Az utóbbi évtizedek műholdas mérései arra utalnak, hogy bolygónk (különösen az északi félteke) egyre sötétebbé válik. A Föld fényvisszaverő képessége, vagyis albedója folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy kevesebb napfényt verünk vissza az űrbe, és egyre több energiát nyel el a felszín és a légkör.
Mi az az albedó?
Az albedó a Föld felszínének és légkörének „tükörképességét” mutatja meg: minél világosabb egy felület (például a hó, jég vagy vastag felhőtakaró), annál több fényt ver vissza. Ezzel szemben a sötétebb felszínek, mint a nyílt óceán vagy az erdők, több napsugárzást nyelnek el. Ha csökken a visszaverődő fény mennyisége, a rendszer több hőt tart meg, ami gyorsítja a felmelegedést.
Mi változott az elmúlt 24 évben?
A NASA műholdjai több mint két évtizeden át követték a Föld visszavert napsugárzását. Az adatok azt mutatják, hogy 2001 és 2024 között jelentősen csökkent a bolygóról visszaverődő fény mennyisége. A változás nem egyenletes: az északi félteke sötétül gyorsabban, ami azt jelzi, hogy ezen a területen a felszíni és légköri változások különösen erősek.
Mi okozza a sötétedést?
A Föld sötétedését több egymást erősítő folyamat idézi elő. A sarki jég és hó gyors ütemben húzódik vissza, így a korábban fényt visszaverő fehér felszínek helyét egyre nagyobb arányban veszik át a sötétebb tengerek és olvadó, csupasz területek, amelyek több energiát nyelnek el. Ezzel párhuzamosan a felhőtakaró szerkezete is változik: különösen az alacsonyan képződő felhők száma csökken több térségben, márpedig ezek a felhők játszanak kulcsszerepet a napfény visszaverésében. A légkör összetételének módosulása tovább alakítja a Föld fényvisszaverő tulajdonságait. Ezek a folyamatok együtt azt eredményezik, hogy bolygónk kevesebb fényt ver vissza, egyre több napenergiát tart meg, és ez fokozza a felmelegedést.
Miért baj ez?
A csökkenő albedó azt jelenti, hogy a Föld egyre hatékonyabban nyeli el a hőt. Ez felgyorsítja a globális felmelegedést, amely hatással van a jégtakaróra, a tengerszintre, az időjárási szélsőségekre és a regionális klímaviszonyokra is. Mivel az északi félteke sötétül gyorsabban, az energiamérleg eltolódása befolyásolhatja a légköri és óceáni áramlásokat, ami további instabilitáshoz vezethet.
Mire figyeljünk ezután?
A Föld sötétedése rávilágít arra, hogy a klímaváltozás nemcsak az üvegházhatású gázokról szól. A felszín és a felhők állapota, a jég borította területek mérete és a légkör részecskéi egyaránt számítanak. Ha a jelenlegi trend folytatódik, a bolygó még gyorsabban melegedhet, mint ahogy azt a klímamodellek eddig előrejelezték.
