret adott az izraeli kormánynak, és késlelteti egy potenciálisan nagyobb izraeli műveletet Libanonban.
Washingtonban március óta próbálkoznak közvetlen tárgyalásokat indítani Izrael és Libanon között, sikertelenül. Az elmúlt hetekben tovább élesedő feszültség közepette Trump mindkét felet arra ösztönözte, hogy küldjenek diplomatákat közvetlen tárgyalások felvételére az Egyesült Államok részvételével, melyhez az új libanoni amerikai nagykövet, Michel Issa meggyőzte a bejrúti kormányt a részvételről a folyamatban lévő izraeli csapások ellenére, míg Trump megbízottja, Morgan Ortagus az izraeliekre gyakorolt nyomást. Netanjahu, bár vonakodva engedett végül Ortagus kérésének, így végül létrejöhetett a tegnapi közvetlen diplomáciai találkozó.
Az Axios ügyben járatos forrásai rávilágítottak, hogy a katonatisztekkel folytatott soron következő tárgyalások után Ortagus, valamint az izraeli és libanoni diplomaták külön találkozót tartottak, és főként arra összpontosítottak, hogy a felek megismerjék egymást.
Ilymódon az első találkozó legfontosabb kérdése a dél-libanoni országok közötti gazdasági együttműködés volt, különösen a háború sújtotta területek újjáépítése tekintetében, és bár kezdetnek kisebb közös projekteket vitattak meg, tudvalevő, hogy Egyesült Államok hosszú távú víziója egy „Trump gazdasági övezet” létrehozása a határ mentén, amely mentes lesz a Hezbollah terrorszervezettől, és a nehézfegyverektől.
„Minden fél egyetért abban, hogy az elsődleges cél továbbra is a Hezbollah lefegyverzése. A három hadsereg a tűzszüneti mechanizmus keretében folytatja a munkát ezen a téren,” – közölte az amerikai tisztviselő, hozzátéve, hogy megállapodtak abban az új év előtti újabb találkozót illetően, amelyre már olyan gazdasági javaslatokkal érkeznek, melyek elősegítik a további bizalomépítést.
Visszatérve a gázai béketerv második szakaszára, és emellett általában a szíriai és libanoni feszültségre, Trump hétfőn telefonon tárgyalt Netanjahuval, miközben újabb fehér házi látogatásra hívta még az idén.
Utalva a várható utazásra, a New York Times konferenciáján interjút adó Netanjahu azt nyilatkozta, hogy „nem fog habozni” New Yorkba utazni, sőt meg is ígérte, hogy ellátogat a városba, anélkül hogy megjelölte volna az időpontot. A miniszterelnök a város újonnan hivatalba lépő polgármestere, a szélsőséges Zorhan Mamdani korábbi kijelentéseire reagált, aki választási kampány során azt ígérte, hogy az ICC nemzetközi elfogatóparancsa értelmében letartóztatná, ha a városba érkezne.
Emellett, a New York Times kérésére Netanjahu beszélt a Jichák Herzog elnöknek benyújtott kegyelmi kérelemről is, mondván, hogy az ellene folyó ügyek „összeomlóban vannak,” és a kegyelmi kérelmet azért nyújtotta be, mert ez „Izrael számára a helyes,” majd azzal érvelt, hogy a kegyelmi kérelem beadásához nem szükséges a bűnösség beismerése, ezért ő sem ismeri el az ellene szóló vádakat.
Izraelben, miniszterelnök ellen zajló korrupciós per lezárása előtt eddig senki nem kapott elnöki kegyelmet, az egyetlen precedens az úgynevezett 300-as buszvonal ügyében a Sábák belbiztonsági szolgálat tisztjeit még a rendőrségi nyomozás előtt felmentő kegyelmi megállapodás, melynek fő kritériuma volt a Sábák akkori főnöke, és az ügyben érintett teljes vezetés lemondása, bűnrészességük elismerése, és megbánás tanúsítása.
Ultraortodox sorozás – Biszmut szerint senkit sem lehet kényszeríteni, vagy börtönbe zárni
A kormányzó Likud és Vallásos Cionizmus frakciókon belül tapasztalható elutasítás ellenére Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és az érdekelt ultraortodox frakciók igyekeznek terelni a figyelmet a sorkatonai szolgálat alóli felmentést biztosító Boaz Biszmut (Likud), a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke által jegyzett javaslat körül kialakult média és társadalmi vihart illetően.
