A hasnyálmirigyrák a vastag- és végbélrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. Amikor klinikai tünetei jelentkeznek, akkor már rendkívül agresszívan terjedő, gyors lefolyású betegség, eredményes kezelése rendkívül nehéz.
A hasnyálmirigy-daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. Magyarországon a rákos megbetegedések között a nyolcadik leggyakoribb, évente 2500-3000 főnél diagnosztizálják.
Korai stádiumban tünetszegény, vizsgálatokkal nehezen felismerhető, pedig 10-20 év is eltelhet a rosszindulatú elváltozás sejtszintű megjelenése és a betegség felismerése között. Amikor a tumor elér egy méretet és más tüneteket okoz, rendkívül gyorsan terjed, ad áttéteket. Lefolyása legtöbbször 5-6 hónap, túlélési aránya mindössze 5-10% körüli.
A hasnyálmirigyrák 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik. A legtöbb megbetegedés 65 és 80 éves kor között fordul elő, nőkben és férfiakban egyaránt. Előfordulása az utóbbi évtizedekben növekszik.
A hasnyálmirigyrák kialakulásának okai
Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával.
Életmód eredetű okok
- Dohányzás – A dohányzás az egyik legfontosabb bizonyított kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért. Egyértelmű dózis-összefüggést is megfigyeltek, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata.
- Életmód – Az elhízás és a mozgásszegény életmód fontos kockázati tényező, a fizikai aktivitás a legnagyobb mértékben az emésztőszervi daganatok – köztük a hasnyálmirigyrák – kockázatát csökkenti.
- Táplálkozás – A hasnyálmirigyrákkal összefüggésbe hozható az állati eredetű zsírok, a vörös húsok és a feldolgozott hústermékek túlzott fogyasztása. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag, rostdús táplálkozás csökkentheti a megbetegedés kockázatát.
Régebben a kávézás szerepe is felmerült a betegség kialakulásában, napjainkra azonban bebizonyosodott, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás nem jár együtt a hasnyálmirigyrák előfordulásával, sőt több vizsgálat szerint akár enyhe védő hatása is lehet.
Szerzett betegségek
- Hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) – A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás növeli a rosszindulatú szövettani elváltozás kialakulásának kockázatát. A krónikus pancreatitis legfőbb oka a túlzott alkoholfogyasztás, de más tényezők is okozhatják.
- Cukorbetegség – Elsősorban a 2-es típusú cukorbetegekben gyakoribb a hasnyálmirigy-daganat előfordulása, 2 éven túli fennállás után.
Felmerült egyes baktériumok, pl. a gyomor fertőzését okozó Helicopacter pylori kóroki szerepe is, ez azonban nem bizonyított, az összefüggés nem szignifikáns.
Genetikai okok
Családi halmozódás megfigyelhető, elsőfokú rokonok között gyakrabban fordul elő a betegség. A BRCA1 és BRCA2 gének szerepe (ami a mellrák és petefészekrák egyik fontos kockázati tényezője) a leggyakoribb, de további génmutációk szerepe is ismert. A genetikai háttér miatt különböző daganatos szindrómákkal való összefüggés tapasztalható, amikor a hasnyálmirigyrák több más tumoros elváltozás mellett lép fel.
Kiket érdemes szűrni? |
A hasnyálmirigyrák szűrésére nem létezik egyszerűen és széles körben kivitelezhető, biztos módszer. A szűrési célú vizsgálatok elvégzése azoknak ajánlott, akik családjában előfordult már a megbetegedés, továbbá akik ismert genetikai mutációval élnek, illetve a daganatos szindrómák más megbetegedéseit diagnosztizálták már. Ezek közé tartoznak:
(DRportal) |
Milyen tünetekkel jár a hasnyálmirigyrák?
A hasnyálmirigy-daganat alattomos megbetegedés, egy-két évtizeden keresztül is fennállhat észrevétlenül szövettani szinten a rosszindulatú elváltozás. Tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.
- Általános tünet a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hasnyálmirigy-daganatban szenvedő beteg 1-2 hónap alatt akár 15-20 kg-ot is veszíthet testtömegéből!
- A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki.
- A hányinger, hányás, gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek, ezeket a panaszokat legtöbbször más megbetegedés okozza.
- Jellemző tünet a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom.
- Szövődményként kialakulhat mélyvénás trombózis, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet.
A hasnyálmirigy-daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek áttétek.
A hasnyálmirigyrák diagnózisa
A hasnyálmirigy-daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A legegyszerűbben elvégezhető hasi ultrahang ugyanakkor általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. A hasi CT már részletesebb képet ad, ugyanakkor ez sem alkalmasak arra, hogy megkülönböztesse az esetleges jóindulatú elváltozásokat (pl. ciszták) a rosszindulatú daganatoktól, illetve a sugárterhelés miatt sem ajánlott rendszeres, szűrési célú alkalmazása.
Szűrési célra két vizsgáló eljárás áll rendelkezésre, elvégzésüket csak a magas kockázati csoportba tartozóknak ajánlják egy-kétévente.
- Endoszkópos ultrahang (EUS) – A gyomron keresztük bevezetett ultrahangos vizsgálófej segítségével történik a képalkotás.
- Az MRCP egy nem invazív mágneses rezonancia vizsgálat az epeutak és a hasnyálmirigy megfigyelésére, indokolt esetben kontrasztanyag segítségével.
A diagnózis felállításához több más vizsgálatra is szükség van, amennyiben gyanús elváltozás ábrázolódik a szűrővizsgálatok során, vagy jelentkeznek a betegség tünetei.
- A hasi CT-vizsgálat során a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető. Kontrasztanyaggal történik.
- A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel (biopszia) alapján lehetséges, amely leggyakrabban a hasfalon keresztül történik egy tű segítségével (finomtű biopszia), ultrahangos irányítás mellett. A mintát szövettani vizsgálatra küldik.
- Az ERCP (endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amennyiben epeúti elzáródás is fennál (sárgaság). Ennek során szövettani, vagy citológiai mintavételre is van mód.
- A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat.
A hasnyálmirigyrák három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.
A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult vörösvértest-süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind előfordulhatnak hasnyálmirigyrák esetén. Ezek az eltérések daganatok, valamint krónikus gyulladások esetén is fellelhetők, ezért önmagukban nem alkalmasak a diagnózis felállítására, ugyanakkor fontos információ a beteg állapotának megítéléséhez és a szükséges kezelések elindításához.
Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumormarker fehérje szintjének mérése, ez hasnyálmirigy-daganatban többszörösére emelkedhet. Mivel korai stádiumban nem feltétlenül emelkedik meg az érték, illetve megemelkedése jóindulatú máj és epeúti betegségekben is jellemző, a hasnyálmirigyrák megbízható jelzésére nem alkalmas, inkább igazolt tumor esetében alkalmazzák a betegség előrehaladásának megállapítására.
A hasnyálmirigyrák kezelése
A hasnyálmirigy-daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.
Korai stádiumú daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.
Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére és ezzel a sárgaság mértékének csökkentésére irányuló műtétek.
Palliatív beavatkozás a daganatos betegek fájdalmának csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érzőidegsejteket.
A sugár-, valamint kemoterápiát hasnyálmirigyrákban kiegészítő kezelésként alkalmazzák műtétek után. Céljuk a műtét után még bent maradó daganatos sejtek számának csökkentése.