Biszmut tovább szítva a botrány, az ultraortodox Mispaha magazinnak nyilatkozva azonban azt állította – „nem lehet embereket kényszeríteni arra, hogy bevonuljanak a hadseregbe,” – a katonaságot elutasító dezertőrök letartóztatásának kérdésére pedig azt válaszolta: „mindenkit börtönbe zárni? Micsoda ostobaság. Én olyan ember vagyok, aki szereti és tiszteli az ultraortodoxokat, nem fogok eljutni ilyen szélsőségekig.”
A küszöbön álló listás Likud-szavazás előtt politikai karrierjének egyengetését megkönnyítő, az ultraortodoxok kibújását törvénybe foglaló javaslatot összeállító Biszmut kijelentéseire reagálva az Anyák a Frontvonalban mozgalom azonnali menesztését követelte.
„Megdöbbentettek bennünket a Külügyi és Védelmi Bizottság elnökének kijelentései. Talán ideje lenne megértenie, hogy nagyon is lehet embereket kötelezni a katonai szolgálatra, – neve a Katonai Szolgálati Törvénye, melynek értelmében a dezertőrök börtönbe kerülnek „Szavai [Biszmut] azt bizonyítják, amit mi már három éve kiáltunk: a diszkrimináció intézményes, és különbséget tesz vér és vér között. Biszmut, most, hogy feltártad valódi nézeteidet, nem képviselhetsz többé sem minket, sem a katonákat és tartalékosokat. Vagy visszavonod a kijelentéseidet és észhez térsz, vagy lemondasz,” – áll az anyák közleményében.
A felbolydult média, civil és politikai színtereken zajló heves ellenállás vitái közepette, a kedélyek megnyugtatására bejelentett keddi miniszterelnöki sajtótájékoztatót Netanjahu hivatala váratlanul lemondta, mint utólag kiderült a kedvezményezett háredi pártok nyomására, akik szerint „tovább szítaná az indulatokat.”
A elmondott tájékoztató ellenére, ami egyébként nem személyesen hanem előre felvett videófelvétel formájában történt volna, a miniszterelnök továbbra is gyorsítani próbálja a jogalkotási folyamatot, abban a reményben, hogy főleg szavazói előbb utóbb úgyis elfelejtik a botrányt.
Az ügy érdekében Netanjahu mindenekelőtt tisztázni akarta a törvényhozás gyorsított időkereteit, ezért Biszmutot tárgyalni küldte a koalíció vezetőjével – Ofir Katzal, a Kneszet jogi tanácsadójával – Szagit Afikkal, illetve a bizottság jogi tanácsadójával, Miri Frenkel-Sorral, aki eleve már kijelentette, hogy nem áll szándékában támogatni a javaslatot.
A találkozón, a jogi tanácsadók egyértelművé tették, hogy nem lehet előre meghatározni a jogalkotás időkeretét, és biztosítani kell a szabályszerű eljárást, ezért a folyamat felgyorsítása érdekében Biszmut a jövő hétre három biztonsági ülést szorított be, hogy a sorozási mentesséi törvényt előkészítse a Kneszet második és harmadik olvasatára.
Eközben a Ynet arról számolt be, hogy a háredi pártok vezetői értetlenkedtek Netanjahu tervezett keddi nyilatkozatával kapcsolatban, mondván – „mi értelme, ha minden amúgy is a Külügyi és Védelmi Bizottságban zajlik? Bármit is mond a miniszterelnök, az csak tovább szítja az indulatokat, és újabb médiavisszhangot kelt a háredi közösség ellen. Még ha Netanjahu nyomás alatt áll is Szmotrich, és emberei részéről, nem helyes az ultraortodoxok kárára ‘borotválkozni’,” – utalva arra, hogy a háredi vezetők a nyilvánosság bevonása nélkül, lehetőleg a bizottság relatív zárt ajtói mögött intéznék el az ügyet, a lehető leggyorsabban.
A miniszterelnök hivatala a keddi tájékoztatót bejelentő közleménye után, a szefárd Sász vezetője Árje Deri lemondására igyekezett rávenni Netanjahut, hangsúlyozva, hogy egy ilyen közlemény épp az ellenkező hatást válthatná ki, és még nagyobb nyomást idézne elő a törvény ellenzői részéről a Likudban és a Vallásos Cionizmus pártjában.
The post Trump az újabb gázai incidens után – a tűzszünet második szakasza hamarosan bekövetkezik first appeared on Új Kelet Live.
